Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Megbocsássak a férjemnek?

bánat
Létrehozva: 2014. december 25. 20:24

Soha nem gondoltam volna, hogy nyitok én is egy ilyen topic-ot, de ez most sajnos megtörténik. Kíváncsi lennék a véleményetekre a férjem "karácsonyi ajándékával" kapcsolatban.


A dolog úgy kezdődött, hogy a férjem családi fényképeket töltött fel a számítógépére. Minden évben a nagyszülőknek falinaptárat ajándékozunk a család azévi képeivel. Ezeket kellett volna kiválogatnom, illetve összeállítanom a naptárat az én szüleimnek. Csakhogy a képeket nem találtam meg, így keresgéltem, hogy hol lehetnek. És ugyebár, aki keres, nem mindig azt találja, amit szeretne. Sőt....


Találtam egy könyvtárat, amiben egy volt kolléganője bikinis és egyéb (felöltözött, ruhás) képeit találtam meg. Kb 8-10 db-ot. Tudni kell, hogy kb 8 évvel ezelőtt külföldre költöztünk, ez a kolléganő az akkori cégénél dolgozott és tudtam, hogy tartják a kapcsolatot e-mail-en, illetve, ha Mo-n jártunk néha összefutottak. De nem gondoltam soha semmi rosszra.


Számonkérés. Merthogy egy "baráti kapcsolatba" nekem kicsit sok(k) volt a bikinis kép. Különösen úgy, hogy a számítógépében külön könyvtárba el voltak mentve. (nem volt titkosítva, se eldugva). Először közölte, hogy a képek kb 1 percig érdekelték, ráadásul nem is mindegyik tetszett neki és nem nagyon nézegette azóta, hogy lementette őket. Ezt követte a szokásos férfiúi magyarázat: eltúlzom a dolgot!


Aztán kiderült a többi részlet is (bevallotta): gyakorlatilag amióta kijöttünk tartják a kapcsolatot (ezt tudtam, mert sokszor beszámolt róla, hogy mi van vele), nagyrészt szakmai dolgokról, illetve a politikáról beszélgettek. Aztán pár év után "elmélyült" a kapcsolat és elkezdtek személyes dolgokról is beszélgetni. A csaj (40 éves) egy szerencsétlenség halmaz, egyik kapcsolati kudarcból a másikba kallódott (ezekről is nagyjából tudtam), míg végül 5 nappal ezelőtt, dec 20-án férjhez ment. Lényeg az, hogy a férjem 1200 km-re lévő vállán sírta ki a magánéleti bánatának jó részét.


Közben a férjem is elkezdett neki beszámolni a kettőnk között felmerülő problémákról (minden házasságban van ilyen, így nálunk is) és - valószínűleg - engem is frankón kibeszéltek. A férjem azzal védekezik, hogy kíváncsi volt egy kívülálló véleményére (és örült, hogy ez most éppen egy nő) azért, hogy megértse, hogy én miért csinálok dolgokat úgy, ahogy és miért reagálok dolgokra úgy, ahogy.... A probléma ezzel csak az, hogy a csaj nem is ismer engem. (mármint, hogy milyen vagyok)


Közben persze elkezdtek egymással "évődni", illetve sikamlósabb témákat is előhoztak, de azt mondja a férjem, hogy ezek csak szavak voltak és a nő neki mint NŐ soha nem tetszett és végig engem szeretett és soha nem feküdt le vele, a puszin kívül (amikor találkoztak) nem történt közöttük semmi.


Hogy a végére érjek a történetnek: a "szavak" nem zavarnak, de nekem ebbe a bikinis kép még mindig nem fér bele és nem tudok hinni neki. És nekem már alapvetően nem oszt, nem szoroz, hogy lefeküdtek-e vagy sem.


Azt mondta a férjem, hogy a sors fintora, hogy ez az egész most került derült ki, amikor már az egész totál ellaposodott közöttük és gyakorlatilag ki is futott, éppen azon voltak, hogy befejezik. (hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudom, de nem is érdekel). Én hol dührohamot, hol sírógörcsöt kapok és a karácsonyunk így telt, telik. Ő persze szánja-bánja és megígérte, hogy teljesen megszakít vele minden kapcsolatot és szeretné, ha megbocsájtanék neki. A probléma csak az, hogy nem tudok megbízni benne. Soha nem ellenőriztem, soha nem kutattam a dolgai között és ma délután azon kaptam magam, hogy ezt teszem.


Ti mit tennétek?


Nagyon szépen megkérlek Benneteket, hogy az ŐSZINTE véleményeteket normális, kultúrált formában mondjátok el, mert így is eléggé a padlón vagyok, egyfolytában bőgök, vagy üvöltözök.


 


És még egy fontos dolog: EZ NEM KAMU TOPIC!!!!! Valóban csak ma regisztráltam (ezen a néven), de más néven már elég régóta beszélgetek itt


 


 

  1. 2016. május 30. 02:00201.

    Sissi,gyere at az-eletek es gondolatok-c.topikba!nagyon kivancsi lennek a velemenyedre,12-13 eves lanyokrol beszelunk,akik eltunnek otthonrol mert talalkozni akarnak internetes ismeretseggel,a rendor viszi oket haza...


    Erdekelne,hogy latod  ?

    előzmény:
    Sissi52 (199)
    2016-05-29  18:34
  2. 2016. május 29. 20:06200.

    Igen, tudjuk a feleségek általában, házsártosak, kiállhatatlanok, kövérek, lusták, frigidek, öregek és isznak is 

    előzmény:
    Sissi52 (199)
    2016-05-29  18:34
  3. 2016. május 29. 18:34199.

    Most latom, hogy felujitottatok a topikot, es hogy valaha en is hozzaszologattam. Igen, ez orokzold tema sajnos. Olyanokkal esik meg, akikkel eddig meg nem.


    Eszembe jutott egy regi sajat tortenet. Lakast csereltunk. Orultem, hogy vegre sikerult, papirok, minden alairva, en mar az uj lakasban laktam. Es akkor megjelent a hazaspar ferfitagja, akikkel csereltunk. Hogy baj van a csere korul. Hogy valami nagyon nincs rendben, es beszelni akar velem errol komolyan. Jo, de nyugodtan ultem a szekemben. Hat kiderult, hogy o szexet akar velem, a lakascsere rendben van. Eszem agaban nem lett volna eppen ovele, hivatkoztam kedves felesegere, akit a csere kozben megismertem es megkedveltem. A, mondta a pasi, oreg mar a felesege meg iszik is. Aztan mikor kiderult, hogy envelem aztan nem fog itt es soha szexelni, akkor egy felkialtassal, hogy o akkor megy is haza az o draga kis felesegehez, hat szoval meggyuloltem a pasit. Nem kell magyaraznom, ugye, miert.

    előzmény:
    babyke01 (194)
    2016-05-29  08:42
  4. 2016. május 29. 14:17198.

    A férjed ha szeret, a közös jövőhöz vezető utat miért borítja sárral?


    Sajnos nem szeret. Te még szereted?


    A megcsalás szót sokan a külső nemi kapcsolatokra használják, márpedig a házastárs kibeszélése szintén megcsalás. Megbíztál benne, hogy a ti kis dolgaitok, az életetek részletei közöttetek maradnak, és ő visszaélt ezzel a bizalommal.


    Egyébként szükségtelen féltékenynek lenned erre a nőre, ha végighallgatja a férjedtől a te szapulásodat, a rajtad való gúnyolódást, akkor minimum egy primitív, nőnemű lény. De hogy nem nő, az biztos. Egy nőben van annyi tartás, hogy akár a szeretőjétől se tűrje el a vetélytárs eláztatását. Ez a férj és a feleség dolga.


    A férjed hiába mondogatja hogy soha nem jutott volna el a kicsapongásig, megtette. Senki nem kényszerítette rá, elhatározta, és megtette. Ezen egyébként nincs mit megbocsátani, ha szeretünk valakit, még a tudta nélkül, a háta mögött sem okozunk neki fájdalmat. Ha pedig nem szeret és emiatt tök mindegy volt neki hogy mekkora fájdalmat okoz, akkor nincs mit megbocsátani, nincs közöttetek az együttélésen kívül semmi. Így akár egy baráttal is együtt lehetne élni.


    A férjed megpróbál megvezetni. A te féltékenységedet azzal altatja, hogy azt mondja, ő volt féltékeny rád. Sok férfi teszi ezt, védekezés helyett támad.


    Felnőtt nő vagy, ha rossz, számodra értéktelen párkapcsolatban élsz, miért nem lépsz ki belőle? Esetleg úgy gondolod hogy egyedül nem tudnál megélni a saját lábadon? Vagy úgy, hogy már senkinek nem kellenél? Esetleg az tart vissza hogy már megszoktátok egymást, és ott a közös vagyon is? A gyerekeitek nagyok, ők már nem szerepelnek ebben a sztoriban, lassan saját családot alapítanak. Bármelyik verziót érzed, azt a férjed ugyanúgy érzékeli, és ki is használja. Tulajdonképpen most az a helyzet, hogy a férjed bármit megtehet veled, nem mernél lépni valami miatt. Az nem lépés hogy adatokat gyűjtesz és kikérdezed a bizonyítékok alapján.


     


     

    előzmény:
    babyke01 (193)
    2016-05-29  08:34
  5. 2016. május 29. 10:04197.

    szia, nézd meg ezt: https://www.youtube.com/watch?v=3iuT3Z5CCTs


    Popper Péter négylábú asztal c előadása, csak pár perc. Az intim dolgaitok kibeszélése miatt jutott eszembe. 


    van egy ismerősöm, nagyon emlékeztetsz rá. ott a nő régi családi barát. :(


     

    előzmény:
    babyke01 (194)
    2016-05-29  08:42
  6. 2016. május 29. 08:56196.

    Nagy játékos a férjed, egy részről folyamatosan hazudozik. Más részről etet ezzel az ő féltékeny rád témával, hogy ezzel is altassa a kételyeidet. Azt tudnod kell, amit most meg tud veled tenni, az számára természetes lesz neki a jövőben is.

    előzmény:
    babyke01 (193)
    2016-05-29  08:34
  7. 2016. május 29. 08:52195.

    Nagyon undorító amikor kár egy férfi, akár egy nő kibeszéli az intim dolgait, mert az alapvetően csak arra a két emberre tartozik és senki másra. És az ilyen jellem mindenkivel ilyen. A feleséget a szeretőjének beszéli ki, a szeretőt meg a haveroknak, kollégáknak.

    előzmény:
    decentral (190)
    2016-05-28  20:57
  8. 2016. május 29. 08:42194.

    Igen a korábbi lebukásainál megbeszéltük , én kérdeztem ő válaszolt de mindig kihagyott valamit ami később derült ki. Vagyis folyamatosan nem mondott igazat. Ezért nem tudtam továbblépni mert mindig rájöttem valamire amit addig elhallgatott. Szabadkozott, igérgetett hogy soha többé ilyet nem csinál. De amikor kiderült akkor sem indokolta hogy ezért vagy azért történt ez az egész.  Mint lentebb leírtam nagyon féltékeny de ezt is megbeszéltük számtalanszor.


    Természetesen tudunk felnőtt emberek módjára beszélni, de sajnos ennyi megaláztatás után már nem tudom hogy van e értelme.


    Hiányzik most is, viszont a következő gondolatom mindig az hogy azzal hogy megbocsájtok még nem oldom meg a dolgokat. 


    A féltékenysége nem múlik el attól hogy most lebukott. Mi lesz a következő problémánál? Hányszor fogok még csalódni benne? Hogy lehet bizalom nélkül együtt élni valakivel?


    Az meg ahogy beszélt róla, nos azon meg nem tudom hogy lehet túltenni magam. Ez azt jelenti hogy beszéltek róla ketten hogy az együttléteikre sokat gondolnak. És a férjem gúnyosan beszélt arról hogy én mit csinálok utána hogy ilyen meg olyan vagyok. 

    előzmény:
    Sárgabarack (192)
    2016-05-28  23:45
  9. 2016. május 29. 08:34193.

    A férjem természetesen ennek ellenére is közösen képzeli el a jövőnket. Ígéri hogy soha többé ilyet nem tesz és nagyon bánja ezt az egészet. Arról hogy a dolgainkat egy idegen nővel beszélte ki, hát nem nagyon tudom jó oldalról nézni mert ilyen gond soha nem volt közöttünk, és nem csak egyszerűen beszélt róla hanem gúnyos megjegyzésekkel illette és pontosan a kettejük között létrejövő együttlét kapcsán. Ezért nem tudok örülni neki.


    Persze nem egy kicsapongó típus ez tény, és el is mondta hogy soha nem jutott volna odáig de sajnos ez engem nem vigasztal. Mint ahogy mondtam lehet jobban meg tudtam volna bocsájtani ha megtörténik mert akkor elgondolkodom hogy valami hiányzott az életünkből és ezért.


    Soha nem éreztük hogy hiányzik valami a házasságunkból. 


    A férjem azzal indokolja ezt az egészet, hogy nagyon régóta mérhetetlenül féltékeny és ezt már nem merte nekem folyton mondani hogy nem mindig ez legyen a téma. Nagyon sokat beszélgettünk erről is és én mindig megnyugtattam hogy nincs oka féltékenynek lenni. Türelmes voltam és folyton bizonygattam hogy senki nem kell csak Ő. 


    Ezt is megbeszéltük, de ennek ellenére sem tudok napirendre térni afelett amit tett. Ha annyira szeret amennyire mondja az nem tesz ilyet, főleg úgy nem hogy már előtte nem tudom hányszor megbocsájtottam neki . És ezt nem tudja megmagyarázni sem, hogy miért mondott ilyeneket. 

    előzmény:
    decentral (190)
    2016-05-28  20:57
  10. 2016. május 28. 23:45192.

    Nézd, egy 3. befurakodása egy kapcsolatba soha nem ok, hanem már okozat...főleg, ha érzelmek is vannak benne.


    Írtad, hogy már korábban is megtörtént. Akkor ezt megbeszéltétek őszintén egymással, vagy csak vagdalkoztatok? Te számonkértél, ő pedig szabadkozott, hogy ááá dehogy nem is igaz, nem csinálok többet ilyet.


    Ő szólt/jelezte feléd korábban, hogy valami nem okés neki a házasságotokban? Odafigyelés, törődés, szex?


    A férjednek hiányzik valami az tuti, ezt a hiányt próbálja pótolni. De az okokat és a miérteket csak ti tudhatjátok. Ha értelmes felnőtt emberek módjára őszintén kommunikáltok egymással. Tudom ez nehéz, de itt az ideje, hogy elkezdjétek 40akárhány évesen.


    Mit jelent, hogy tiszteletlenül beszélt rólad? Milyen intim dolgokat beszélt ki?


     

    előzmény:
    babyke01 (189)
    2016-05-28  17:26
  11. Torolt_felhasznalo_569017
    Torolt_felhasznalo_569017
    2016. május 28. 21:19191.

    Az, ha tiszteletlenül beszél rólad, az természetesen nem jó dolog. De ne feledd, per pillanat te is megosztod a "világgal" a férjed viselt dolgait és nem éppen a tisztelet, megbecsülés és bizalom jegyében.


    Az azert nagyon nem mindegy, hogy a szeretojenek nyilatkozik a ferj a felesegerol lekicsinyloen, ugy, hogy minden szereplo beazonosithato egymas szamara, vagy az egyik nyilvanos forumon a problemat vazolja ugy, hogy a szereplok nem beazonosithatoak. Elobbi szerintem is igencsak ovon aluli, utobbit lehet diszkreten csinalni.


    (A tobbihez en nem szeretnek hozzaszolni, keptelenseg kivulallokent reszinformacik alapjan barmi ertelmeset mondani.)

    előzmény:
    decentral (190)
    2016-05-28  20:57
  12. 2016. május 28. 20:57190.

    babyke01


     


    Van két alapvető lehetőség:


    1. melléd állunk és szidjuk a férjedet közösen, hogy milyen szemét ürge


    2. megpróbáljuk értelmezni és netán megérteni a cselekedetei okát. (nem felmentésről beszélek, csak megértésről.


     


    A posztodból egy fontos dolog nem derült ki, hogy mit mond a férjed, mit gondol a közös jövőtökről.


    Az, ha beszél az úgymond személyes, intim dolgaitokról, azért ne sértődj meg feltétlenül. Ezek szerint a férjedet foglalkoztatja az, ami neked az intim dolgod. nem is tudom, jól esne-e neked, vagy örülhetnél-e annak, ha a férjed egy másik nővel nem a ti dolgaitokról beszél, hanem az ő kettejük dolgiról. Hogy te szóba sem kerülsz.


    Az, ha tiszteletlenül beszél rólad, az természetesen nem jó dolog. De ne feledd, per pillanat te is megosztod a "világgal" a férjed viselt dolgait és nem éppen a tisztelet, megbecsülés és bizalom jegyében.


    nem tudom, megnyugtató-e de ha a férjed egy év alatt odáig jutott, hogy "kezdték megbeszélni" a találkozást, akkor azért ő nem egy szeleburdi pasi.


    Olyan korban vagytok, amikor sok  házasság meginog, éppen azért mert valami hiányzik a házasságból. A tiétekből mi hiányzik? A kérdés inkább a férjednek szól(na) de nehéz az ilyesmit megválaszolni, főleg a másik helyett.

    előzmény:
    babyke01 (189)
    2016-05-28  17:26
  13. 2016. május 28. 17:26189.

    Kedves Banat!


    Most olvastam ezt a topikot mivel most járok ugyanabban a cipőben mint te bő egy évvel ezelőtt. Nem tudom azóta mire jutottatok de nagyon szeretném ha most én is kaphatnék tanácsot egy olyan valakitől aki már átélte ezt. Teljesen egyetértek veled abban hogy egy numerát jobban el tudtam volna nézni mint egy hónapokig tartó érzelmi kapcsolatot. Nálunk ez kb. egy éve derült ki, akkor megmagyarázta a férjem hogy miért és mi történt. Hittem neki! 20 éve vagyunk együtt soha fel sem merült bennem a féltékenységnek még a szikrája sem. Azután kiderült mégsem mondott el mindent, mert tovább folytatódott ez az érzelmi kapocs. kb. még 3x bukott le és mindig kimagyarázta hogy nem úgy van én nem látom jól. 5 hónapja nem tudom túltenni magam az utolsó lebukáson, bár együtt voltunk és megpróbáltuk helyre hozni. Sajnos a héten megint találtam valamit ami az összes többi bizonyítéknál rosszabb. Olyan üzeneteket amit te is , miszerint már az együttlétet tervezgették és ráadásul a férjem olyan intim dolgainkat beszélte meg ezzel a nővel , olyan tiszteletlenül beszélt rólam hogy ezt feldolgozni nem tudom. Ahogy a pszichológus is megírta ha nem tudok anélkül élni hogy ne hozzam fel a témát és csak harag van bennem jobb elválni. Hát ezt érzem most én is. Sajnos nem tudom mit tegyek! 2 nagy gyerekünk van, már megértik hogy mi folyik körülöttük. Nem tudom mit hoz a jövő de most úgy érzem soha nem tudok bízni már benne. Mint mondtam 5 hónap is kevés volt rá, erre meg aztán nem tudom mennyi idő kellene. 


    Köszönöm a sok hozzászólást! Voltak hasznosak is! 

  14. 2015. március 4. 14:02188.

    szia, mi újság Veletek?

    előzmény:
    bánat (185)
    2015-01-07  12:45
  15. 2015. január 7. 22:06187.

    "vállaltam, hogy szerintetek én vagyok a rossz, illetve minden rossznak okozója."


    Szerintem nem kellene így leegyszerűsíteni a dolgokat, hogy az egyik jó, a másik rossz. Véleményem szerint attól a gondolattól lenne jó megszabadulnod, hogy "igazságot akarj tenni" mely szerint valamelyikőtök a rossz és a gonosz. Egyáltalán nem biztos, hogy ilyen egyszerű a képlet. Mint ahogy a topik címe sem a lényeget mutatja. Ha megérted a férjed, akkor nem az lesz a kérdés, hogy megbocsáss-e neki és ha megérted önmagad, akkor meg az sem, hogy hajlandó és képes vagy-e megbocsátani. És természetesen, ha itt lenne a férjed, akkor neki is lehetne mondani ugyanezeket. Az egy dolog, hogy ő mit engedett meg magának, és miben tartóztatta meg magát, az az ő értékrendje, de mégsem tudta ezt úgy megosztani veled, hogy Te se sérülj.


    Tudom, ez a Karácsonyotok egy életre rossz emlék lesz, de ha sikerül feldolgozni, akkor gazdagodhattok egy fontos felismeréssel magatokról. Azon dolgozzatok, hogy a következő jobb lehessen.


    Egy magamfajta kívülálló számára ez nem tűnik kivitelezhetetlennek. Minden a bennetek lévő jószándékon múlik. Azt érzem, most a bennetek lévő szeretet erőssége az, ami vizsgázik.


    Ha azt érzed, hogy nagyon pörögnek a gondolataid és nem születik belőlük semmi jó, akkor vesd bele magad a munkába, legalább az haladjon :)

    előzmény:
    bánat (184)
    2015-01-07  12:37
  16. 2015. január 7. 13:35186.

    Na jol van na. Remelhetoleg hamarosan te is ugy gondolod, ahogy mi.


    Epp arra gondoltam, hogy akkor mi van, ha a ferjnek vagy felesegnek nem csupan egy bizalmas baratja van, es van kozottuk ferfi is meg no is. A hazastars nem tulajdon.


    Hat ha teged vissza lehet csalogatni, ha elvaltal, nem vagy komoly ember. Elvalni nem jatszasibol valik az ember. Az nagyon komoly es nagyon sulyos dontes. Nekem is azt mondta a volt ferjem, hiaba valunk el, o velem fog elni papir nelkul is, es velem fog megoregedni. Hat nem igy tortent, mert en ezt nem akartam. Nem vagyok szalmabab.


    Ha meg vele maradsz, megint nem terhetsz vissza a mai allapotba, mert ha igen, akkor az nem elet lesz, hanem pokol. Mindenkeppen ujat kell kezdeni.


    Masik gondolatom meg, hogy tenyleg milyen hulye, bocs meg pitianer dolgok miatt is valnak emberek. Arrol nem is beszelve, meg nem is ide tartozik, hogy meg meghalni is halnak meg idiotan, pitianer dolgok miatt.


    Na, csak ne felj valtozni, es valtozz a jo fele, mert az elet orok valtozas.

    előzmény:
    bánat (185)
    2015-01-07  12:45
  17. 2015. január 7. 12:45185.

    Jelentem, átléptem a higgadtság fázisába és próbálok majd így dönteni. Köszönöm az eddigi bíztatást, és tanácsokat!


    Ferjed, a gazember sosem akarta elhagyni teged,sem a csaladjat, vagy igen?


    Ez egy nagyon jó kérdés, de azért valljuk be, tudjuk nagyon jól, hogy van egy csomó férfi, aki fűvel-fával csalja a feleségét, szórakozik, éli az életét, közben pedig esze ágában sincs válni. Ez azért nem egy ritka jelenség. Legalábbis szerintem. És itt most nem a férjemről beszéltem.


    A férjemet rengeteg dologról kérdeztem az elmúlt időben, nagyon sokat beszélgetünk erről az esetről, tehát nemcsak itt beszélgetek erről.


    A "nincs visszatérésről" csak annyit, hogy tegnap azt mondta, hogy ha elválok tőle, akkor elkezd udvarolni, virágokat hozni/küldeni (ezt már tegnap el is kezdte), úgyhogy nem adja fel.


     


     

    előzmény:
    Sissi52 (181)
    2015-01-06  18:27
  18. 2015. január 7. 12:37184.

    Mindamellett, hogy mitvigyek próbált megérteni, adott azért egy tanácsot is: higgadjak le és döntsek úgy. Jelentem, most éppen ezt teszem, így elmondható, hogy megfogadtam a tanácsát. Meg a Tiédet is, hiszen valahol Te is ezt javasoltad.


    És minden egyéb más - akár hímsoviniszta, akár közönséges - gondolatodat is próbálom most már higgadt fejjel értelmezni és átgondolni. Még egyszer köszönet értük!


    Egyébként a férjemmel rengeteget beszélgetünk azóta erről az ügyről. Ő továbbra is fenntartja, hogy bár előfordult, hogy ő is érezte, hogy kicsit messzire mentek, de soha nem csalt meg (szerinte) és végig engem szeretett. Tegnap még virágot is hozott, ilyet:  


    A kibeszélési vágyról meg annyit, hogy szerintem ebben is különbözőek vagyunk: van aki szeret csámcsogni és mélyrehatóan kibeszélni mások (és a saját) dolgait, míg vannak, akik ezt csak felületesen teszik meg. Én ez utóbbihoz tartozom. Egy-egy felvetésetekre tudtam volna itt litániát írni a házassági problémáinkról, de szándékosan nem tettem, inkább vállaltam, hogy szerintetek én vagyok a rossz, illetve minden rossznak okozója. A férjem nem ilyen (mondjuk ezt tudtam), ő szeret jobban kibeszélni másokat. Ez is egy nagy különbség közöttünk.


    Az utolsó mondatod megint nagyon tetszik!

    előzmény:
    decentral (183)
    2015-01-07  00:33
  19. 2015. január 7. 00:33183.

    "Szerintem ebben a témában elég erőteljesen elbeszélünk egymás mellett, így ezt többet nem ismételném meg."


     


    Így vagyok ezzel én is. De nem esem kétségbe, ha lesz kedved, időd energiád, néhány hónap múlva olvasd el újra a topikodat, hátha felfedezel a hozzászólásokban olyasmit, ami felett most átsiklottál. Vagy amit most határozottan elutasítasz, pedig...


    Bocsánat, hogy férfimódra kicsit közönséges leszek, de ha ez a történet velem esett volna meg és a feleségem írná azt, amit Te, akkor akár azon is  kesereghetnék, hogy mi a francért voltam én éveken keresztül hűséges a feleségemhez, miért tartóztattam meg magamat olyan helyzetben, amikor különösebb erőlködés nélkül magam alá gyűrhettem volna azt a nőcit, ha most mindezek ellenére az adott helyzethez mérten értelmezett mértéktartásomat egyetlen mondat erejéig sem értékeli a feleségem. Sőt, jobban kijöttem volna ebből a csetepatéból, ha lett is volna köztünk szexuális kapcsolat, mert arra legalább rá lehetett volna fogni, hogy csak "megbotlás" volt, kósza numera.


    Azt hiszem, egyáltalán nem érzed azt, hogy a férjed számára ez az egész helyzet egy komoly megmérettetés is volt: hiszen jött egy nőci, aki ráadásul még annyira vonzónak is nevezhető (akár kívül, akár belül), hogy érdemes vele beszélgetni akár éveken keresztül is (ezt nevezik egyébként barátságnak) és ebben a helyzetben ő akár el is csábulhatott volna, de nem, nem tette meg, klasszikus értelemben hűséges maradt hozzád, Te meg ahelyett, hogy ezt a serpenyő egyik mérlegébe odatennéd, amikor ítéletet akarsz mondani felette, ahelyett azon keseregsz, hogy téged "kibeszéltek".  (egyébként most mi is "ki" beszélünk...) Tudom, hogy nehéz, de próbáld elképzelni azt, hogy ez a kibeszélés egyfajta oldása a problémáknak. Feszültséglevezetés. Ha a férjednek voltak veled kapcsolatban ellenérzései (lehetnek, nem? Neked is vannak/voltak vele, akár jogosan is...) akkor talán belátható, hogy éppen azért rossz az ilyen ellenérzés, mert pont azzal nem megbeszélhető, akit érint. Ilyenkor aztán jön egy harmadik, akinek mindez könnyebben elmondható. És talán már az is elég, ha meghallgatják az embert. Szerintem az, ha a férjed és az a nő megbeszélték a Ti életetek problémáit, és az megmaradt ezen a körön belül, nem kezdett el erről pusmogni az egész munkahely, akkor ezt jobb egyszerűen tudomásul venni. Senki sem teregeti ki örömmel a házassága szennyeseit, ha ezt megteszi, annak nyomós oka van. Ha ezt a kibeszélési vágyat nem érted meg, akkor nem is tudom, miért nyitottad ezt a topikot? :)


    Kérlek, ne érts félre! Nem azért mentegetem a férjed, mert egy ártatlan bárányka. Csakis azért mert ennyire sötétre fested. Ha így leértékeled őt, akkor magad számára nehezíted meg azt a bizonyos megbocsátást. És magadat sem teszed vonzóvá azáltal, hogy így viselkedsz.


    "Szerintem nemcsak egy férfit kell "jól tartani" az ágyban"


    Ebben tökéletesen igazad van, de én azt mondom, hogy az okos feleség és az okos férj úgy gondolkodik, hogy: igyekszem megadni mindent a páromnak, mert akkor én is többet kapok tőle; a buta feleség és buta férj, meg úgy, hogy: ha majd kapok valamit, akkor én is adok.


    Ehhez persze annyit teszek hozzá zárójelben, hogy a tapasztalatom szerint az okos házzaság elsősorban az okos feleségeknek köszönhető. - hogy ez most hímsoviniszta kijelentés volt-e vagy nőpárti, azt ki-ki maga döntse el... :)


    Még valamit: mitvigyek hozzászólásával könnyű egyetértenem. Ő jó érzékkel olvasott a soraid között, mert te ugyan kimondottan tanácsot jöttél kérni, ugyanakkor ő elsősorban megérteni és együttérezni akart veled. És ez nagyon fontos.


    Kitartást és türelmet kívánok, amíg helyreáll benned a nyugalom. A házasság hosszú időre szól (jó esetben egy életre) a krízisek meg évszakokra.


     

    előzmény:
    bánat (172)
    2015-01-06  13:26
  20. 2015. január 6. 18:30182.

    En nem gyozkodok, csupanarrol van szo, milyen alternativaid vannak. A dontes szerencsedre toled fugg. A legrosszabb dontes benne maradni egy rossz kapcsolatban es egy eletet atveszekedni. Ettol van nehany jobb alternative.

    előzmény:
    bánat (177)
    2015-01-06  15:15
  21. 2015. január 6. 18:27181.

    Mindenki egyetertett abban, ahogy a szitu nem kellemes, de nem is tragikus. Tenyleg toled fugg, hogy fogod fel. Ha ugy erzed, mivel a ferjed bizalmas barati viszonyba kerult egy novel es te ezt keptelen vagy megbocsajtani neki, akkor a legjobb megoldas valoban a valas, ha mar nem hiszel neki, nem bizol benne,es neked mindegy,  mit csinal. Vele maradni igy valoban nincs ertelme. Aztan hogy neked majd megeri-e, egyedulallo anyakent hany? gyerekkel, es akkor majd kiben bizol meg? Egyedul jobb? Az valoban igaz, hogy egyedul jobb, mint egy rossz kapcsolatban. A mult mar megtortent, azon valtoztatni nem tudunk,de a jovo meg elottunk van. Szerencses vagy,mert valaszthatsz a, ferjed nem akar lelepni. Donteni valoban csak higgadtan lehet, van ido,nem kell elkapkodni semmit.


    Ferjed, a gazember sosem akarta elhagyni teged,sem a csaladjat, vagy igen? Jatszdozott, csuf jatekot uzott, es ezzel megbantott teged. Elismerem. A tenyek alapjan el kell dontened, mit akarsz. Meg is lehet bocsajtani meg nem is. De barmerre indulsz, onnan nincs visszateres.


    Ha kivancsi lennel barmire, ami a ferjedet illeti, kerdezd meg ot.

    előzmény:
    bánat (177)
    2015-01-06  15:15
  22. 2015. január 6. 18:04180.

    Igen, lehet, hogy a saját taposómalmából menekült ide, de szerintem nem ez a megoldás.

    előzmény:
    Elza (175)
    2015-01-06  14:17
  23. 2015. január 6. 17:37179.

    Kedves mitvigyek!


    Köszönöm soraidat és azt hiszem az eddigi hozzászólók közül Te vagy az egyetlen, aki hasonlóan látja a dolgot, mint én. Annak is nagyon örülök, hogy legalább van valaki, aki megérti, hogy miért érzem ezt az egészet megcsalásnak. Úgy gondolom, hogy amikor a nő nyomulni/közeledni kezdett, a férjemnek vissza kellett volna ezt utasítani. És pont arról beszélek, amit leírtál: persze, hogy az ember elmondja egy idegennek a kisebb-nagyobb búját-bánatát, az meghallgatja és próbál válaszolni, de ez továbbment annál, pont úgy, ahogy leírtad az te esetedet.


    Minden szavaddal egyetértek: igaz, hogy forrnak bennem az indulatok (azért is, mert voltak jelek, de ezeket elhesegettem), dühös, frusztrált és csalódott vagyok. Az fáj a legjobban, hogy a férjem iránti bizalmamat elveszítettem.


    Pillanatnyilag ott tartok, hogy félek egy válás utáni új élettől, de sokkal jobban félek attól az élettől, ami vár rám, ha a férjem mellett maradok.


    Valóban az a legjobb megoldás, hogy megpróbálok lehiggadni (a férjem is ezt javasolja) és aztán dönteni. Olyan nagyon nem is tudok ugrálni, hiszen külföldön élünk és nem tudok csak úgy Mo-ra rohangálni egy esetleges válási procedúrát elindítani.


     

    előzmény:
    mitvigyek (178)
    2015-01-06  15:39
  24. 2015. január 6. 15:39178.

    kedves bánat,


    elejétől kezdve figyelemmel kísérem a topikodat, és olvasgatom a hozzászólásokat. én úgy látom, hogy még mindig forrnak benned az indulatok, és én ezt tök jogosnak találom. szerintem hasonló temperamentumod lehet, mint nekem :) szóval én azt mondom, érezheted így magad, lehetsz dühös és frusztrált, csalódott is. de azt eldöntened, hogy benne akarsz-e maradni a házasságodban, vagy nem, nem most kell. várd meg, míg kihűl a felforrt agyvized.


    én sokszor beszélgettem a férjemmel arról, hogy a testi megcsaládnál sokkal jobban fájna, ha lelkileg kerülne közel valakihez. ugyanis volt egy kollégám, aki nálam így próbálkozott. és megmondom őszintén, jól esett, hogy valaki kikéri a véleményemet, adhatok neki tanácsot családi vagy párkapcsolati dolgokban. de amikor már úgy láttam, hogy ez kezd elharapózni, megálljt parancsoltam. pedig akkor még egyedülálló voltam, és nagyon vágytam egy jó szóra, kis figyelemre. és tényleg, picit a másik oldalról nézve megértettem az elhanyagolt férjet is. ugyanakkor sosem adtam a lovat a pasi alá, hogy szidja nekem a feleségét. szóval egyszerűen csak azt kell megérteni, hogy bármilyen közhely is, MA férfinak és nőnek lenni is igazi kihívás, annyi fronton kell megfelelni. és ezt csak úgy tudja egy házaspár, pár megoldani, ha sokat beszélgetnek erről. és Nálatok ez sérült.


    szóval én azt szeretném tőled kérni, hogy próbálj meg megnyugodni, mert bármennyire és jogosan sértve is érzed magad, semmilyen visszafordíthatatlan nem történt. minden kapcsolatban vannak eltávolodós majd egymáshoz visszatalálós időszakok. ez természetes. a legegyszerűbb lenne borítani mindent.


    nyugodj le, írd ki magadból a sértettségedet, mi meghallgatunk. de aztán, ha eljön a napja, kezdj el gondolkodni a megoldáson is. szeretettel ölellek.

    előzmény:
    bánat (177)
    2015-01-06  15:15

Címlap

top