Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ismét anyós
Létrehozva: 2015. augusztus 28. 17:22
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, illetve ha volt valaki hasonló helyzetben, tippet.
2004-ben vettek anyósomék a férjemnek egy lakást. Nekik a haszonélvezetük volt rajta.
Most eladtuk, de anyósom azzal a feltétellel mondott le a haszonélvezetről, hogy cserébe a férjemet lemondatta a örökölt részétől egy családi házban. Majd az egészet odaajándékozza anyósom a sógoromnak.
Mivel eddig 40 négyzetméteren laktunk négyen, igy a férjem eleget tett a kérésnek, de nem tud belenyugodni ebbe hogy kisemmizték, és az apai örökségét elvették.
Tud tenni valamit?
Nyugi, senki sem hiszi, hogy a lakhelyed ezentul jatekterem lesz.
:-)
Nem, természetesen nem komoly a játékautomata téma, csak arra írtam, hogy ha nekem életemben elkezdenek a cuccaimon marakodni, miközben azt örökségnek nevezik, akkor biztosítok mindenkit arról, hogy nem lesz semmilyen örökség, csak hogy ne kelljen veszekedni. :-)
A másik véglet, hogy eltapsolsz mindent, és mégse dobod fel a pacskert.
Úgyhogy nagyon észnél kell lenni.
...és utána még a talpam is feldobom, mielőtt azt is eltapsolhatnám... :-)
A sors fintora...
Ja és a végén még valami nagy lóvét fogsz nyerni :)
A legkisebb fiam, hajvagas utan. Latszik rajta a fodraszat irant erzett szimpatiaja
.
Lehet, hogy nalad megengedöbb lenne. Igazabol rövidebb hajat szerettem volna neki vagatni, de annyira tiltakozott, kezzel-labbal-akusztikaval (
), hogy lemondtam ilyen iranyu terveimröl.
Lehet, hogy az sem vezet jóra, ha a szülők kínosan ügyelnek, hogy mindenki mindig egyformán kapjon, mert akkor a gyerek egy idő után nem annak örül, amit kapott, hanem azt lesi, hogy a másik mit és pontosan mennyit. Ugyanez megy pepitában örökléskor.
Jomultkoraban olvastam egy riportot, amelyben teszteltek különbözö ferfi-nöi termekeket, amelyek megközelitöen azonosak voltak, s a nöi dolgok egyertelmüen többe kerülnek, legyen az hajvagas, borotva, tisztito,biztositas, barmi. Igazan valaszt a miertre senki nem tudott adni, maximum azt, hogy ez igy van kalkulalva.
Ingyé' levágom nekik formára. :-)
Pontosan. Olyan nincs, hogy mindig, mindenki egyforman kap valamit. Mindig az van soron, akinek eppen szüksege van egy bizonyos dologra. Az en gyerekeim irigysegi vitai arra szoktak koncentralodni, hogy ki milyen szinü müanyag poharat kapjon (biztosan ismered, az IKEA-bol valo, van benne türkiz, pink, zöld stb). A baj csak ott van, hogy mindig mas szinek tetszenek az egyes gyerekeknek. Az, hogy ma a kicsi pink poharat akar, az nem jelenti azt, hogy holnap is tetszeni fog neki.
De ha csokoladerol van szo, akkor a legkisebb darabot is megosztjak. Ha mondjuk az egyikkel megyek vasarolni, akkor ügyel az "egyik" 
, hogy a testverei is kapjanak olyat, amit ö kivalaszt.
Muszaj mar kicsi korban megnevelni öket, mert kesöbb mar kesö.
És akkor örülj, hogy egy neműek a gyermekeid!! Mert a lányok alapból "költségesebbek"
Míg a fiúnak 1500.- egy hajvágás addig a lényomé 4000.-ft, aztán ott a gyanta havi 9000.-ft és még ezer dolog amire egy fiúnak nincs szüksége. No itt igazságot tenni 
Miért kérdezte volna meg őket? Mi közük hozzá? Annyira vérlázító... :-(
Én a gyerekeknél csírájában véget vetek a követelőzésnek, szerencsére nem is jellemző.
Ha egyiknek zokni kell, akkor az kap zoknit, nem automatikusan mindenki. Más meg máskor mást. Ha ezzel valakinek gondja van, akkor el szoktam magyarázni, hogy SENKI nem kérheti számon rajtam, hogy miért XY-nak vettem csak csíkos zoknit, max. jelezheti, hogy neki is tetszik, én meg kezdek belátásom szerint az információval.
A fiatalabbik batyammal közösen segitettük a szüleimet, amikor mar nyugdijasok voltak, s nem ment nekik olyan jol. A batyam hozta-vitte Anyut, Aput, ha esetleg Budapesten volt dolguk (Apu mar nem vezette az autojat). Aztan elromlott a batyam autoja, s nem volt ertelme megjavittatni. Addig is, amig uj autot tudott venni magank, Apu odaajandekozta nekik a sajat autojat, hogy azzal jarjon, s majd adja el.
Ne tudd meg, micsoda cirkusz lett belöle !!! Mint a keselyük tamadta meg a batyamat es a szüleimet a növerem es a bagazsa, hogy bezzeg öket senki nem kerdezte meg, lehet, hogy nekik is jo lett volna az auto (csak ugy megjegyzeskent: sem a növeremnek, sogoromnak, sem az unokaöcseimnek nem volt jogositvanyuk akkoriban...
). Nem voltak kepesek felfogni, hogy a batyam mennyit segitett a szüleinknek, s ök ezt szerettek volna viszonozni.
Szegeny Apu csak annyit mondott, hogy bar ne olyan lelkiismeretes ember lenne, aki takarekos, elörelato, akkor inkabb eladtak volna a hazat, kocsit, s elutaztak volna a penzt anyuval.
Igy megertem a jatekgepek irant erzett "szenvedelyedet"
.
Pont erre gondoltam, hogy köteles része csak VALAMI-nek van. Nagy semminek nincs.
Ha ilyen "ácsingózósok" lesznek netán a kölkeim, és én ahogy említettem, eljátékautomatázom minden vagyonomat, akkor osztogathatják a köteles-részüket bátran! :-)
Az en anyosom meg egy tabla csokit sem hoz az unokajanak, vagy nekem egy cserep viragot, ha hozzank jön (termeszetesen mi hozzuk el öt, s itt marad legalabb egy hetig. Benzinbe penzt nem ad, de el sem fogadnank. Büszkeseg is van a vilagon.
).
De nem veszem rossz neven töle, mert tudom, hogy nem rosszindulatu, csak egyszerüen nem gondol ra.
Engem ugy neveltek, hogy ha valahova megyek vendegsegbe, akkor illik valamit vinni. Meg akkor is, ha csak szimbolikus a dolog. Nekem is jolesne, hiszen ha itt van, akkor körülugralom. Otthon nem eszik sem gyümölcsöt, sem zöldseget, a gyogyszereit csak akkor veszi be, ha veletlenül eszebe jut. Nalunk rendszeresseget es figyelmet el meg, s szegeny dragamnak otthon ez hianyzik
Megsimogatom, megpuszilom (en egy nagyon erzelmes csaladbol szarmazom 
), s latom rajta, mennyire jolesik neki az, hogy foglalkoznak vele. A parom nagyon halas azert, hogy leveszem a vallarol a "gondot", mert neki sem kedve, sem türelme, sem ideje nincs az anyjahoz. Ha en nem vagyok valamely oknal fogva estenkent velük a nappaliban, akkor csak ülnek, mint a verebek a villanyvezeteken es hallgatnak nagyokat.
A parom idönkent megkerdezi töle, akar-e valamit inni, s ebben kimerül a tarsalgasuk. Mellettem felenged az anyosom, mesel a regi idökröl. Odahaza annyira "kordaban" tartja a sogorom, hogy szegenykem, ha itt van, meg egy zsemlet sem mer maganak venni a kosarbol, minden egyes vajdarabkahoz, sajtszelethez engedelyt ker. Agyrem !
Allandoan azon morfondirozunk, hogyan valtoztassunk a helyzeten, de a sogorom leblokkol, s nem hajlando kompromisszumba belemenni.
Van köteles rész(a harmada annak, amit örökölt volna)
Ha van egyáltalán örökség. Ha még életében mindent elad, elajándékoz, akkor így járt az örökségre áhítozó.
Persze! Körbe kell ugrálni! Nem tudtad? Csak arra figyelj, hogy a nagy ugrálásban nehogy a másik tesó lábára lépj, aki nyilván ott ugrál.
Ha van is, 5%.
Nekem elso lakasom, hazam szolgalati lakas volt. Olyan klassz vetemenyeskertem volt, es minden noveny benne az enyem volt. Nem volt sajat tokom,
azt uuuuuuuutalom, de rengeteg konyhakerti novenyem volt, zoldsgek es tarsai, ami kell.
Anyospajti mar leperkalt nekik egy teljes, teljesen kifizetett lakast. Most mehet a levesbe ezek utan vagy dogoljon meg, valaszthat. Meg plane, hogy nem akar ujbol perkalni. A hazabol sem akar kikoltozni az o javukra. Ha esze lenne, felelne az egeszet.
Ha az egyik teso odaajandekozza az o reszet a masiknak, akkor neki nem "JAR" mar semmi. Szulo kitagadhatja a gyermeket, ha az pl az o eletere tor. De jobb, ha eladja a hazat es az arat magara kolti. Halatlan kolkok meg szerezzek meg maguknak, amire vagynak. Ugy halkabban fognak ordibalni.
Sosem vicsorgatnam a fogamat annak a vagyonara, akit utalok.
Ugyan ez a véleményem.. ő igy akarta, hát ha bajban lesz is akarja igy....
Egyébként ma kapott levelet a férjem...amit anyós nem vett át, és bediktálta a régi cimünket. Arra nen volt képes hogy felhivja. De tudom, mi vagyunk a lúzerek, és ugráljuk körbe...
Lúzer.
Ha nem lenne az, akkor egy jogásztól érdeklődött volna, és nem a fórum elé tárja a szennyesét.
Jót nevettem, ez jó volt :)
De sztem az ilyen típusú anyósok, emberek, mindegy: eszükbe sem jut, hogy felajánlják, majd én kifizetem a benzint.
Ó, dehogy az egy más szitu, mikor valaki rászorul a másikra.
Én 3 hétig minden másnap autóztam anyósom miatt 80 km-t, és minden egyes alkalommal ki akarta fizetni a benzint és tudod annyira jóleső érzés erre azt mondani,
ugyan mama szóra sem érdemes, ugye nem képzeli, hogy elfogadom.
Ez nem a másik orcám volt, hanem a kevély énem
Gondold csak el, hogy ahol generációk számára ez a természetes, hogy sajátban élnek, ott milyen más szemlélettel nevelkednek a gyerekek.
Én kényszerből az építkezés alatt laktam a családommal albérletbe és nagyon megviselt, szégyelltem, hogy a máséban kell élnem.
Hogy majd mikor anyósod segítségre szorul, akkor ti tudjatok neki segíteni, bebizonyítva ezzel, hogy különbek vagytok nála.
Tudom, hogy az anyjáról van szó, de én annyira nem szeretem ezt a fordítsd oda a másik orcádat is. Sajnálom, én gyarló ember vagyok: mindenki egye meg, amit főzött, oszt jónapot.
Többiek: szerintetek nincsen itt köteles rész? Szerintem van, nem? (én ehhez nem értek, azért kérdezem)
Úgy hallottam, hogy ha pl. szülő kitagadja a gyerekét (bár lövésem nincs, a gyakorlatban ez hogy néz ki), a szülő halála után akkor is van köteles rész...
Első olvasatra: kár a gőzért. Anyós pajti azt csinál, amit akar, az egy más dolog, hogy esetleg nem túl szimpatikus lépés a férjed felé. Én mindenkit elteszek a megfelelő helyre: na kb. anyósoddal is ez a helyzet.
Nem az a lúzer, aki nem teremtette elő a kacsalábonforgót, hanem aki más pénzére ácsingózik...
Tudod, mindenki saját f...ával a csalánt...