Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szep.Szorongás 3évesen?
Torolt_felhasznalo_302972
Létrehozva: 2015. március 24. 10:50
Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata? Létezik ilyen?
3 éves kisfiú. Képtelen elköszönni a barátaitól. Már félek összefutni bárkivel az utcán, mert tudom, hogy keserves sírás lesz a vége.
Családtól, szüleitől való búcsúzáskor nincs ilyen nagy sírás-rívás, de ha korabeli barátjától kell elválni, akkor aztán..
Hogyan lehet ezt kezelni? Nyugodtság. tudom. Türelem. tudom. Szeretet. Tudom.
Megbeszéljük a találkozások előtt, hogy a végén ne legyen patália, de akkor is.
Várom a válaszokat!
NEEEEEEEEE!
Ilyen durván sirósan meg csak 1-2 honapja. Vagyis a 3. szülinapja utántol.
Amugy nagyon bújos fiu, imád velünk lenni, csak hát a haverokat is nagyon szereti.
Tegnap meg ma elválás után adtam egy meglepi édességet, ugy tünik ezzel kicsit enyhül a 'veszteség'. Vagy erre ne szoktassam rá?
Én nem úgy "ismerem" harangockát, mint aki túlfélti a gyereket, vay túlparázza a dolgokat, úgyhogy ha szerinte gond van, akkor én elhiszem neki. Nem mindegy, hogy hisztizik egy kicsit, amikor abba kell hagynia a játékot, vagy keservesen sír, látványosan szorong. Ez utóbbi szerintem nem oké és meg kellene próbálni valahogy kezelni a dolgot.
Mióta csinálja ezt? Mellesleg az én két gyerekem is volt bölcsi másfél éves koruktól, de nem tapasztaltam hasonlót, egyértelműen hozzánk kötődnek, ha választhat nem a haverjához menne aludni az tuti.
NE FOGLALKOZZ VELE, ordít hazafelé kész, ciki persze, de túl kell lenni ezen a hülyeségen, nyugi nem fogja örökké csinálni. Egyébként egy gyerek, ha szorong bújuk az anyjához szerintem:-)
Koszi a válaszokat! Sokat segitetek!
(remelem is, h nincs nagyobb gond a fejében, mint aminek ennyi idősen kell
)
Azért ez a lepasszolás-mennyiség nem tűnik durvának. :-)
Nem hinném, hogy mélyebb magyarázata lenne a dolognak, mint hogy a pajtikkal épp jól játszott, Te pedig abbahagyattad vele. Ennyi. Gondolj bele, mit szólnál hozzá, hogy a legnagyobb buli kellős közepén egyszer csak a férjed szólna, hogy most indulás haza?!
Vagy pl. engem megpróbált volna a férjem Metallica koncert közben, hazavinni épp akkor, amikor a kedvenc számom kezdődik...Nem kicsit durrant volna el az agyam, pedig már nagylány vagyok, kinőttem a dackorszakból. :-)
Nem tudsz ezzel mit csinálni. Elválás - hiszti - megvígasztalás. Ennyi. :-)
Kicsit jó lenne, ha az ingerküszöbödet akár tudatosan emelni próbálnád, mert akkor kevésbé ráz meg a nyígás. :-)
Szerintem semmi ilyenre nincs szükség, simán csak éld túl. :-)
Szólsz, hogy 5 perc múlva indulás, és 5 perc múlva indulás van. Semmi huza-vona, még 5 perc, mert annál tovább tart a kínlódás.
Igen, van ebben igazsag. Bár ugy gondolom, h a nagyszülőknél töltott idő egyaltalan nem káros, ahhoz is hasonlithatnám mikor generáciok eltek egyutt, ahol még a nagynéni is vigyazhatott a kisgyerekre.
Abban azert kijavitalak, h nem jatrunk rendszeresen hosszuhétvegézni, egyszer mentunk 2napot, mikor 7hós volt, ra egy evre ment 5napot nagyiékkal. És nemgyakran 1ejszakát ott alszik.
LIKE!!! :-)
Én is rendszeresen mondom, hogy tuti, hogy nem komplett egyik gyerekem sem...
Nyilvánvaló, hogy a gyerek nem jódolgában hisztizik, hanem azért, mert azt a vlamit tényleg nagyon akarja.
Ne viccelj már, tele lenne az összes pszicho-váró, ha minden hisztis kölköt oda vinnének. :-)
És mit csináljon vele a pszicho? Csapja le??? :-)
Persze, h nem ez a fő kérdés. Hanem, hogy hogyan enyhitsem az elvalas nehézségeit. Hátha volt már valakinél hasonlo, mert barati tarsaságban nincs ilyen. Jól szetetném csinalni, nem megjobban elcseszni, az amugy is elcseszett helyzetet.
Nem az a probléma, hogy MOST bölcsis, hiszen 3 évesen már tényleg érett a közösségre a legtöbb gyerek. Én csak annyit vetettem fel (akkor ne csak a bölcsire hegyezzük ki a dolgot), hogy babakorától kezdve viszonylag kevés időt tölt veletek. Írtad máshol, hogy pár hónaposan már eljártatok nélküle hosszú hétvégére, rendszeresen a nagyszüleinél maradt több napra, 1 évesen ment ugye bölcsibe, minden napra, egész napra, hogy csak estére értek haza a bölcsiből, és utána már ugye mennie kell aludni, hogy másnap korán reggel ismét mehessen a bölcsibe. Írtad, hogy a bölcsiben tanult meg beszélni, pohárból inni, evőeszközzel enni stb, szóval az eddigi életében ideje nagyrészét a bölcsiben töltötte, és minden fontos esemény, minden új elsajátított dolog oda köti és az ottani emberekhez, nem pedig otthonra, hozzátok. És a szabadidőtök nagy részét is bandázással töltitek. Szóval így ezeket a dolgokat összegezve szerintem elmondhatjuk, hogy sokkal több időt tölt másokkal, mint veletek, ezért számomra logikusnak tűnik, hogy másokhoz (jelen esetben a haverokhoz) kötődik úgy, ahogy inkább hozzátok kellene, de a haverok ugye nincsenek ott mindig, ezért jön a szorongás, amikor el kell válni.
De mint az előző hsz-ban írtam, ha csak annyi kérdésed, hogy büntesd-e a fentiekért, akkor abban nyilván mindenki egyetért, hogy ne, úgyhogy nem is tépem tovább a számat.
Ha annyi a kérdésed, hogy büntesd-e meg azért, mert valami komoly szorongást váltott ki belőle: az egyértelmű, rövid válasz az, hogy NE! De erre talán már magadtól is rájöttél. (csak hogy ez még nem fogja megoldani a problémát, max annyi, hogy nem súlyosbítod tovább...)
Itt most nem az én gyerekemről van szó, hanem harangockáéról. Nem az én gyerekemmel van ilyen probléma, hanem az övével, úgyhogy talán ne kezdjünk most személyeskedni. (nem, azt nem nevezem problémának, hogy 1 évesen nem volt partyarc, most 3 évesen már elkezdett barátkozni, és vele egykorúakkal játszani, pont úgy, ahogy ennek lennie kell, én rajta pontosan azt tapasztaltam, amit a szakemberek állítanak, hogy 3 éves kor alatt nem igénylik a társaságot, utána pedig igen, fokozatosan, nálunk ez betűre pontosan bejött)
Értem én, köszi. Csak épp azert kérek tanácsot, h nehogy ém csesszem el valamivel vagy rontsak a helyzeten. Értem ezalatt, h büntibe tenném, vagy kiabálnék vele, pedig lehet, h nem is ez lenne a jó megoldás..
Bölcsis, igen, mint a hasonlókoruak. Nagyon sokat vagyunk együtt -lehetőségeinkhez mérten- szinte mindig neki csináljuk a programokat. Még azt se mondanám, h apuci kimarad, mert du 5re ő is mindig otthon van. Otthon is vagyunk, igaz az kicsit uncsi. Játszunk, bohockodunk sokat, de persze nekem is van dolgom otthon. Reggel sem siettetem soha, mindig hagyom, h a saját tempojában induljunk el.
A nagylányomnak volt ilyen korszaka deő a játszótérrőlínem akart hazamenni,mindig ment a hiszti.mert ez szerintem általában csak hiszti.
Engem egy idő után nem érdekelt,indulás előtt szóltam neki mindig h 5 perc múlva indulunk és indultunk.bekommandóztam a babkocsiba és indultunk.egy idő után rájött h felesleges balhézni mert ha megyünk akkor megyünk...aztán lehet h csak nagyobb lett és elmúlt egy korszak nem tudom.korszakok jöttek és mentek problémák mentek aztán persze jöttek újabbak😃
Nem egy topikban leírtad, hogy a te hasonló korú gyereked, meg sírva rohan hozzád, ha egy hasonló korú gyerek közeledik hozzá.
Én a helyedben azt tenném, hogy gyerektársaságba vinném a gyerekemet, nem rendelném alá minden pillanatomat neki, hogy 3 évesen csak a szülei társaságában tudjon létezni.
Na ha más fújja a tesó témát akkor én is felrakom a kedvenc lemezemet
Szerintem az (is) lehet a probléma, hogy amióta bölcsis (ugye ez nála azt jelenti, hogy amióta "feleszmélt", beszél stb), nagyon keveset van veletek, és nagyon sokat a kortársaival. Ezért a természetes kötődés nem irányotokban, hanem a kisbarátai irányában alakult ki inkább, és ezért ragaszkodik hozzájuk ilyen görcsösen, ezért nehéz az elválás. Én a helyetekben azt tenném, hogy próbálnék minél több időt vele tölteni, ha lehetőség van rá, korábban hazahozni a bölcsiből, és minél több családi programot csinálni (a program lehet otthoni játék is, nem kell feltétlenül mindig mászkálni), és nem állandóan a bandázást erőltetni.
jaja.9 én is nyithatnám sorra, mert enyémnél is havonta van vmi...
az is dacos, hisztis, akaratos, süket, ha indulni kell valahova még inkább makacs, harisnya és zokni fóbiás:) Mindig van valami...mindig. Most épp éjszakai felsírás, hogy ő rosszat álmodik. Minden éjjel.
Nincs annak a gyereknek semmi baja, szeret a haverokkal lenni. Másé a bölcsit ordította végig, a Tiéd azt imádta, most Nála ez van. Mindegyiknek van valamilyen difije időnként. Az én 6 évesem csak melegítő nadrágban hajlandó lenni, plusz nem vesz fel csak bizonyos pulcsikat, fogalmam sincs miért, de agyamra megy, mert a ruhásszekrény 10%-a van kihasználva. Iskola előtt vagy 3 pszichológus, óvodapedagógus látta, plusz az óvónők sem mondták soha, hogy valami baja lenne, mert nincs is csak ez a dilije.
Látod a 2. gyereknél már nem kellene ennyi topikot nyitni
Eleg sulyosnak tűnik.
Tegnap voltunk, ő mondta a sz.szorongast.
A védonő, akivel lehetne beszélni, total ki van hegyezve a hiperre meg az ADHDra..
miért úgy érzed, hogy ezzel kell?
Na, ja, csak ne legyen ennyire sulyos, h pszichodokihoz kelljen jarni.
így van...mindig van valami.....
Szóval Ő szeretne:-)
Ez a hiszti egyik formája, tuti elmúlik majd és, ahogy Évi mondta lesz más.
Persze, oke, de ez napi szinten nagyon kiborito.
(apja meg nagyon nehezen viseli es nem tudja már, h rákiabalassal vagy inkabb öleléssel csititsa
)
Arra meg nem akarok rákapni, h mindig kerüljük a baratokat.
Emiatt ne fáradj, addigra úgyis más okosságot talál ki. 😄
Persze, h igényli a tarsasagot. Azert egy felnott sosem lehet igazán partner egy ekkora gyereknek..
..ha megfeszül sem.
Ha megkerdezik tőle van-e tesoja akkor mindig rávagja, h van. És az egyik unokatesoja nevét mondja.
Semmi egyebet, mint amit teszel, megbeszélitek. Majd ez is elmúlik - és lesz helyette más... 😄
Nalunk nem lesz teso. De persze azzal sem oldanék meg semmit, mert ha még xtra gyorsan is összeszorgoskodnánk egy tesot, akkor is csak kb 3 ev mulva oldodhatna meg a problema..
Na én pont ezt akartam javasolni:-) Persze csak viccesen, ismerve TI-t.
jaj nálunk a kisebbikem barátnője ilyen típus..( pedig az nem egyke, van tesója) De ő olyan szinten rá van telepedve a lányomra, hogy az már hihetetlen, kizárólagosságot akar, és irtó bőgésbe tör ki mindig mikor szétválnak..
Én szerintem ( bár biztos sokat van vele egykorúakkal,) nagyon igénye van arra, hogy kortársaival játszón és ténykedjen.
de nem fogom azt javasolni, hogy szülj neki egy tesót:)