Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
8 hónapos babával
Létrehozva: 2016. Április 21. 16:41
sziasztok!
érdekelne, másoknál hogyan telnek a mindennapok 8 hónapos babával.
miket játszotok; mennyit vagytok a szabadban és ott mit csináltok; hogy oldod meg a főzést, takarítást; mit tud már a babád; hogy zajlanak az éjszakák; kb. mennyit eszik a kicsi, stb? minden érdekel :)
kisfiam 7 hós kora óta mászik és feláll. szombaton lesz 8 hónapos, a héten már az oldalra lépegetést és állásból leereszkedést gyakorolja 
ülni is szépen tud már pár percig. mióta mászik és áll, sokkal kevesebbet nyafog, és nyugodtabban alszik. így már általában csak enni kel fel éjjel, bár azért előfordul hogy többször is felsír (talán a fogzás miatt, még csak egy foga bújt ki). sajna 3 hetes kora óta tápszeres. a hozzátáplálást 4 hónaposan kezdtük, nagyon lassan és óvatosan. most tízóraira és ebédre eszik "kanalast", uzsira, vacsira tápszert. ha csak egyszer eszik éjszaka, akkor kéri a reggeli tápszert is, viszont ha éjjel kétszer eszik, akkor ébredés után nem kér, akkor kanalassal kezdünk, hogy ne tolodjón későre az ebéd.
én elég nehezen tudok főzni és takarítani mellette. pl. ha jön velem a konyhába ott mindig kukázni akar, vagy a nadrágomba kapaszkodva felállni. a szekrényben nem akar pakolni, van egy külső polc, ahová kis tárgyakat tettem neki - addig érdekes, míg mindet leveszi a földre :) székben nem sokáig marad meg, ott az egyetlen szórakozás, hogy mindent ledob. járókába csak akkor teszem, amikor felmosok, vécére megyek, ilyesmi, a konyhába nem lát be a pult miatt. hordozás nem válik be, én egyszerűen képtelen vagyok úgy házimunkát végezni! ő nem szeret a hátamon lenni, ha meg előttem lógna, nem akarnám pl. a tűzhely főlé lógatni, hagymát szelni, vasalni, hajolgatni sem lehet úgy - egyébként is 9kg körül van :)
nálatok hogy alakul?
Igen, csak maradandó ne legyen, többi nem számít.
Mondjuk engem ez már nem érint, gyerek túlélte a totyogó kort
és azt hiszem ő sem volt az a dúvad, szóval mellette is túléltek.
Kész. Elmúlt.
Igen, így van, kb abban a pillanatban figyel erre, aztán törlődik. Persze, nincs semmi gond, ha rálép a kezére, csak mondjuk egy erősebb és fejet érő ütés, egymásra esés babáknak mondjuk nem kéne.
2 čves önfeledt játék közben nem tud figyelni. Hiába szólnak neki, 2 perc és elfelejti.
Ja, meglehet
Lehet, ügyintéző egy 5 gyerekes családapa és itt a fantáziáit éli ki
Kisfiam 7 es fel honapos, mar maszik es felall, jarunk mi is foglalkozasra, ahol viszont par kuszo-maszo van (akikkel fogdossak egymas fejet-szemet), a tobbi pedig masfel-ket eves, de ők kevesbe tudnak figyelni a kicsikre a foldon hiaba minden anyuka mondja nekik vigyazz ott egy baba! Szoval en azert biztos ami biztos figyelek, ez nem azt jelenti, hogy paramami vagyok, mert nem vagyok az, de ugy gondolom ez az alap hogy ennyi gyerek kozott az enyemet szemmel tartom es kozelebb megyek hozza ha ugy latom szukseges.
Fiúka már 10 hos korában ment. Kicsit gyors volt az első ev. Felévesen már kúszott mint egy gyík. :)
Én csak hagyom, had fedezzen fel. Volt, mikor már a terem végében vette észre, h mennyire eltávolodott tőlem.
Én ma is szivesen hagyom, h kicsit önállosodjon. És nem vagyok a sarkában sem. Pl: ha kinn vannak 2 lepcsőházzal odébb a barataink a ház előtt, akkor simán kiengedem, had menjen. (a lakas ajton es a lepcsőhazi ajton kell atmennie, le 5 lepcsőt es kb 20m jobbra)
Hát a 7-8 hónapos még nem sok mindent. :-)
Ha figyeled a gyereket a háttérből, az OK, de szélnek ereszteni ilyen piciket elég necces.
Erről nem tudok nyilatkozni, mert nem volt lehetőségem a 6 hónapost egy 4 évesnek bemutatni. :)
Annyira emlékszem, hogy kb 7-8 hónapos kortól vittem hetente egyszer párórás játszóházba a helyi közösségi házba. Ott rengeteg gyerek volt, a nagyja 1-2 éves de volt pár nagyobb, akiket anyu nem engedett bölcsibe és ott "rontották a levegőt". Én azért a legtöbbször ilyen helyeken próbáltam a háttérbe húzódni, csak figyeljem a gyereket, mi csinál nélkülem. :)
Enyémek sem babák már oszt' mégis itt pofázok. :-)
Hát azért nem árt...
Értelemszerűen mindig is összeeresztettem a gyerekeimet, de mindig is abban a tudatban, hogy egy kisgyerek nincs azzal tisztában, hogy ártani tud a csecsemőnek.
Azért nem baj, ha a 4 éves nem vágja kutacson a 6 hónapost csak úgy véletlenségből.
Amúgy ügyintéző is benne van minden családdal és gyerekkel kapcsolatos topikban, pedig abszolút nem ez az élete
UI: Szerintem is sokat lehet tanulni ezzel, más szemléletet, véleményeket meglátni.
Én is bele szoktam nézni mindenféle topikba, pár éve nlc-n nagyon sok időt töltöttem ezzel, de akkor még rengeteg érdemes topik volt, sajna már elég kihalt.
Nem értem félre.
Azért, mert érdekel. Sok téma érdekel még akkor is, ha közvetlenül nem vagyok érintett benne. Annyi érdekes, tanulságos történetet, véleményt olvashatok. Meg persze olyat is, amitől a falra mászom, de hát ez benne van a csomagban.
Az eves par perc nem a vilag vege inkabb a kikapcsolodas, tarsalgas ami egy anyanak kell.
De te miert nem tudsz nyugodtan enni? :))
:O
félre ne érts, de akkor miért vagy a babás topicban?
Tudom, nem vigasztal, de én is ritkán tudok nyugodtan étkezni, pedig nekem gyerekem sincs. Valahogy sosem megfelelőek a körülmények. Egyszer talán majd - a következő életemben összejön ez is. Nézem a pozitív oldalát, nem kell félnem az elhízástól.
Hat, te tudod.
Azert egy par honapost is mas fejen dobni egy muanyag jatekkal es mas az is hogy a masfel evesed sallert kapott... Ez vele jar nincs vele bajom. Azert igenis szemmel kell tartani ahogy evi is irta, mert ő még vedtelen es serulekenyebb.
Engem meg sokszor a rokonok küldtek a társaságba, hogy menjek már, most babáznak, hess!
Mert tudták, hogy kell a társaság. (mondjuk én rettentő nehezen viseltem a babakort, kb 2 évig. az első 4 hónapot kivéve.)
Azert sztem ennyire nem kell félteni őket.
Egy kis birkozás a nagyobbakkal, egy kis ütés vagy elesés még nem a világvége.
Én sosem ellenőrizgettem (most se) ha gyerek mással van, nem lestem őket folyton.
Rábizom másra is, anélkül, h én ottvagyok.
14 hos kora ota egésznapos közösségbe jár, ott a bölcsiben sem féltettem soha. És nem hepciaskodtam akkor se, ha azzal fogadtak du,h veletlen kapott egy sallert egy másik kölöktől.
Szerintem vicces. Azért vannak ennyien. :-)
Hat igen, eleg nehez lehet ez kis korkulonbseges tesoknal 😳😅
igen! tesóm gyereke 3 évvel idősebb az enyémnél. ugrál, pörög. olyankor úgy fogom az enyémet, mint valami hímes tojást. de hát minden veszélyhelyzetet ki kell iktatni.
sőt. a fodrászom gyereke verekedik az oviban. mikor ezt elmondta, kivettem a hordozóból az enyémet, mikor megjelent az övé. épp hisztizett. és már suhintott is az enyém felé, aki ekkor már a karomban volt, így nem érte fel. áldottam az óvatosságom.
Szerintem a kicsiken bármilyen összetételben rajtuk kell tartani a szemet.
Nekem is mindig rajtuk a szemem. Tudod, nem véletlen a mondás: Sok bába közt elvész a gyerek.
Biztos nem vagyok egy mintaanya, de én a picik mellett is leültem enni.
Jó, a pihenés az olyan, amilyen egy darabig...
Ahogy írtam, csak ott volt lehetőség. Ahol ők voltak egy ilyen grillsarok volt, tele paddal, székekkel, a nagy asztal kajával-üdítővel és ott nem volt hely pokrócozni, csak a kert többi részében. :))
Hozzáteszem, a félreértések elkerülése végett, hogy ha a pokróc hozzájuk közel lett volna, hogy tudok kommunikálni, úgy persze nincs bajom azzal, hogy a saját gyerekem mellett én ülök és játszom. De így, na így nagyon mérges lettem.
Amúgy a nővérem fiai mellett mindenképp vigyázni kell, illetve a 2 év korkülönbségnél, mert ő elég hirtelen és durva tud lenni, nem nagyon tudja, hogy hogy nyúljon oda.
De miért szigetelted el magad..??? ha a társaság mellé ültök a plédre akkor te is tudtál volna beszélgetni..
szegééény, elképzeltelek a bokrok mögött!!!
múltkor nálunk is: anyumékhoz elmentünk ebédre, anyum főz, visz ebédet mamáéknak is, tesóm gyerekezik a sajátjával, másik kutyázik, ugyanúgy bent szoptattam/altattam volna a szobában, mint itthon :D
Még akkor is rajtuk volt a fél szemem ha épp valaki más tutujgatta őket.
A kicsi lehetett tán kétéves rokon hasonló koruakkal ültek a gumimatracon a rokonék medencéje közepén.. a nagyobbacskák meg játszottak.. aztán a nagyobbacskák beleboritották a kicsiket a medencébe.. csak azért nem lett nagyobb baj, mert apukák is ott voltak, és már nyúltak is utánuk azonnal. fél pillanat alatt bajt csinál egy ekkora.. aki már nem babakocsi méretű..
Amint lábra kap azt nézi mit lehet felfedezni és nem tudja mi az ami veszélyes.
Hát nálunk anyu szokott vele foglalkozni, ha mondjuk családi összeröffenés van, esetleg nővérem picit megfogni, de minden esetben rajta a szemem. Más nem nagyon. Anyuban persze bízom, nem kétség. Egyébként ő azzal a céllal IS fogja meg ilyenkor a gyereket (azon kívül, hogy a saját unokája és mert szeret vele lenni), mert tudja jól, hogy milyen az, hogy egy nő nem tud enni vagy inni, kicsit beszélgetni nyugiban, pont az, aki 4 fal közé vagyok zárva és kicsit kikapcsolódhatna. 1-2 éve nővérem egyszer kiborult, mert a 2 szaladgáló igen eleven kisfiú sehogyse hagyta őket kicsit pihenni és enni, és akkor én úgy gondoltam magamban, hogy nekik kell beosztani, még ha más át is veszi kicsit.
Egyébként pont most vasárnap volt családi grillezés egy rokon udvarán és ebben a mindenképpmászniakarok-nemülökmegafenekem időszakban kicsit aggódtam, hogy hogy fogja viselni a fiam, de végülis volt ölben is és kis ideig egymásra tett két pokrócon játszottunk, hogy kinyújtoztassa magát, de ez pár méterre és egy bokorsor elválasztásával a többiektől volt, mert ott volt erre hely.
Hát, néhány perc után kicsit dühös lettem, hogy ott ülök egyedül, elszigetelve, esetleg nővérem 1-2 kisfia odajön. És mindenki más beszélget, iszogat-eszeget. Pont én ott ülök, aki amúgy is alig van társaságom. Szar érzés volt. Kis idő után odamentem inkább hozzájuk és még ölben volt a kisfiam, végülis jól viselte, és akkor anyu el is vitte foglalkozni vele... De abban a néhány percben szarul éreztem magam, pedig nyilván az én feladatom, én felelősségem, de basszus egy anyának van a legnagyobb szüksége arra, hogy kicsit beszélgessen nagykorúakkal és jól is érezze magát.
sajnálom az ilyen felelőtlen szülők gyerekeit.
Valahogy így gondolom én is....
Na persze, mindenki magából indul ki.
Voltak már sajnos balesetek, sőt tragédia is abból, hogy mindenki abban bízott, hogy majd a "másik" vigyáz az ő kicsinyére, míg ő ejtőzik.... Aztán tudunk rá példát, hogy a gyerkőc belefulladt a medencébe, elkóborolt, kiment az utcára, ahol elütötte az autó, felgyújtott valamit, magára rántott valamit.... Mert abban bíztak a szülők, hogy valaki majd biztos figyel rá. Nem, ha szórakozni megy, elsősorban akkor is az ő felelőssége a gyermeke.
Hahaha, az én anyósom is a gyereknek beszél, de nekem szól... :)))
Amúgy 1 éves koráig normális, ha éjszaka éhes. De álometetést is csinálhatsz, mikor te lefekszel (9-10?) akkor álmában felveszed és megtömöd :))
Ja és azt még hozzátenném, hogy a fiam tápszeres volt, és hiába pakoltuk meg rendesen késő este dupla, néha tripla adag bébiétellel, plusz tápszerrel/kakaóval, ezzel-azzal, hajnalonként menetrendszerűen nyüszögött a kajáért, legtöbbször úgy, hogy fel sem ébredt igazán, álmában szlopálta be az adagját.
Mondjuk mindig is nagyétvágyú gyerek volt, most is meglepően sokat eszik, bár ez cseppet sem látszik meg rajta (ezt a tulajdonságot nagyon irigylem tőle, mert én szerintem még a levegőtől is hízok
).