Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem átlagos szerelem
Létrehozva: 2008. február 19. 00:29
Sziasztok!
Egyedi problémával szembesültem, mozgássérült fiam felnőtt, és párt szeretne, de hiába próbálkoztunk különböző társkereső oldalakon, egy-két levélváltás után elhallt a dolog. Hasonló problémákkal küzdő szülők, fiatalok jelentkezését várom.
A fiadnak apolonore es nem tarsra van szuksege. keressetek egy megbizhato jo apolonot FIZESSETEK MEG A MUNKAJAT es akkor lesz aki apolja a fiadat.
a ti keresgelesetek lenyege hogy a fiadat egy egeszseges no ingyen apolja elete vegeig mint "tars".
Mit tud a fiad ebbe a kapcsolatba mint tars a nonek nyujtani?
semmit, ezert mondom hogy neki egy apolonore van szuksege. en megertem hogy ez koltsegekkel jar de egy tarsas kapcsolat az arrol szol hogy mindenki ad es kap a kapcsolattol. nemcsak az egyik ad a masik meg kap.
ne remenykedjetek, ahogy az elmult 6 evben nem volt jelentkezo tovabbra sem lesz. realiasan kell gondolkodni nem elerhetetlen vagyakat kergetni.
Szia!
Itt az nlc-n már sokan ismerik az én sztorimat, kaptam is érte hideget-meleget. Röviden: én is mozgássérült vagyok, egyáltalán nem tudok járni, állni. Van férjem és egy gyönyörű, egészséges kisfiam. Hatalmas szerencsénk van, hogy meg tudtuk oldani, hogy a férjem itthonról dolgozzon, így mindig "kéznél van", ha szükség van rá a gyerek körüli teendőkben, vagy ha nekem van szükségem bármire.
De: amikor megismertem, nekem nem fordult meg a fejemben olyan elvárásokat támasztani, hogy ő legyen az ápolóm, nem volt ez így eltervezve, akkor még el sem tudtam volna képzelni, hogy majd egyszer így alakul. Amikor megismerkedtünk én a szüleimmel laktam, anyukám volt úgymond az ápolónőm, és sokáig nem is engedtem a páromnak, hogy például felemeljen, cipelgessen. Nem gondolkodtunk előre, csak hosszú évek alatt ez így kialakult. Szóval abban egyetértek a többiekkel, hogy elég esélytelen, ha eleve így indítjátok a dolgot, hogy párt ÉS ápolónőt kerestek a fiadnak, szerintem nem sok olyan nő van, aki ezt így rögtön bevállalja, anélkül, hogy kialakult volna egy mélyebb kapcsolat. Ha összeismerkedik valakivel, akivel annyira megszeretik egymást, hogy a lány szívesen segít neki mindenben, ami kell, és ezt vállalja hosszú távra, nem kötelességből, hanem szerelemből, az nagyszerű és hatalmas szerencse! De nem szabad ezt elvárni, erőltetni. Én is úgy gondolom, hogy először meg kellene valahogy oldani, hogy a fiadnak legyen segítsége, és emellett párt keresni, aki lehet, hogy később segíthet mindenben a fiadnak ha ő akarja ezt, de ne ez legyen az elsődleges elvárás, hanem csak egy plusz, ami vagy bekövetkezik, vagy nem.
Egyetértek Amaryndával.
Az elmúlt 6 évben egyébként milyen tapasztalataitok gyűltek?
Nem igazan ertem hogy varhatja el egy sulyosan serult ember hogy egy egeszseges ember onkent az apoloja legyen elete vegeig.
mas ha az ember tarsa megserul egy mar letezo kapcsolatban de eleg furcsa elvaras hogy valaki egeszsegesen ilyen tarsat keressen maganak.
Nyuszedlivel egyetertek (bar ez a topic mar eleg regi) meg egy nagyon serult gyereket se mindig tartanak otthon (en se tennem), azt meg plane nem hogy tarsa legyen az ember egeszsegesen egy ilyen embernek. milyen tars az egyaltalan akit etetni gondozni kell mert meg ezt se kepes onalloan tenni.
le kell szallni a foldre es orulni ha barmilyen tarsat kap nemhogy meg kulonfele elvarasokat megfogalmazni amikor o semmit se tud nyujtani a masiknak cserebe. neki nem tars kell hanem ingyen apolono ez az igazsag.
Nem igazan ertem hogy varhatja el egy sulyosan serult ember hogy egy egeszseges ember onkent az apoloja legyen elete vegeig.
mas ha az ember tarsa megserul egy mar letezo kapcsolatban de eleg furcsa elvaras hogy valaki egeszsegesen ilyen tarsat keressen maganak.
Nyuszedlivel egyetertek (bar ez a topic mar eleg regi) meg egy nagyon serult gyereket se mindig tartanak otthon (en se tennem), azt meg plane nem hogy tarsa legyen az ember egeszsegesen egy ilyen embernek. milyen tars az egyaltalan akit etetni gondozni kell mert meg ezt se kepes onalloan tenni.
le kell szallni a foldre es orulni ha barmilyen tarsat kap nemhogy meg kulonfele elvarasokat megfogalmazni amikor o semmit se tud nyujtani a masiknak cserebe. neki nem tars kell hanem ingyen apolono ez az igazsag.
En megertelek mint Anya, de azt kell hogy mondjam ,hogy mivel ennyi segitsegre van szuksege igy szerintem remenytelen hogy egeszseges tarsat talaljon. Ismerek olyan part ahol a ferfi kerekeszsekes es mindent maganak megcsinal , tehat csak jarni nem tud de minden mast maganak csinal, foz ,mos, eszik, iszik, zuhanyzik , tehat mindent maganak csinal. Ilyen merteku serules nem zavarna egy kapcsolatban. De etetni,itatni is kell, hogy dolgozna pl a lany ? Vagy napkozben ti vagytok vele? Es ha mar ti nem lesztek ? Nem lehetne esetleg erre felvenni valakit ,hogy ez ne a baratno dolga lenne? Ezek csak otletek. Ez nagyon nagy aldozat lenne egy egeszseges lanytol, gyakorlatilag gondozo lenne de a fiad mit tud nyujtani cserebe? Jo a humorerzeke? A tenyeren tudna hordozni valakit? Meet szerintem valahol nagyon kompenzalnia kell ! Csak oszinte vagyok. Ha a parommal ez tortenne,akkor termeszetes hogy nem hagynam cserben de direkt nem valasztanek ilyen merteku mozgasserultet.
Sziasztok!
Hát még mindig ugyanezzel a problémával küzködünk, csak azóta még nehezebb lett az életünk, mert a másik fiam megnősült, elköltözött, családja lett. Egyik szemem sír, másik nevet.
És sok sikert kívánok neki/neked a keresgélésben!
Remélem én sem kerülök ilyen helyzetbe. Ha egy átmeneti állapotról van szó, akkor persze, az ember eteti, itatja, pelenkázza a párját, de egy életen át, nekem nem menne.
Egyáltalán nem lehetetlen! Ismerettségi körömben két példát is tudok mondani, ahol az egyik fél mozgássérült: egy orvosházaspár ffi tagja gyermekbénulás következtében "sérült", 2 gyerekük van, a másik egy ffi tanár, akinek szintén diplomás felesége az ugymond egészséges, 1 gyerekük van!
Mindkét család harmonikus, kiegyensúlyozott, példaértékű!
Szerintem, ha ketten szeretik egymást - és a szeretet valódi, -mindenek felett a két Ember szereti meg egymást!
Remélem, hogy soha nem kerülök ilyen helyzetbe - ill. ha kerülök, akkor tényleg így is cselekszem, hogy most gondolom.
Szia!
Szerintem nem lehetetlenség, hogy párt találjon magának a fiad, de nem csak az "egészséges" lányok körében kéne szétnéznie.
Bátyámmal járt egy osztályban általánosban egy mozgássérült lány. Valamelyik oldala - már nem emlékszem pontosan, hogy melyik - volt lebénulva, furcsán járt, az egyik kezét nem is tudta mozgatni, és furcsán beszélt, alig lehetett érteni, hogy mit mond. DE szellemileg nem volt korlátozott, hiszen normál általánosiskolába járt. Férjhez ment, egészséges a férje, és gyermeke is született, aki szintén egészséges.
Szia!
Szerintem nem mind1, hogy az ember párja pl. kerekesszékbe kényszerül, de el tudja látni magát, tud velem jönni különböző programokra stb, vagy úgy bénul le, hogy etetnem, itatnom, pelenkáznom kell.
Igen, jóban-rosszban, egészségben-betegségben, DE ha egy ilyen szerencsétlenség akkor történik, mikor még fiatal az ember, akkor azért nagyon nehéz arra áldozni egy életet, hogy a másikat ápolom, elmúlik a fiatalságom.
Nagyon drukkolok és boldogságot kívánok a fiadnak!
Igen, az egészséges emberek többsége nem él egy sérült ember közösségében, ergo csak feltételezi, hogy nem egy leányálom, és nyilván emiatt az élből elutasítás.
DE ha mindezt egy másik szemszögből nézzük: teszemazt valóban olyan személyiség, aki szerethető, értelmes, kedves és önmaga is azt sugározza, hogy nem az állapota elsődleges jellemvonása, hanem a személyiségét helyezi előtérbe, akkor pontosan ugyanúgy megszerethető, párkapcsolatra alkalmas ember, mint bárki más.
Különösen a nők azok, akik elfogadóbbak talán az ilyen helyzettel szemben, mivel egy nő számára elsősorban a szellemiség, a lelki háttér az, ami fontos egy kapcsolatban.
Egyáltalán nem reménytelen a fiad helyzete, de könnyebb sem, mint egy korabeli gyereknek. Szerintem is járjon társaságba, mindenfélébe. Akár egészséges, akár mozgássérültbe, mert azért ő se legyen azért korlátozó és legyen nyitott arra, hogy esetleg egy másik mozgássérült lány az, aki az IGAZI lesz az életében
Hm, nekem van ugye mozgássérült barátom. Aki nő komolyabban a közelébe keveredett, az mind szerelmes lett belé. Szóval a szellem, a humor, bizony hatalom.
Nem maradnék vele. Sajnálom, de ez az igazság.
Örülök hogy elfogadtad a meghívást és bejöttél ide közénk
Kit
Tudom, mire gondolsz, de a lányok el sem jutnak odáig, hogy ezt megtudják. Ránézünk, s bizony "előítélünk"!
Ez van.
Én gyógyped. főiskolára jártam, mégsem tudnám ezt felvállalni, egy életen át csinálni senkiért, csak a saját gyermekemért. Nem olyan a személyiségem, a mentalitásom. Mint anya az anyát megértelek, de el kell fogadni: nehezen, vagy egyáltalán nem találsz/találtok erre "egészséges" lányt.