Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hit és Tudás
Létrehozva: 2004. június 25. 07:51
Sziasztok!
Már többször felvetődött a kérdés:
Mit jelent hinni valamiben?
és
Mit jelent tudni valamit?
Mennyire tág a határ a kettő között, mekkora a szakadék, van-e egyáltalán?
Írnék egy idézetet ide, ami régesrég pár ezer éve íródott:
"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés."
Várom hozzászólásaitokat:)
-zen-
Már többször felvetődött a kérdés:
Mit jelent hinni valamiben?
és
Mit jelent tudni valamit?
Mennyire tág a határ a kettő között, mekkora a szakadék, van-e egyáltalán?
Írnék egy idézetet ide, ami régesrég pár ezer éve íródott:
"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés."
Várom hozzászólásaitokat:)
-zen-
Tehát a hit: A gondolkodó ember viszonya Istenhez és önmagához!
Olvastam egy cikket a hit és tudomány viszonyáról, gondoltam, beírok néhány gondolatot.
Tehát: a hit nem más, mint a gondolkodó ember Istenhez és önmagához!
Isten elősször a törvényt teremtette meg, utána hozta létre a világot, amely a spirituális és a materiális létezők tökéletes csodájává vált.
Természetes, hogy a világ legnagyobb természettudósainak 70%-a istenhívő, ugyanis Isten léte logikus minden következetes elme számára!
Én nem az általánostól eltérő látásról írtam, bár régen volt. Vigyázz el ne vessz a részletekben!
Mindent látunk, szemüveg nélkül, ami szükséges a túléléshez. aki ráér, nézhet mást is, haszontalan dolgokat, pl. terrorházában iszonyatos emlékeket, vagy a pálmafákat a tengerparton. De a szemünk jó, ami nekünk kell azt látjuk vele, eszközöket készítenek jószemű optikusok, amikkel a csillagokat is szintre orrunk előtt láthatjuk. Mit akarsz még?!
Tényleg, az eszményképed őméltósága, mikor mondta azt pl. hogy "bocsássatok meg az ellenünk vétkezőknek", Még abban a "formályában" mikor eszményi, vagy mikor már "kretént" csinált belőle az egyház!? Mert nem mindegy az elmélet gyakorlásának szempontjából!
Jézus az abszolút eszmény, legalábbis számomra. De nem az a figura, akit később az egyház faragott belőle ilyen-olyan földi célokra. De ez már off ebben a topikban.
Vagy gondolj arra, hogy a denevér hallja azokat a rezgéseket, amiket az ember nem. Akkor az ember kétségbevonhatja-e, hogy ilyen rezgések léteznek?
Ez mind-mind kérdés a számomra is, mert én nem rendelkezem semmilyen "különleges" képességekkel, viszont néha iszonyú pontos az intuícióm. Akor ez minek köszönhető?
Nem könnyű megtalálni a felelőst!!
Az önkormányzatok manapság ugyan azt teszik, csak zökkenőmentesebben, mert ma már mindenki írástudó!
Hogy tudtad ide írni? Élsz még??!
Na ne kábíts!!! Több mint biztos, azért nem használják, mert ammortizálódott a technikája!
Akarom mondani van már régen sokkal jobb, valósághoz hűbb, talán olcsóbb, jóval praktikusabb, azaz, veterán filmek NEM VÉLETLEN mentek ki a divatból!!
Az ember érzékszervei tökéletesek (relatíve) , azt látjuk , ami van.
Ami nincs, az nincs, morbid "szellemiségek"torz agyszüleménye!
Egyet tehetünk: válasszunk magunknak olyan tudományos forrást szakdolgozatunkhoz melyikkel nem kerülünk összeütközésbe a hívő emberek ideológiájával.
Végezetül, engedje meg hogy megosszam önnel az alábbi Madách verset:
Madách Imre: Hit és tudás
Mint szép álom emléke, ha ébredsz,
Édesen reng képzeteden által,
Úgy a lélek édenrőli álmát
Is elhozza e földre magával.
Nékem is volt édenrőli álmam,
Élt, mosolygott az egész természet,
Rózsa és nap, csermely, lombos árnyék
Rejtélyesen suttogott szerelmet.
Minden lombból angyalok intettek,
A pataknak megvolt őrtündére,
Hírnök szállt le, úgy hivén, az égből,
Hogyha csillag hullt a temetőre.
Lent a sírban nem lakott enyészet,
Új életnek volt csak viradása,
És fölötte csillagszőnyegével
Tárva állott új kristálylakása.
Boldog voltam, élettől környezve,
Isten néze rám miljó szemével,
És ha dördűlt, az ég szent haragja,
Ha derűlt, mosolygása fogott el. -
Mért ültette Isten édenébe
A tudásnak széles águ fáját?
A fa terjedt, s lassanként elölte
Árnya a kertnek minden virágát.
Elporlott a természet zománca,
Rothadt bűz váltá fel a szerelmet,
Csak halált lelék a rózsaajkon,
S a virágszál csak halált lehellett.
Elhamvadt a csillag ragyogása.
És megannyi kín honává süllyedt,
Mely felett halál leng, és halál szül
Új halálnak martalékúl éltet.
A kék ég igéret-országának
Léggé olvadt kristály ívezetje,
És dorgáló üstökös kering ott,
Hol szűm a menyországot kereste.
Árván bolygok a vad rengetegben,
Nincs, ki útam őrszemmel kíséri,
És ha öszveroskadok, nincs angyal,
Ki reám szent álmait vezérli.
Megszakadt a mindenség gyűrűje,
Melyben Isten, ember együtt éltek,
S a nagy űrt tán át sem tudja szállni
Isten gondja és emberremények.
Fényét vesztett csillag néz az égről,
Letarolva a mező zománca ---
Egy dacolt csak a közös romlásnak:
A mély sírnak örök éjszakája.
Elmélkedés a hit és tudás különbségéről
Elmélkedésem kezdhetném a sablonos elkülönítés gondolatával mely gondolattársítás idegen a jól megkomponált szakdolgozat elveitől. Bennem van a kisördög, és felteszem a kérdést: valóban nincs köze a szakdolgozatírásnak a hithez? Rengeteg példát láthattunk a világtörténelemben arra vonatkozólag, hogy feltevésekből kiindulva jutottak el tapasztalat-bizonyítás által a tudás valamilyen szintjéhez. Egy teológiai egyetemen természetes hogy tudományos elmélkedés szülessen a hit bevonásával. Mai tudásunk által képesek vagyunk a biblia hitbeli állításait igazolni, vagy elvetni. Vegyük példaként a biblia vízözön idejéről írt Noé bárkájának történetét. Ez a biblia egyik legrégibb története, aminek párhuzamai korábbi keleti irodalmakban is fellelhetők. Elbeszéli hogy a jámbor Noé idejében az emberiség szörnyű bűnöket követett el. Isten elhatározta, hogy elpusztítja teremtményeit, de Noénak és fiainak megkegyelmezett. Parancsot adott egy akkora bárka építésére melyben elfért minden állatból kettő-kettő, illetve hét-hét. Majd a hajóépítés után negyven nap és éjszaka esett az eső, mindent elárasztva. Így menekült meg Noé és családja valamint az állatvilág fennmaradását biztosító génállomány. Végezetül leírja a biblia, hogy a bárka az Ararát hegyén feneklett meg. Csupán ezen történet lehet szemlélni a hit és a tudomány szemszögéből is. Műszaki tudományok (hajóépítés problematikája), geológia (üledékes kőzetek vizsgálata az Ararát hegyén), biológia (összezárt állatfajok viselkedése, mekkora volt a víz magassága az olajfaág mint lombos fafaj előfordulási helyén), éghajlati viszonyok (negyven napos csapadékképződés hatása) és földrajzi szempontokon túlmenően szerepet kapna vizsgálódásunkban a humán tudományok szerepe, mint csoportdinamikai esettanulmány. Konkrét leírást találunk százötven napos áradásról és százötven napos apadásról, valamint az akkor élő emberek életkorának leírása „Noé életének hatszázadik évében” történt eseményekkel kapcsolatban. A hit elsősorban a történelemmel vív csatát jelen példánkban. Egyes Ararát-hegyi ásatásokra hivatkozva bejelentették vagy húsz évvel ezelőtt, hogy megtalálták a Noé hajóját. Jogunkban áll szkeptikusnak lenni a hit és a tudomány összecsapásakor. Szakdolgozatunkban elsősorban ne feltevésekre, hitre alapozva mutassuk be választott témánkat. Természetesen sem elvetni, sem pedig bagatelizálni nem célszerű a hitre alapozott olvasmányainkat, megérzéseinket. Mint világirodalmi remekművet célszerű forgatni az ilyen műveket is. Dolgozatíráskor megemlítésre kerülhetnek az adott műben szereplő feltevések is, de igyekezzünk tudományos igazolást, vagy elvetést bizonyítani. Mert ugyan ki merné a biblia, mint szentírás hitelességét megkérdőjelezni? Keresztény kultúránkban nem célszerű ennek a forrásnak hitelességét kétségbe vonni.
folyt. köv
És akkor mi van a mesefigurákkal? Mikey Mouse nem létező, sem a Donald kacsa.
És mi van, ha kitalálok egy új szót, mondjuk legyen "kakucsika" és kitalálok hozzá egy mesét, hogy ez egy őserdei növény, aminek ha megiszod a levét, akkor fiatalodsz 10 évet. Oda is adom Pista bácsinak, hogy igya meg, aki történetesen elhiszi nekem a mesét, miközben közönséges limonádét töltöttem az üvegbe. Az öreg megissza, és sokkal jobban érzi tőle magát. Placebó hatás. Akkor ezzel mi van? A "kakucsika" nem létező növény, de Pista bácsi mégis meggyógyult. A hit rácáfolt a tudásra? Ha tudta volna, hogy kakucsika
nincs, akkor nem issza meg a levet, mert Tudja, hogy nincs ilyen, és ami nincs, attól nem lehet gyógyulni. NO, akkor újra fölteszem a kérdést: ebben az esetben mi volt a fontosabb, a hit vagy a tudás? És nyilván ezúttal a kérdés retorikai fogás.
A hit által olyan felismeréshez juthatunk, ami tudás lesz, de nem valamiről való tudás, hanem pusztán annak tudása, hogy a hit gyógyít, azaz a hit bizonyos esetben tudás. (És még lehetne fejtegetni, de most mennem kell. Mindenesetre kíváncsi vagyok a véleményetekre. ) :)
Hogy az hova tünt nem tudom:)
A nem létező dolgokról nem beszélnek.
CSak arra van szavunk, arról van információnk, arrol van élményünk, ami létező:)
Ezt cáfold meg valahogy:)
Minek szó arra, ami nincs? Mit jelent, az hogy nincs?
Számodra nincs? vagy számomra?
Ha 10 emberből te vagy az egy, aki nem látja, akkor nincs? vagy van?:)
A számok egybeeséséről nem tehetek
mit keresel itt ?
Hitet vagy tudást (mert ugye egyik sincs) ?