Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Iskolába MINDENÁRON ????!!
Létrehozva: 2013. január 18. 09:04
Csak nekem van problémám azzal, hogy a mostani 6 éveseket ha törik ha szakad, de be akarják rakni iskolába?
Az én lányom az iskola érettségi tesztet, amit a logopédus csinált meg velük az óvodai év elején 16 pontosra írta meg. A teszt maximális pontszáma 30 pont, 20 ponttól iskolaérett a gyermek. A 16 pontra az óvónő csak legyintett!!!! Akkor miért a teszt????
Ügyes, okos, értelmes és szabálykövető a lányom. A teszt különböző részeit kiemelkedően csinálta meg. Az alacsonyabb pontszám azért lett, mert még nem alakult ki a jobb és a bal kéz dominanciája. Ez sem érv az óvodának.
Az sem, hogy még 107 cm. és 17 kiló. Az iskola érettséghez 110 cm és 18 kg. kell, amit talán akkorára el is ér, de akkor sem túl jó, hogy 18 kilósan 23-25 kilós 7-7,5 évesekkel kezdi az iskolát.
Ma már egyértelmű, hogy a hátránnyal indult gyerekek cipelik magukkal a lemaradásukat az iskolai évek alatt, annak minden frusztrációjával együtt. Nem hozzák be a lemaradást!!!!
Értem én, hogy az is ugyanolyan káros, ha olyan testileg és szellemileg érett gyerekek unatkoznak az ovis nagycsoportban, akiknek már iskolában lenne a helye, de az én tapasztalatom az, hogy ezzel a szigorral nagyon sok olyan gyerek is bekerül az iskolába akinek még jót tenne az egy év!
Ezzel a törvénnyel életeket tesznek tönkre!
Minket a nevelési tanácsadóba irányítottak, de nagyon félek, hogy ott is kiadták azt az utasítást, hogy akit csak lehet küldjenek iskolába.
Az is elképesztő, hogy egyéb családi szempontokat nem vesznek figyelembe. Például, abban az évben amelyben apa és anya el fog válni, indokolt lenne nem terhelni a gyereket az iskolával, vagy ahol mondjuk az egyik családtag beteg. (Nálunk a nagyinak újult ki a tüdőrájka, a legjobb esetben is egy kemoterápiákkal terhelt, betegápolós nagyon nehéz évnek nézünk elébe, a legrosszabbra gondolni sem merek) Miért nem érdekel ez senkit?
MIT GONDOLTOK ERRŐL? MILYEN TAPASZTALATAITOK VANNAK? NÁLATOK IS NAGYON NYOMJA EZT AZ OVI? A NEVELÉSI TANÁCSADÓTÓL LEHET VÁRNI NÉMI SEGÍTSÉGET? VÁROM A VÉLEMÉNYEKET, TAPASZTALATOKAT!
(Szeretném egy blog bejegyzésben, cikkben megírni mindezt, aki nem járul hozzá, hogy közzé tegyem a szavait – név nélkül természetesen kérem írja meg)
nem olvastam még végig a topikot, de én ahogy kérdezgetek embereket, ez abszolút ovi, és környékfüggő.
Van ahol mindenkit visszatartanak, tökmindegy milyen érett, van ahol viszont mindenkit küldenek, tökmindegy milyen éretlen. Mindig ilyen olyan gyerektől független szempontok a döntők. Pl kell e gyerek az oviba mert kevesen vannak, vagy túl sok van épp, és kevés a hely.
nagyon kevés helyen nézik ténylegesen a gyerekeket.
igen. komoly. az ismert rövid szavakból mondatokat állítanak össze.
szerintem nem tudom elég jól visszadni a hangulatot, ami ott megy...
Ezt én is így gondolom.
Egyáltalán belemenni egy ilyen beszélgetésbe szülőin... Jajj, és miért téma, hogy a doga könnyű, vagy nehéz, már ha a témakör olyan, amit a gyerek ismer...
Egy első osztályos gyerek féléves teljesítményéből nem lehet messzemenő következtetést levonni.
Semmi jelentősége a jövője szempontjából.
Majd a középiskolás évek, amik számítanak. Meg talán a 7.8. osztály, ha marad a jelenlegi továbbtanulási koncepció.
ja, még annyit: rosszul írtam, nem a fél osztály, 20 gyerek ment úgy suliba, hogy tudott olvasni :-(
komolyan, ha lenne harmadik, csak magánérettségi után engedném suliba :-(
a fiamnál is végigküzdöttük a 4 évet, a kicsinél nem szeretném
képes volt a tanítónője név szerint emlegetni a szülőin, hogy miért mondják a t. szülők, hogy nehéz volt a féléves szövegértés, amikor még a P. is megírta 5-ösre. Ja, mert a P. gyenge tanuló. Kerületi versmondóverseny, kisregényíró verseny stb., s talán az se véletlen, ha 5-ösre sikerülnek a dolgozatai...
Ez így mindenképp kellemetlen, mert ha egy gyereknek eleget mondják, hogy buta, akkor elhiszi, és az is lesz. :-(
ui: s mivel tudom, hogy ez detzerminálja a továbbiakat 4 évig
a fiamnál már kibírjuk azt a pár hónapot, ami hátra van... de a kicsinek még sok van hátra
még csak ezzel sem volt bajom
láttam, hogy nincs a gyereknek szövegértési problémája, tud olvasni, csaK NEM GYAKORLOTT A TÍPUSFELADATBAN... GONDOLTAM, BELEJÖN
AKKORTÓL IZGAT A DOLOG (ÉS MA BEMEGYEK A SULIBA), HOGY 2-3 hetze gyenge tanulóként kezelik, beírogatnak az üzenőbe, mindig rászólnak, leszólják stb.
Ezt sulykolom folyamatosan a gyerek fejébe, hogy ha azt kérik, hogy húzd alá hupililával, akkor hiába karikázod be jajvörössel, pont olyan, mintha neki se álltál volna. Akkor inkább ne fáradozz vele, felesleges munka. Mert nem az volt a feladat, karikázz jajvörössel, innentől kezdve tökmindegy, hogy jó helyen van-e a karika.
Ezt azért legalább 1x ki kell próbálnia a saját bőrén. Legközelebb majd figyel. Enyém is megcsinálta, így járt.
Ebben is egyet értünk. :-)
A tanárok javítási módszereibe nincs nagyon beleszólásunk.
Fiamnál is elfőrodult, hogy valamit háromszor is rosszul írt le (legalább következetes volt) és háromszor számították hibának és vontak le érte.
nem az a baj, hogy elégtelen
hanem a 30%... azért lett 30%, mert jól aláhúzott mindent, csak rossz helyen...
ez kb. olyan, mintha egy fizika dolgozatra elégtelent kapsz, mert rossz az utolsó szorzás, de különben jól levezetted, jól képletet használtál, csak van egy számítási hiba
Ebben egyet értünk, de ezesetben osztályozták a teljesítményt, ami gyenge volt.
Ha kicsit lebutítjuk a gyereket, akkor ezeket a feladatokat simán elvégzi ötösre. Meg kell neki mondani, hogy ezesetben kutyát nem érdekel, mit gondol, írja le, ami oda vagyon írva, oszt' adja be. :-)
Aztán a maradék időnkben olvasunk, beszélgetünk... :-)
Ez egy 7 éves kisgyerek, akinél még sokkal inkább lehet sikert elérni egy bíztatással, mint egy bazinagy 1-essel.
Ezt most olvasom. Teljesen egyetértek veled, nem kell a pöttöm leányt suliba küldeni. Látom, végigjártad a hadak útját, és nem ment... én megmozgatnék eget-földet, addig keresgélnék az ismerőseim között, míg valaki el nem intézné nekem, amit szeretnék. Sajnos hallottam már olyanról is, nem tudom, higgyem-e vagy sem, hogy boríték a megfelelő helyre csúsztatva... de hosszú távon még az is megérné, ha nem is értek vele egyet elvben.
Ez a sztori nekünk is dettó megvolt: sokpontos feladatot veszített a szövegértésben másodikban. Az volt a kérdés, hogy miből lehet csokrot kötni: gyermek felsorolt vagy húsz virágot, teli írta vele a három sort. Nem értette, miért nem jó, aztán én is felvilágosítottam, hogy csak azokat kellett volna, amiket a szövegben is említenek... onnantól neki is helyrekattant a "szövegértés" lényege... amúgy meg magyartanárként is azt mondom, ennél gagyibb hülyeségeket, mint ezek a mondvacsinált szövegértés felmérők, a világ nem látott. Nekünk nem is volt még ilyen, ellenben volt a "nagy titok": olvastunk, írtunk, beszélgettünk, történeteket játszottunk el. Ezeknél mi fejlesztené jobban a szövegértési képességet? Az iskolai szövegértés gondolatolvasást vár: igazából azokat a sémákat neveli csupán a gyerekbe, amit a feladatok elvont készítői válasz gyanánt elvárnak, és megkockáztatom, hogy a valódi szövegértelmezésen ez vajmi keveset lendít előre. A mai középiskolások már ilyeneken nőttek fel, kiizzadják magukból a kettest a betanult sémákkal, de valódi képességük akkor lenne, ha olvasnának pl. regényeket. Ég és föld a különbség azok között, akik olvasnak is...
30 %-os teljesítménynél az elégtelen egyáltalán nem szigorú javítás. Általánosban kb. 50 %-ig elégtelen.
Fiam most kezdte a középiskolát, van olyan tárgyuk ahol a ketteshez 60 % kell.
Nálunk is mérik, ami szerintem önmagában még nem lenne káros, csak amikor kap a gyerek egy olyan visszajelzést, hogy ő ettől hülye.
Fiamnak az ilyenről az a véleménye, hogy "Anya, ez csak egy szám" - és igaza van.
Ettől még dolgozik a feladaton, mert tudja, hogy értőn olvasni nagyon fontos, de nem azért fontos, hogy XY néninél megfelelő számot kapjon.
teljesen igazad van!
ismersz, körülnéztem a neten és már az olvasástanulásról szóló doktorit is átuitottam.. azt találta a szerző, ogy azokkal a módszerekkel, ahol siettetik, mérik az olvasási sebességet, később több gyereknek lesz szövegértési problémája...
..én is beveszem a lecarom tablettát
...úgy az egész sulival szemben lassan..
Nekem a másodikos fiam olvas lassan. Nem izgat fel a "probléma", szerencsére őt sem. Esténként olvas 1-2 oldalt hangosan, oszt' ennyi. Ha lesz gyorsabb, jó, ha nem lesz gyorsabb, úgy is jó. (Ettől függetlenül minden szöveges feladatot szinte tökéletesen megold, ezért nem foglalkozom ennél behatóbban a kérdéssel.)
nos, szerintem se magával a ténnyel van baj, hogy ilyen van, hanem a szigorú javítással
most, hogy hétvégi nyugi volt, elővettem a fiam elsős "tájékoztatüó füzetét" (ez amolyan ellenőrző könyb).
És nagyon ledöbbentem.
A kisfiammal az egész első osztály emlékeim szerint arról szólt, hogy nem megy a gyereknek, gyakoroljunk, sok ejnye-ejnyét kaptunk a tanítónénitől. Arra is tisztán emlékszem, hogy amikor az oviban kérdezték (akkor még a kislányom odajárt), hogy megy neki a sulot, pironkodva bevallottuk, hogy hát nehezen, mire nagyon csodálkoztak, hogy de hát olyan okos, jó képességő gyerek, ők biztosak voltak benne, hogy vele semmi baj nem lesz..
nna, szóval előszedtem az ominózus füzetet: 14 db. "jegye" volt magyarból, mind 90% fölötti, azaz 5-ös. Matekból valamivel kevesebb, egy kivételével mind jeles, sok a 100%-os.
Namármost innentől csak azt nem értem, miért hittük el, hogy nem jól teljesít a gyerek... mert folyamatosan ezt kommunikálták felénk. De mégis, mi számít jónak? a mindig 100%?!
tanultam a kicsivel is... tud olvasni, megérti a szöveger, csak lassú kicsit. kevés, 28-32 szótagot olvas percenként hangos olvasásnál, a követelmény minimum 50 szótag/perc
matekból a 10-es átlépésnél nem értette, miért kellett 9 plusz 1 plusz 5 -re bontani a 9 plusz 6-ot, de egyszeri magyarázatra felfogta és most már tudja
szerintem nem lesz baj, de azt már látom, hogy nekem sok dolgom lesz vele
Én fiamnál is volt. Azért ne egy nagyregényt képzelj. :-)
Első osztályban, januárban szövegértési feladat? ez komoly?
Igen, kb. emlékszem a történetre. :-(
na, ez pont ez
versenyistálló
én sem ezt akartam, így jött össze (leírtam már többször, miért, nem akarom ismételni magam), de most próbálom a jó oldalát nézni és kihozni belőle a legjobbat