Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ezt nagyon komolyan mondom! Szoval azert nem mindegy hogy valaki szüzen , tapasztalat nelkül megy ferjhez vagy nem!
Nekem amugy sem volt idöm a tapasztalat gyüjtesre, mert 17 voltam mikor összehäzasodtunk.
Ha jól emlékszem a férjed volt az első pasid?
Így mondjuk nehezebb elképzelni valóban, hoy más férfi is létezik a világon. Pont egy barátnőm vetette fel nekem, hogy neki is első pasija a férje, és mostanában kezd arra gondolni, hogy nem fogja-e bánni 70 évesen, hogy nem ismert mást rajta kívül. Benned ez nem motoszkál(t)? Mert talán ez felkelthetné a kalandvágyadat. Csalódni úgysem fogsz jobban a férfiakban, mint eddig, viszont több tapasztalatod lenne a lelkivilágukat illetően (ami ugyebár a pasiknál egyet jelent a szexuális életükkel).
Bocs, nem akarok vészmadárkodni, emlékszem mikor elkezdtem az NLC-n böngészni a kilábalásom kezdetén, csupa borzalmas esetről olvastam, ami annyiban megnyugtató, hogy nincs az emebr egyedül, de nagyon le is tud hangolni. Akkor abba is hagytam, nehyogy visszasüllyedjek a depresszióba, azóta pedig mindenkinek csak a pozitív példával próbálok erőt adni. Még egy dolog: Nagyon fontos lépés lehet szerintem a szakításban (ugye még az nem trötént meg), ha sikerülne összejönnöd valakivel (még ha nem is lesz belőle semmi komoly), mert szerintem egy hosszú kapcsolat vége után ezt a legnehezebb elképzelni, hogy milyen lesz egy másik pasival a szex. nekem legalábbis az volt az élményem, mikor összejöttem a párommal (a második randin kvázi megerőszakoltam), hogy olyan mintha ezer éve együtt csinálnánk, és ez megnyugtatott, hogy megy ez a része a dolognak, és máris bombanőnek éreztem magam, nem pedig sárba tiport, kiöregedett családanyának.
Az en ferjem nälam 10 evvel idösebb!!!!
Meg mutatkozott, hogy akin tul akart lepni, nem is olyan ertektelen!!!
Az is beigazolodott, hogy akär molyen mocsok volt en nem vagyok ugyan olyan mint ö!!! Nem csaltam meg, nem dobtam el, de meg äpoltam is!!!
Most ez egy kicsit märtirosa hangzik, de talän van közöttetek aki ezt megerti!
A gyerekeimet pedig imädom! Es ha nem ismertem volna öt meg, sosem lett volna a 4 gyönyörü länyom!!Ne bänd a 9 evet! Hidd el neked is hozzott jot amit most nem lätsz! Nekem annyival könnyebb, hogy en lätom minden nap a kapscolatom gyümölcseit!
MInden tapasztalat formälja a szemelyisegedet!(na ez most klassz igy ekezet nelkül!:)
Bocs, de szerintem tul fiatal. 2 evvel fiatalabbal ne kezdj legkozelebb. Az idosebb pasik mar tapasztaltak es meg tudnak egy fiatalabbat becsulni. es ne feledd: mi gyorsabban oregszunk.
Olyat keressa, ki mar nagyon akar gyereket!
Mär nem tudom ugy szeretni mint regen, de a gyerekeim meg kicsikvoltak! 35 vagyok. A länyaim 18, 10 az ikrek, 7 a kicsi. 5 eve meg mäs volt a helyzet!
Közben ö gerincbeteg lett!!!!!
Le van szäzalekolva!MOST HOGYAN TUDNEK TOVÄBB LENI???
Én a topic elejét és végét olvastam el, és úgy látom nem sok előrelépés történt az ügyedben. Tanács helyett megosztom veled az én esetemet, hátha erőt merítesz belőle.
9 év után, 29 évesen egy három éves kislánnyal éltem meg, hogy a férjem kamu szöveggel egy csajhoz költözött. Én akkor 3 év GYES után teljes lelki, szellemi, anyagi mélyponton voltam, és még a normál életmenetet is nehezen vittem (munkakeresés stb. ), nemhogy egy ilyen helyzetet. Iszonyatos 1 évem következett, egyrészt nem találtam normális munkát , plusz a férjemmel éltük a hidegháborút, és mindezt úgy kellett intézni, hogy a gyerekünk ne sérüljön túlságosan.
A gödörből az hozott ki, hogy a férjem olyan szintre süllyedt, hogy végre ki tudtam üvölteni, hogy VÉGE, utána találtam egy szuper munkahelyet is, és néhány hónap múlva az NLC társkeresőjében a jelenlegi páromra is rátaláltam. Én amikor kezdtem talpraállni, de még egyedül voltam, és nem is tudam elképzelni, hogy valaha lesz pasim, elhatároztam, hogy a következő évben pasival fogok menni a tengerhez nyaralni. És a következő nyáron a szerelmemmel lógattam a lábam a görög tengerbe, és hálát adtam a volt férjemnek azért, hogy rádöbbentett, hogy addig nem voltam boldog. Utána még végig kellett csinálnom a lakáseladást, új lakás keresését, hitelfelvétel stb. , de most már együtt élünk a párommal, és boldogan élünk, ha meg nem halunk. . . (és ez nem mese)
Tudod en hiszek abban, hogy egyszer mindenkinek megadatik a lehetöseg hogy välasszon! Akarod igy toväbb vagy nem! Egyszer mindenki elött ott a lehetöseg, hogy vältoztasson!
En värok az en lehetösegemre!Csak remelni tudom hogy meg nem szalasztottam el!
Neked toväbb kell lepned!
Ilyen ellen nincs vedöoltäs!
Rajtad mulik, hogy mennyire uralkodik FÖLÖTTED!