Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Az élet tényleg ilyen?
Létrehozva: 2015. május 4. 19:45
Csak én vagyok ennyire naiv, vagy az élet tényleg ilyen?
Ismeretségünk a neten már kb 2 éve tartott mikor egyik beszélgetésünk alkalmával új irányt vett a kapcsolatunk.Hosszas tervezgetés, egyeztetés után nagy nehezen összehoztunk 1 találkozót. A találka elmondása szerint jól sikerült, jó volt velem. További találkozásokat tervezett. Elválásunk után még egyszer adott életjelt magáról. Még ekkor se említette, hogy nincs szándékában folytatni a dolgot. Azóta mintha a föld nyelte volna el, sehol nem tudom elérni.
Ami érdekelne:
Miért tervezgetett, ha már tudta, hogy ennyi volt, nem akar folytatást?
Miért nem őszinte, miért kell hitegetni?
Milyen játék ez? Mi haszna van belőle, hisz azt hogy a másiknak ez mennyire fáj, mennyire szenved tőle, azt nem látja? (Ráadásul az hogy ilyen irányt vettek a dolgok azt nem én kezdeményeztem.)
Mire jó ez az egész őszintétlenség, miért nem lehet megmondani a másik szemébe az igazat? Főleg, hogy erre külön kértem, hogy legyen őszinte velem. Vagy ha már a szemembe nem tudta megmondani, akkor legalább annyit megérdemelnék, hogy ne tűnjön el csak úgy mint a kámfor, adjon valami magyarázatot. Olyan nagy kérés, hogy ne hitegessen?
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Nagyon nehéz egy ember szemébe nézve bánatot okozni neki. A legtöbben úgy okoznak bánatot, hogy magukat kivonják belőle. Azt hiszik, amit nem látnak, az nem létezik. Mint a strucc. Kényelmes? Könnyű? Gyáva? Sok jelző lehet, de lényegét tekintve mindegy, melyiket használjuk.
Érteni kell ebből a viselkedésből is!
A legtöbb ember vagy gerinctelen, vagy pedig nem akar megbántani. Meggondolja magát, vagy csak te láttál bele olyasmit, ami soha nem is volt.
Azért ne add fel, vannak normális emberek is, csak kevés.
Volt egy srác, akivel neten megismerkedtünk, találkoztunk, tök jól éreztük magunkat. Láthatóan ő is, tényleg. A tali végén megkérdezte, hogy akkor az-e a számom, amit megadtam (viccelődtem, hogy miért adtam volna meg egy kamu számot?! röhögött =), mondta, hogy majd hívna, ha nem bánom... vidáman, vigyorogva elköszöntünk egymástól.
Két nap eltelt úgy, hogy nem keresett - írtam neki, hogy talán mégsem érezte jól magát velem?
Kiderült, hogy nagyon is jól érezte magát, de RAJTAM AZT ÉREZTE, hogy én nem annyira...
Pfff! Megkértem, hogy szerintem ne akarja eldönteni, hogy a másik mit érzett... vagy ha ez a "rám keni, amit igazából ő érzett"-jelenség, akkor csak simán mondja azt, hogy mégsem jöttem be neki annyira.
Az volt a válasza, hogy itt a világon semmilyen rámkenés nincs. És hogy másnapra foglalna 2 jegyet egy mozira..
Azt mondják, a nők a bonyolultak, meg ők kombinálnak túl. Hát kismillió esettel találkoztam már, ahol a pasik voltak döbbenetesen illogikus, túlagyaló gondolkodásúak!
Sajnos így van, Anyu...
Mar nok is. Tanulekonyak. A menekules legegyszerubb modja. Nem kell nyivakolokat lerazni a gatyaszarrol vagy szoknyaaljrol.
A mai vilagban az mar udvariassag, ha sms jon, hogy matol nem kellesz bebi.
Sajnos ilyen, igen. Vannak férfiak, akik még egy sms erejéig se merik felvállalni a döntésüket, egyszerűen csak mint szürke szamár, úgyis észreveszi a nő, hogy nem keresik... Ne bánkódj miatta, nem rajtad múlt. Hogy miért tervezgetett? Mert akkor úgy gondolta. Aztán érte valami más impulzus vagy tényleg a szex nem olyan volt mint amit elképzelt. Nem túl gerinces megoldás ez, de férfiak előszeretettel alkalmazzák.
Szerintem tard ki az ajtodat, ablakodat, nezegess kifele, es lepj is ki, es rajossz, hogy milyen borzalmas dolgok tortennek odakint a nagyvilagban, azaz, a valo eletben, es rajossz, mekkora egy mazlista vagy, hogy ettol nagyobb baj nem tortent veled. "Mongyuk"mentel volna a randira, egy auto ajtaja kitarul, teged berantanak, es soha senki nem latna tobbe. Csak egy legdurvabb pelda.
Ne rágódj ezen. Lehet, hogy igy jobban jártál, még ha nem is vagy tudatában, vagy tagadod is. Ha ilyen piszlicsáré dolgon nem tudsz átlendülni, akkor gondolj bele, hogyan ért volna, ha kapsz egy igazi, ütős indokot, amit valószinüleg fel sem tudnál dolgozni.
Mellesleg megsugom, nem eri meg egyetlen masodpercet sem pocsekolni szaralakokra a te draga eletedbol. Nem olyan hosszu az.
Számtalan oka lehet, elsősorban az, hogy nincs elég vér a pucájában, és innentől kezdve a többi nem is számít. Ne rágódj a dolgon! Biztos találsz olyat, aki nem így viselkedik!
Kell a fenenek.
Kis picike lehetsz. Hanyszor fog meg pofan vagni az elet. Mint a domino, amikor meglokik, tudod, aztan mind dol meg borul. De ujra rakjak. Jatek. Edzettnek kell lenni. Anyaknak nem szeltol megovni draga csemeteiket hanem jo erosen megfogni oket es kitartani a zugo szelbe. Hogy tudjak a dorgest es megalljak a helyuket.
igen az élet tényleg ilyen, rohadt egy szar.
Nem akarja valaki elvenni az enyémet? Szívesen adom.
NarancsVirág: Hát, tudod, hiába gondoljuk mi azt női aggyal, h a férfiaknak milyeneknek kellene lenniük, ők mégsem olyanok. Pedig persze, sokszor érthetetlenek, számunkra logikátlanok.
De ők is így vannak velünk.
Van két kisfiam - 6 és 9 évesek. Már most őrületes, mennyire pasik (a lányok meg mennyire kis nők már ilyen picinek). Főleg a nagy - mennyire nem mond ki dolgokat, nekem kell észrevenni, mennyire elutasít dolgokat, és rá nem vehetem arra, hogy megtegye/elfogadja őket stb.
De figyi, egy jó tanács - amikor valami számodra érthetetlen módon megszakad, ne zsákutcába menj, h megértsd - talán egyszer megérted, nem biztos, hanem nézz előre. Mert az élet olyan, hogy mindig, de mindig jön a kárpótlás, jön az új, a más. Csak fontos a kellő nyitottság.
Ezt így, érett fejjel mondom, fiatalon kár, h nekem nem mondták, sok-sok évet pazaroltam el fölösleges agyalásra, megválaszolhatatlan kérdésekre válaszok keresésével. Legyél okosabb, mint én voltam. Hidd el, megéri!
mondom a konkrét esetet
a csajt kosztümben láttam amikor elhívtam
civilben öltözött ribancnak
mondhatja
tudod nekem az emberi jellem nemessége ér annyit, hogy amit én tehetek, mondhatok másokkal annyit velem is lehet
és ha én is valahol tapló öltözékben megjelenek (ami ki van zárva) akkor lehet nekem is mondani
jaj már ez a ok lelkizés
én a bunkó szagát se bírom
pártoskodni akkor van értelme ha valamelyiknek igaza van szimpatikusságtól függetlenül
példádban felhozott esetben is a pasit fizettetik, valamennyire a nő eléri a célját, nem csak saját sebből kell a hóbortját finanszírozni
Amarynda: Szerintem nem gondoltam többet bele, tudtam, hogy ez is benne van a pakliban, hogy csak 1 alkalom és ennyi. De azok után, hogy további találkozásokat tervezett jogosan merült fel bennem, hogy lesz tovább is. Az meg végképp meg se fordult a fejembe, hogy nem lesz őszinte velem, hisz megegyeztünk, hogy azok leszünk egymással.
Még a kegyes hazugság is jobb, mint a némaság. Azt hiszem valamiféle magyarázatot mégiscsak megérdemeltem volna. Felnőtt embernek tartom magam, eltudom fogadni a nemleges válaszokat is, kritikákat is. Csakhogy itt van megint a hitegetés, ennél gonoszabb nem is lehetne tenni.
Margarit: Teljes mértékben igazad van, az őszinteség nem nemtől függő. Abban is igazat adok neked, hogy a férfiak nehezebben mutatják ki érzelmeiket. Pedig szerintem attól még ugyan úgy lehetnek macsók, ha kimutatják pl. hogy szeretnek valakit. A szeretet kimutatása pedig nem olyan dolog amit szégyellni kellene, főleg, ha egymásközt van a két ember.
Varrólány: Elég szomorú, hogy végleteket látsz az őszinteségben. Meg kell találni az arany középutat.
Az őszinteség fontos egy kapcsolatba, de nem mindegy, hogy épp a ruhájáról, a hajáról, vagy a lelkéről van szó egy embernek. Mert abba nem zuhan össze lelkileg, ha mondjuk az öltözködésére teszel őszinte megjegyzést, vagy álomvilágba ringatod az ígéreteiddel és aztán se szó - se beszéd lelépsz. Nem említeném egy lapon a kettőt.
Hát van ebben valami...
Ja, úgy értettem, a kifejezést használjátok egészséggel! Hogy egyébként hogy oldjátok meg az intim dolgaitokat, az nekem mindegy.
Arról a szituról beszélünk ugyebár, amikor egy illető már legalább egy plusz találkozás erejéig felvállalta a másik embert.
Alkalmanként mindenkinek szar a haja, szóval ha valakinél ez a kifogás, akkor az vagy hazudik, vagy nagyon felszínes. De szóljatok, ha tévedek!
Szerintem mindig valami lelki hiányérzet van amögött, ha lepattintanak valakit, még akkor is, ha ilyen külsőségre hivatkozással teszik is! A lelki hiányérzet pedig nem csak a partner, hanem a "pattintó" hiányossága is. (minimum az a hiányossága, hogy nem volt képes jól megválasztani a partnert!)
Ha meg nem olyan az intim ruházata, ami épp az ízlésednek megfelel, akkor az szerintem nem áthidalhatatlan katasztrófa, ha mégis, akkor megint csak arról van szó, hogy különbözik az ízlésetek, tehát lelkileg különböztök, nem illetek egymáshoz.
Ha valakinek csak a szagát nem bírja valaki, az nyilván nem lelki alapú, ott csak szimplán nem illenek egymáshoz.Lelkileg sem.
En azt mondottam volt, hogy mennyi szemet ember van. (Ember=no+ferfi).
Ja, megboldogult fiatalabb koromban, sot meg ma is, mennyi nos ember akart belem botlani. Egek!!! Nos ember ugye tabu. Legalabbis nalam. Intezze el az asszonnyal az inteznivalojat, ha nem tetszik neki, valjon el, es jojjon tiszta lappal, ha meg erdeklodik. Akkor se biztos, hogy o kell, sot, csak a szitu, a tiszta lap miatt mondom.
Konfliktuskerulo? Dehogy, sunyi, szemet alak. Ha nem mer nyiltan kiallni, a sunyiknak ma mar ott a telefon, es nem kell senkit megbantani, csak szolni, hogy matol leleptem, babam, ez nem jott ossze.
Ha nem tetszik neki egy ilyen lany akkor eleve meg sem ismerkedik vele nem?
Pedig teljesen igaza van. Mármint a fotót elnézve. Vannak nők, akik azt gondolják, ha útszéli ribancnak öltöznek, akkor minden férfi hasra vágódik előttük és megnyílik a mennyek kapuja.
Ha egy férfi idétlen öltözékben állna eléd, te is megmondanád neki hogy na ezt nem, egy métert sem. Ha már van annyira balga hogy úgy öltözzön ahogy, akkor legyen akkora balfék hogy a sérelmet nem a szívére veszi, hanem az öltözékét kipótolja vele.
Ilyen (a fotón látható) öltözék (?) kifogásolása nem azt jelenti hogy illető nem úgy öltözött volna ahogyan én elterveztem, hanem hogy úgy öltözött mint egy bazári majom.
Most szakadtam meg!
na ez nagyon ott van.
ugyintezo:
en azt hiszem te se lennel elragadtatva ha egy no kereken a szemedbe vagna hogy ocsmany alsonadragokat viselsz , ki nem allhatom oket es olyan pasival nem mutatkozom aki nem ugy oltozik ahogy nekem tetszik.
en nem gondolom hogy barmennyire az oszinteseg hive vagy ez igy neked kifejezetten tetszene es jolesne.
Hat ez nem jutott eszembe. tudod kozel 30 evi angol nyelvkornyezetben valo elet utan elofordul hogy nem talalom meg a megfelelo kifejezeseket foleg olyat amit ritkan hasznalok.
en csask itt irok magyarul es beszelni is ritkan van modom, szoval nem azert fordul elo mert "jatszani a kulfoldit" hanem mert 30 ev nagyon hosszu ido ahhoz hogy minden szo tustent elokeruljon az evek tavlatabol.
hat amikor valakinek megmondjak (normalis fogalmazasban) hogy nem kivannak vele tartos kapcsolatot , nem akarnak hazasodni stb. es nem akarja megerteni ott helye van a kemenyebb fogalmazasnak is.
sok nonel az a baj, hogy ugyanugy mint a gyerekvallalasnal hiaba mondja az elejen a ferfi hogy nem akar gyereket se most se kesobb, a no sunyit, es beleegyezik aztan "majd megvaltozik meg beletorodik" gondolja es szepen teherbe esik. lattam ilyet. a pasi a 2. terhessegnel lepett le, a lanya 26 eves es meg sose latta az apjat, pedig egy varosban elnek.
az ilyen nok megerdemlik hogy otthagyjak oket , mert ELORE megmondtak nekik hogy mire szamitsanak es ok ebbe a feltetelbe AKKOR bele is egyeztek.
ezek utan ha elmegy a ferfi a terhes notol akkor ugy jart a no.
en nem tudom az ilyet sajnalni. es ha nem akarja a gyereket se latni akkor bizony ezt majd az anyukanak kell megmagyarazni kesobb a gyereknek, aki ugyan nem tehet semmirol de a kovetkezmenyek ot fogjak az anya hulyesege miatt sulytani.
mondom mindezt ugy hogy maximalisan noparti vagyok az eletben, altalaban.
tudod varró azok is a szarok közé tartoznak
mert aki őszinte kritikus és a kritikát nem viseli az nem normális
de az se aki lelki sérülést kap a kritikától
Nekem úgy tűnik a két véglet van vagy a durva őszinteség , vagy a hazudozás.
Sokan annyira őszintének tartják magukat , csak épp rombolni is tudnak vele, és ha ugyanezt a kíméletlen őszinteséget kapják vissza akkor meg felháborodnak .