Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szia!
Sajna nincs időm végigolvasni a HSZ-eket, de felkaptam a fejem erre a topic címre.
Én ikres anyuka vagyok, és saját tapasztalatomból azt tudom tanácsolni, hogy tartsd tiszteletben a szülők kéréseit,azzal segítesz igazán, és akkor nem lehet konfliktus. Nálunk 2 nagymama van, egyik részról ez működött- müködik, másik részről nem - itt folyamatosan felülbírállás van, általában semmi sem úgy van, ahogy be van vezetve, ahogy kérem, hanem, ahogy Ő gondolja. Ez elég sok feszkót tud okozni. A jó tanácsok 20-30 évvel ezelőttről nem biztos, hogy helytállóak, elképzelhető, hogy bejön 1-2 praktika, de mindenképp kérdezz előtte, mielőtt cselekszel. Igény szerint vegyél részt a hétköznapjaikba, minden megbeszélés, hozzáállás kérdése.
Eleinte sok segítségre van szükség, de ez is egyéni, mert ismertem olyat aki full egyedül nyomta egész nap 2 picivel ,amíg a férj haza nem ért. Nálunk néha a fürdetéshez 3-an is kellettünk ....
ha van kérdésed szívesen válaszolok.
Üdv, szép estét
Mekkora kincs egy ilyen lelkes nagymama!!!
Főmaszat, az a legjobb, ha mindig megkérdezed, hogy mi a legjobb az ifjú szülőknek, milyen gyakran menj és mi lenne éppen akkor a legnagyobb segítség.
Készíthetsz nekik ajándékba egy kuponfüzetet, ahová minden oldalra felírsz valami olyasmit, hogy ebédfőzés, takarítás, fél óra vasalás, ikrekkel sétálni menni, babákat fürdetni, szabadon választható egyéb segítség stb stb. És az utolsó oldalra felírod, hogy egy kupon több alkalommal is felhasználható, mert nagyon szereted őket és szívesen segítesz, ameddig erőd és egészséged engedi. Aztán később, amikor már meglesznek a babák és az ifjú anyuka karikás szemekkel ajtót nyit neked, akkor csak mosolyogva megkérdezed tőle, hogy na kislányom, ma melyik kupont szeretnéd beváltani?
Gyakorló nagymamaként biztos tökéletesen fogod kezelni a helyzetet. Gyönyörű babákat és jó egészséget kívánok mindannyiotoknak!
Kicsit OFF leszek - elrugaszkodva az iker témától, de maradva a szülői segítség témánál.
Nagyon ingoványos talaj ez. Van aki kiakad - látom - azon, hogy a nagyszülőt ingyen segítségnek tekintik. Szerintem sem így van - persze néhány szélsőséges véglettől eltekintve. No, azon én is megbotránkozom.
Nekem mondjuk nincsenek ikreim. De én meg pont azzal akasztom ki anyámat, hogy semmiféle segítséget nem kérek és nem is fogadok el tőle. És nemcsak azért, mert már marhára nem fiatal. (Hisz viszonylag jó fizikai és szellemi állapotban van.) Hanem mert nem kell, nem tartok rá igényt. Meg így legalább nem kell attól sem félnem, hogy esetleg valamikor feldobálják. Egy kivétel van: a karácsonyi bejglisütés. Azt elfogadom, mert nem kell vele bíbelődnöm. Bár őszintén szólva, tökéletesen el tudok képzelni egy bejgli nélküli karácsonyt is. Nálam nincsenek íratlan szabályok, hogy karácsonykor mit kell enni, inni, mit kell csinálni, hova kell menni, stb. stb. Az a lényeg, hogy mi jól érezzük magunkat.
Harangocka, így van, ahogyan írod: ikreknél az első időszakban tényleg nagyon le van anyuka amortizálva.
Nekem az első gyerekem is császárral született: 4 nap után már fitt voltam, nem volt igényem a pihenésre. Az ikrek császárja sokkal jobban megviselt, még hónapokkal később is megfájdult egy ponton, ha jobban megerőltettem magam. Szóval egyértelmű, hogy a házimunkában kell az első hónapokban segíteni, mert fizikailag sem bírja anyuka annyira (meg persze időben sem, hiszen két piciről kell gondoskodni).
A másik a napirend. Az első gyerekünknél is igyekeztünk betartani, de nála még jobban belefért, hogy pl. a napközbeni altatásnál kint ringattuk a nappaliban a pihenőszékében, stb. Az ikreknél ezt már sajnos nem lehet - legalábbis nálunk - kivitelezni. Ők szigorúan a kiságyukban aludtak, és bevallom, néha hagytuk őket picit sírni, továbbá nem voltunk benn elalváskor a szobájukban (persze betakargattuk, megsimiztük, stb., de kijöttünk). Szerencsére működött a dolog, de voltak alkalmak, amikor bántott, hogy hagytuk őket sírni, de tudtam, erre szükség van. Ellenkező esetben az egész napom arról szólt volna, hogy valamelyik gyereket épp altatgatom, vagy csitítgatom, hogy hagyja aludni a másikat. Szerintem a napirenden belül is ez a legfontosabb. Ezzel nyilván összefügg az étkezés is, mármint hogy egy időben egyenek. Mondjuk az ikrek nálunk sajnos tápszeresek voltak, amelynél könnyű volt kivitelezni, hogy egy időben (és gyorsan) egyenek. A szoptatás nyilván időigényesebb.
Összességében nekem az volt a tapasztalatom, hogy a két gyerek ellátása önmagában nem volt kétszer annyira megterhelő, mint amire egy gyerekből kiindulva számítottam.
Nálam kb. 5-6 hónapos korukban volt egy mélypont, amikor fizikailag-lelkileg lemerültem. (Előtte extrán jól bírtam, sokan csodálkoztak is. Akkoriban a férjemnek nagyon sok munkája volt, itthon keveset tudott segíteni. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy azért ikrek mellett nem csak az első 1-2-3 hónapban kell a nagyobb volumenű segítség, hanem a későbbiekben is. Egy gyereknél azért az idő előre haladtával anyuka jobban belerázódik, feltöltődik, rutint szerez, stb., így kevesebb külső segítségre van szüksége. Ikreknél pedig az idő előre haladtával anyuka nem regenálódik olyan gyorsan.
Problémamentes szülést és egészséges unokákat kívánok!
Köszönöm a tanácsokat, tapasztalatokat.
Csak most jutottam a géphez, de mindjárt rohanok is tovább ápolni a beteg részét a családnak.
Válaszolok: kétpetéjű ikrek lesznek, és remélem minden rendben lesz-ja és mind a kettő KELL!!!!
Csak arra kérlek benneteket ne vitázzatok butaságokon.
Tanácsok, tapasztalatok-ez kell!!!!
Este benézek, futok tovább
Sajnálom ha nem érted! Itt egyszerre, egy időben kell 2 felvételi előkészítőt és 2 sítábort fizetni.
Szerintem teljesen oké amit írsz. Ha a gyerek(ek) 1 év felett vannak.
De gondolj csak bele -itt épp ikrekről volt szó- elsőgyerekes anyuci az első hezekben örül ha luk van a... Szóval, sztem abvan az első pár hónapban, ha nagyi felajanlja, h segit, akkor had mondja meg anyuci, h mi legyen az a segitség.
Pl ne bébit abajgasson fél napig, hanem, ha bébi elaludt, akkor hagyja, h anyuci is ledőljön, addig ő nyugiban megfőzhet.
De ha anyuci a fogzás miatt zombi -mondkuk a 6 honapos mellett- akkor nagyi jöhet es elviheti bébit sétálni 1 orára, h anyu aludjon egyet.
KN: Tényleg nem értem, szerinted anyagilag miért húzósabb két ikergyerek, mint két különböző korú gyerek? Ezt már más fórumokon is sokszor elmondtad.
Ha van egy gimnazista+kisiskolás testvérpár, ott egyiknek fizetik a felvételi felkészítőt, másiknak a sítábort. Egyiknek 41-es, másiknak 38-as bakancsot vesznek. Náluk is egyszerre jelentkeznek kiadások, csak nem egyformán. Azért a különböző korú gyerekek nevelésénél nem lehet arra berendezkedni, hogy örökölnek dolgokat a másiktól még akkor sem, ha azonos neműek.
Nézd, nálunk anyósom segített heti egyszer. Nálunk nem dirigálás alapján működött a dolog, hanem megkérdezte, miben segíthet. Nem gondolom, hogy ez ördögtől való volna. Szerintem a normálisan működő családoknál ez így szokás. Nem arról volt szó, hogy - téged idézve - a nagymamát ingyen takarítónőnek, stb. néztem.
Igen volt ingyen tápszer, ki is váltottuk a kislányom 3 napig éjjel nappal sírt, felpuffadt és ment a hasa tőle. Hát maradtunk a minőséginél.
Mi nem kaptunk sem használt, sem új dolgokat. Kicsi a család és a gyerekek is megnőttek mire én szültem.
Messze nem a ruha a legnagyobb költség.
De ezt ne is ragozzuk a topic a nagyikról szól és én várom, hogy mit válaszol főmaszat egy petéjű, vagy két petéjű ikrek lesznek??
tudom, hogy megy ez, hiszen nekem is ikreim vannak :-)
De azért nem kellett két babakocsi, sőt érdekes módon nekem elég volt egy, ami egész jó áron volt, kiságyból és etetőszékből sem kell a legdrágábbat megvenni. pl az Ikea-s etetőszék került 1500 Ft-ba (!), tökéletesen megfelelt, és kettőt vettünk belőle.
A járókát, babakocsit, gyerekágyat, autósülést, egyebet utána el lehet adni, sőt jó minőségűt lehet használtan is venni. A gyerekcuccok meg szerintem nem olyan drágák, meg rengeteget kaptunk is, újakat ajándékba a családtól.
Nálunk az egyik fiú, a másik lány, már 10 évesek, hát már nagyon kis koruktól másmilyen ruhákba járnak, a fiú mintha két évvel idősebb lenne, simán megörökölhetné a lányom a fiam ruháit, de hát azok fiúsak, szóval mert ikrek, nem kerülnek többe, mint mondjuk két testvérnél, sőt szerintem néha olcsóbb is (pl. csak egy szülinapi bulit tartunk - egyenlőre)
Se én, se a férjem nem középvezető, igen, sokba került a tápszer az elején, utólag kiderült, hogy a 36. hét előtt született babáknak ingyen járt volna ... De azért nem éreztem ezt annyira megterhelőnek anyagilag. Tudod úgy van ez, hogy mindenből lehet nagyon drágát venni és ugyanazokat meg lehet olcsóbban is venni.
Az lehet, hogy repülős útra egyenlőre nem megyek velük, mert azt már tényleg drágának találom (4 főre annyi pénzt kifizetni,) no de most akkor csórók lennénk? mert két gyerekem van, ráadásul ikrek és nincs takarítónőm? és nem vagyunk középvezetők?
Ha akar segíteni, akkor segítsen úgy, hogy az jó legyen ...
amúgy nem tudom, hogy azt honnan vetted, hogy dirigáltam volna neki, hiszen épp azt írtam, hogy nem volt jó segítség, mert az elején, mikor két hónap kórház után végre otthon voltam, nem pont arra volt szükségem, hogy a babát vegye ki a kezemből ... hogy jobban tudjak netán takarítani :-D
De tudom, te biztos minta anya és nagyszülő vagy/voltál és a te gyerekeidet teljes mértékben mindig minden körülmények között simán el tudtad látni, soha nem hagytad volna másra a gyereket, éjjel nappal szoptattál, és a lakás is puccparádéba állt .... mindez persze szülés után két nappal, ja és tutira még fájdalomcsillapítót se kértél, minek az, tán még a szülés se fájt ...
Most a komplikációkról nem is beszéljünk mert ahhoz egy külön vagyon kell. Feltételezzük, hogy minden, de minden a legnagyobb rendben van.
Tudod mi a sok, az, hogy egyszerre kell 2x annyi pénz és 2x annyi energia a szülőktől. A jól kereső középvezető férjem havi fizetésének a 65%-át költöttük speciális tápszerre és pelenkára, de ezt ma már fogalmazhatjuk úgy is, hogy minőségi tápszerre.
És ahogyan növekednek, ezek a ráfordítások is sokszorozódnak. És nem, nem ugyanaz mint két testvér mert itt egyszerre kell, és egyszerre válik feleslegessé. Itt egyszerre kell 2 babakocsi, 2 autósülés, 2 védőoltás és 2 etetőszék, 2 bicikli és stb.. és pl. 2 nyelvvizsga 70 ezer és 2 felvételi díja 18 ezer, tehát egyszerre kell 100 ezer ft, és nem ebbe az évbe 50 ezer, meg a következőben 50 ezer.
Sokkal tapintatosabb a nagyszülőket ingyen takarítónőnek, bébiszitternek stb. használni.
Teljesen elfogadható, ha egy nagyszülő akar és tud segíteni.
De hagy döntse el ő, hogy ez a segítség mi legyen. Ha a gyerekre akar vigyázni legyen ez, ne pedig anyuka dirigálja, hogy ehelyett pl. pakolja ki a mosogatógépet, vagy porszívózzon.
na meg redukciót csak kétpetéjű ikreknél lehet elvégezni ... egypetéjűeknél nem, mert sokszor még egy burokban is vannak ...
tudom, hogy van ilyen, de azért kettős ikerterhesség esetén én nem ajánlgatnék még ilyeneket ...
Azért két gyerek még nem a világ! Két gyereket sokan nevelnek, sőt hármat is takarítónő nélkül.
Például én is ... És azért abszolút nem mondanám magam csórónak.
Tudom ám, hogy mire gondolsz, veszélyes ám az ikerterhesség, sok gond lehet belőle, meg a végén sok pénzbe kerül az orvos, de például épp tegnap beszélgettem egy anyukával, ő a 40. héten szült ikreket, szóval nem mindenkinél vannak azért komplikációk.
Nézd ezelőtt 20 évvel is el lehetett vetetni az iker babákból az egyiket ha valaki józan ésszel felmérte, hogy nem tudja tisztességgel felnevelni. Ma már meg még fejlettebb az orvostudomány. Volt olyan iker terhes anyuka akiinek 3-as ikrek fogantak és bizony 2 magzatot elvetetett. Piszok nehéz lehetett lelkileg feldolgozni, de reális esélyt nem látott arra, hogy anyagilag meg tudnák oldani.
nálunk is az volt a helyzet, hogy a nagyszülők akartak segíteni. Csak épp első unokák/gyerekek révén még anyukám nemigen tudta, hogy mit is kéne csinálni, én meg túl fáradt voltam mindenhez ...
utólag visszagondolva, valóban könnyen megoldható az ilyesmi, például ebédrendeléssel/takarító néni alkalmazásával, no de miután volt "segítség", nem ebben gondolkodtunk, mondhatnám, majd legközelebb okosabb leszek :-D de már nem lesz legközelebb.
hát ez azért egy kicsit fura ...
ha már ikrek, akkor ne vállaljam, mert csak "egyre futja" ????
Mintha az úgy lenne, hogy nekem futja kettőre is, úgyhogy én akkor ikreket kérek, hm???
Most végtelenül őszinte leszek:
A leírtak alapján ma Mo-n én csak nagyon stabil anyagi helyzetű házaspárnak ajánlom, hogy be merjen vállalni egy ikerpárt. Pont azért mert én maximális empátiával át tudom érezni mások helyzetét. Főleg a gyermekekét!
KN: itt alapesetben arról van szó, hogy van nagymama, aki segíteni akar. Szerintem ha a nagymama meg tudja oldani a takarítást, felesleges a fizetett takarító.
Másrészt nem szeretem a szemellenzős embereket, akik nem veszik észre, hogy a környezetükben élő emberek zömének igenis sok az általad említett 8 ezer forintos munkadíj, ami havonta több mint 30 ezer forint. Továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy tapintatlan dolog ma Magyarországon ezt javasolni. Az ilyen dolgokra személy szerint érzékeny vagyok, bár nem vagyok érintett ebben a kérdésben (remélem később sem, de mit lehet tudni), de minimális empátiával átélhető mások helyzete.
Említetted, nem mindenkinél van nagymama. Valóban. De szerintem ma a családok többségében az ilyen szituációkban anyuka kezeli a helyzetet, nem a takarító+gyerekfelügyelő alkalmazásában gondolkodik. Nálunk anyósom heti egy napi segítsége nem volt azért óriási, és mellette a 3 kisgyerekkel ura voltam a helyzetnek. Az ikrek 1 évesek múltak, amikor a bátyjuk családi napközibe kezdett járni heti 2 alkalommal, tehát a nagytesó sem lett a testvérei miatt bölcsibe, mindennapos oviba dugva. Mint mondottam, nálunk nem anyagi kérdés volt, szóval az én gyerekeim jövője miatt nem kell aggódnod.
Nekem volt/van takarítónőm. Heti 1 alkalommal jött és óriási segítség volt, de még ma is az.
Mondjuk van némi ellentmondás, mert ha nem futja heti 8 ezer takinőre, akkor ott az ikrek is hatalmas teher lehet. Később meg még hatalmasabb. Gyereket vállalni nagyon nagy felelősség, én legalább is így gondoltam akkor is és most még inkább.
No és van ahol a nagyszülő is még dolgozik, vagy olyan messze lakik, hogy egyszerűen nem tud segíteni.
Asztanaviszta: A házi munkához valóban fel lehet venni fizetett segítséget, ámbár:
1.) Két ikergyermek (+ nálunk a 2 évvel idősebb nagyobb) mellett nekem nem lett volna türelmem egy vadidegent kerülgetni, aki elvégzi a házimunkát. Nem tudom, neked vannak-e ikreid, de azért mellettük az ember fáradtabb, leterheltebb, stb. mint egy gyerek mellett. Én tapasztaltam, egy gyerek mellett időmilliomos voltam, az ikrek mellett azért az ingerküszöböm alacsonyabb lett:a kezdetekkor engem idegesített volna pl. egy takarítónő. Kb. az ikrek 1 éves korától járt újra hozzánk.
No és a normális nagyszülők is szeretnének érdemben segíteni, amibe bele tartozhat a házimunka is. Nekem pl. anyósom mindig megkérdezte, mit segítsen.
2.) Nem mindenki engedheti meg magának a fizetett segítséget, pl. takarítónőt. Ilyen szempontból elég tapintatlan a megjegyzésed: ahol én lakom, kb. 1.300-1500 Ft a takarítás óradíja, ami sokak számára - főként gyed idején - szerintem nem kevés. Szóval nem kellene ilyen kategórikus tanácsokat adni. Mondom mindezt úgy, hogy szerencsére nálunk nem anyagi kérdés volt a dolog, de tényleg gondolkoznod kellene az ilyen tanácsok előtt.
Ó, lehet ám nagyobb unokáknak is a kedvébe járni. Én hallok olyanról, hogy a nagyinál esznek az unokák, mert az ugye sokkal jobb mint amit anya főz
. Más városban lakó nagyihoz költöznek a középiskolás, egyetemista gyereke. Vagy csak a hétvégi buli után ha a mami közelebb, akkor ott alszanak.
Volt egy ismerős család ahol elég sajátos módon oldották meg a szülők-nagyszülők az ikrekkel kapcsolatos feladatokat.
A családnál volt a kislány, míg a fiút rendszeresen, napokra a nagymamánál hagyták. Anyuka azt mondta neki így a legkényelmesebb. Érdekes, de ennek az anyukának ez volt a legnagyobb segítség.
Nálatok azonos, vagy külön neműek lesznek?
Koraszülött ikrek voltak 31 hétre, már önmagában egy nagy stressz, hogy mi lesz a végkifejlet. Aztán, hogy kettő egyszerre, más egytől is padlót fog és nehezen birkózik meg a feladattal. Nem utolsó sorban pedig az a tudat, hogy édesapám élete rettentő kínok között véget ér hamarosan, így összességében hatalmas lelki teher. Nagyon rosszul esett, hogy nem segítettek. Édesanyámnak meg még rosszabbul talán.
De én úgy vagyok vele, hogy majd ha ők szorulnak ránk, akkor segítsen rajtuk az ő lányuk. Én vagyonokat költöttem arra, hogy vigyázzanak a gyerekeimre, hát majd vegyék elő ők is a spórolt pénzüket és fizessenek egy idegennek, hogy segítsen rajtuk.
Kedvesek vagytok, köszönöm a sok hozzászólást.
Én sem vagyok kezdő nagyi, csak "iker" ügyben.
szerintem vegyél fel te is valakit, akinek dirigálhatsz ...
Házimunkára fel lehet venni fizetett segítséget.
Neki dirigálhatsz, hogy mit csináljon.
nahát, szinte ugyanazt mondtam :-)
először segítség a háztartásban, nagyon fontos a napirend és később segítség a babák vigyázásában :-)
Nekem anyósom volt jó segítség az elején ..., ott volt két hétig, mindent megcsinált, mosott, főzött, ellátott bennünket. A picikhez nem nagyon nyúlt ...
Utána jött anyukám segíteni, ő meg inkább babázott volna, meg mindig olyankor jelent meg, mikor éppen be tudtunk volna aludni ... Reggel, mikor nagyobb segítségre lett volna szükségem, akkor még nem volt ott, vagy megjelent délután egykor és nem hozott ebédet, vagy mikor úgy éreztem, hogy összeesek, láttuk, hogy pl. ki kéne pakolni a mosogatógépet, akkor pl azt mondta, hogy add ide a babát, megfogom, te addig kipakolod .... hát a gyereket le is tudom rakni, nem kell, hogy fogja .... Vagy pl. délután tök nyugi volt, úgy, de úgy tudtam volna aludni, na akkor mindig ott volt, szépen aludt mellettem a fotelben ... Na csak azért írtam ezt, mert ő nem volt nagy segítség ... Nem tudta magát feltalálni nálunk, én meg hol mondtam, hol nem mondtam mit kéne segíteni, meg őszíntén, a fáradságtól nem is tudtam, hogy mit is kéne segíteni ... Szerintem pont inkább a házimunkával kell segíteni ilyenkor, hogy a szülők addigis tudjanak inkább pihenni.
Később meg már, ha beáll a napirend, ami rettentő fontos ikreknél, akkor már nemigen kell a segítség, legfeljebb a babákra vigyázni, ha a szülők el szeretnének menni valahová valamit elintézni.
Nem vagyok nagymama, de a "másik oldalról" el tudom mondani a véleményemet. Ikreim vannak (most 4 évesek) és van egy két évvel idősebb testvérük. Többnyire én is egyedül voltam velük, az egyik nagymama hetente egyszer jött ki egy napra segíteni.
A születés utáni első időkben nekem a házimunkában való segítsége volt a legfontosabb (takarítás, vasalás), hozott főtt ételt, és persze foglalkozott a nagyobb testvérrel. Az ikrek ellátásában nem igazán kellett segíteni.
Később - talán mikortól már másztak - szívesebben vettem, ha a gyerekekkel foglalkozik, én akkor már inkább elvonultam, és (végre) egyedül végeztem a dolgaimat.
Ez persze mind egyéni, majd a gyerekek születése után szépen kialakul.
A korábban hozzászóló ikre anyukát én is meg tudom erősíteni: már az otthon töltött időszak első napjától kezdődően nagyon fontos a napirend. Ikreknél különösen! Nálunk már a kezdetektől nagyon jól alakult minden: türelmesen kivárták, míg a testvérük eszik, büfizik, öltözik, megnyugszik, stb. Mindent - szó szerint mindent - egyszerre csináltak és csinálnak a mai napig: egyszerre voltak éhesek, álmosak, stb. 3 hónapos koruktól átaludják az éjszakákat. Ha alvás után felébredtek, nem sírtak, hanem együtt elgagyarásztak a szobájukban, és bizalommal várták, hogy bemenjünk hozzájuk, vagy ha aludt a másik, akkor várta a testvér, hogy felébredjen. Összességében sokkal-sokkal könnyebb volt az ikrekkel, mint ahogyan én a születésük előtt gondoltam. De tényleg fontos a napirend.
Szólj nekem és megyek, ingyen és bérmentve:)
Sztem egy fél óra múlva ott tudok lenni:) Nem vagyok messze:)
Persze ha a 4 közül nem beteg valamelyik, mert azt szoktam mondani hogy túl sokan vannak ahhoz, hogy valamelyik ne legyen beteg.
Én viszont minden lehetőséget kihasználok hogy együtt lehessünk. Ezt addig teszem amíg tehetem. Gondolok itt a gyerekek életkorára is A nagyobbik unokám pl már 11 éves lesz. Nagyon imádjuk egymást, de tudom, hogy hamarosan máshogyan leszek az életében mint most, mert jönnek a barátnők, barátok, ami természetes is.
Megértem. Illetve téged értelek meg, hogy nem vitted őket. Mert kényszerből ne segítsen. Akkor kapjabe. (már bocs) De mégis miféle nagymama/nagypapa az ilyen?
Vigyázni az unokára nem szívesség, hanem -normális lelkületű embernél- öröm. Én sose lepasszolom a gyereket, hanem a nagyszülők kérik, hogy lehessenek vele. (sőt mostmár nővérem is eljutott oda, hogy ő szeretne a 3 éves unokaöccsével együtt lenni. vagyis ő kéri, hogy találkozzanak kettesben)
Szóval nekem ez mindig fura, hogy a nagyszülővé vált anya/apa nem akar semmilyen kapcsolatot az unokával, csak amolyan álszentes/felületes valamit, amit majd elmondhat a szomszédmancinak, hogy márpedig_ő_bezzeg....boooaaaa
A papi is 50km-re volt. Csak az oda vissza út busz+vonat+busz édesanyámnak maga 3 óra és akkor még, hogy itt legyen pár órát, az már több mint fél nap, annyira meg nem lehetett magára hagyni. Meg legyünk őszinték, egy rákos fekvő beteg ápolása önmagába pont elég fizikai és lelki teher. Nem vártam el, hogy még e mellett nekem is segítsen ilyen távolságból pláne.
Az anyósom és apósom nyugdíjasok, makk egészségesek voltak a vasútállomás alig 50 méterre volt a kapujuktól, az út össsz. oda vissza nem lett volna több mint 1,5 óra + ingyen utaztak. De ők nem jöttek, kijelentették, hogy a lány anyjának kötelessége segíteni. Ha ő nem tud segíteni, akkor vigyem én a helyükbe a gyerekeket.
Azért gondold el pl. télen egyedül mire 2 gyerekkel elkészülsz, lebumlizol a garázsba, keresztül autózol egy nagyvároson, aztán még 20 km és mindezt 2x, az már 80km , idő és benzin, azért, hogy elintézz egy 1 órás dolgot helyben. Szóval sokkal olcsóbb és egyszerűbb volt fogadni egy bébicsőszt 1,5 órára.
Ezeket kibúvónak találom az idősebbektől. Nem szép dolog. Gondolom a fekvőbeteg édesapád mellett sem kell ott ülni 0/24ben. Pár órát csak tudnak velük foglalkozni, akár a papi mellett az ágyban mesét nézni/olvasni.
Akik 20 km-re laknak szívesen fogadnák az unokákat? Az annyira messze van?
Ma is azt mondom, hogy a legjobb tanács amit az ikreimmel kapcsolatban valaha kaptam az az volt, hogy a napirendet következetesen be kell tartani, ez kihat majd egész gyermekkorukra. No és az egész család életvitelére.
Nagyon szerencsések a gyerekeid, hogy ilyen nagyszüleik vannak az unokáknak. Az önzetlen, szeretetből segítés megfizethetetlen.
Én első perctől egyedül voltam az ikreimmel, a férjem hajnaltól késő estig dolgozott, hogy egyedül előteremtse az anyagiakat, mert ugye ilyenkor minden költség 2x,
Nálunk anyósomék csak úgy vállalták volna őket, ha elviszem hozzájuk közel 20 km :-), édesanyám pedig fekvő beteg édesapámat ápolta.
Szia!
Először is gratulálok a születendő babákhoz:)
A kérdésedre, majd kialakul, csak annyit amennyit az Anyuka/szülők kérnek. Nem szabad a terhükre lenni. Bár lehet néha nem érezzük.
Nálunk sokat kérik, de mellettük még van másik kettő gyerek is.
Épp most van oda a Papi, hogy felvigye a nagyobbat az iskolába, az ikreket akik most 14-én voltak 5 évesek az ovodába, hogy ne kelljen az 1 éves babát kimozdítani korán reggel.
Hanyadik babák lesznek? Minden ki fog alakulni, hihetetlenül tudnak alkalmazkodni és türelmesen várni amíg az egyiket rendbe rakja valaki. Persze ez saját tapasztalat és tudjuk mindenki egy saját egyéniség gy van ez az ikreknél is. Nem lesznek egyformák.