Keresés a fórumban

Szülők a kórházban
Több Család topik »
»

Előrebocsátom, nem célom az egészségügyet és az egészségügyben dolgozókat szidni, mert többségében pozitív tapasztalataim vannak.

Csak  kíváncsi lennék, hogy egy női oldalon, női fórumon mi a témához a hozzáállás. (egy másik oldalon rendkívül negatív)

 

Megfordultunk a gyerkőcökkel az elmúlt néhány évben pár alkalommal, inkább kisebb horderejű problémákkal 3-5 napot kórházban. Több kórház, vagy ugyanazon kórház más osztályai. A legtöbb helyen a szülőket valami szükséges rosszként kezelik, elviselik, mert muszáj.  A szülők ottlétének a minimum feltételeit is alig teremtik meg. Ugyanakkor a gyerekek gondozásába, ápolásába vastagon belekalkulálják őket, ha nem lennének ott, gyakorlatilag az étkeztetéseket nem tudnák megoldani.

 

Sok mindent megértek, itt nyilván örök, hogy nincs pénz erre-arra, bérezésre, minőségi munka és ellátási körülményekre, miegymás. De azt nem értem, hogy miért ragadt le a szemlélet valahol 30 évvel ezelőtt, miért nem lehet a szülőket együttműködéssel kezelni. 

 

 

  1. 2012-08-27 10:52171.

    Köszi, már igen, bár férfiember szegénykém, az első napokon beleélte magát a szenvedésbe, de most már majdnem olyan, mint új korában. :))

     

    Az operáló orvossal a műtét után egyszer találkoztak, 1 perc erejéig, ezért igen sok kérdés maradt bennünk a gyerek ellátásával és terhelhetőségével kapcsolatosan. De megoldottuk. Viszont elkeserítő volt a hozzáállás, az egész osztályon (ortopédia). :(

     

     

    2012-08-26  21:21
    évi* (169)
    előzmény:
  2. 2012-08-27 00:01170.

    én a másik ágyban lévő(mert kettő ágy volt a szobában)egész felszerelést letettem a földre,mivel tél volt ment a fűtés,a padló teljesen tiszta volt,mert én vittem be magunknak papucsot..szóval miután közölte a nővérke hogy nem fekhetek a kiságyban--pedig amúgy pont belefértem..

    úgy döntöttem leágyazok.jöttek néztek de senki nem szólt rám.szépen kreáltam egy éjjelre megágyazós sarkot.nappal felszedtem mindent hogy ne azon mászkáljunk.szép tiszta maradt a szoba

    de mondták ha van otthon matrac,kemping ágy,vagy hálózsák nyugodtan be lehet hozatni.játékokat is vittünk be.egész jól elszórakoztunk,a gyerek türelmesebb volt mint itthon.rajzoltam,énekeltem,lejártunk sétálni,én kávézni,kereszt rejtvényt fejtettem

    a nővéreknek is könnyebb ám.nem is tudom mit tett volna a kicsim ha nem vagyok vele,tuti hogy sírt volna,és akkor az ágyból se jöhetne ki

    szóval ilyen kórházi segítőnek kicsik mellé elmennék ,mert amíg játszól,mesélsz,vagy csak ringatod,megsimogatod a fejét addig se a műtétre gondol,meg hogy hol az anyukája..és sajnos a nővéreknek szerintem erre nincs is idejük

    plussz a wczést,fürdetést,etetést,itatást is én végeztem,ők igazából csak az infuzió hoz kellettek,meg a vizsgálatokhoz..és azért egy fosi virusnál nem mondom de napi 30 wc zés simán megvolt,és mind után fenék mosás,fertőtlenítővel törlés..stbbi

    én is ott zuhanyoztam,nem volt melegvíz..szóval egy nap után kialakítottam egy napi rutint

    benne volt a sétánk is

    2012-08-21  11:00
    PirosLivi (160)
    előzmény:
  3. 2012-08-26 21:21169.

    Jól van a fiad?

     

    A szülő jelenléte mellett is "illene" ránézi a friss műtöttre:

    -Vannak-e fájdalmai

    -Nem hányt-e

    -Tudott-e már pisilni

    -Átvérzett-e a kötése

    -Tudott-e már inni a műtét óta

    -Van-e szükségük valamire

    -Szóljanak, ha valami gond van

    ...legalább egy pár szóra...

     

    Remélhetőleg jobban figyelnek a szülő nélkül ott lévő gyerekekre...

    2012-08-23  19:02
    Xanthia (168)
    előzmény:
  4. 2012-08-23 19:02168.

    Csak egy kis friss adalék: a fiamat megműtötték, már a reggeli érkezésükkor is nagy volt a zűrzavar, senki nem állt helyzet magaslatán. A topik témájához kapcsolódóan viszont: a gyerek fél 10-kor került ki a műtőből, azóta senki rá sem nézett. Pontosabban, bedobtak neki egy vacsit, mert ma azt kapott először.

     

    Hogy ez most azért van, mert bent van vele az apja vagy egyébként is ez lenne, azt nem tudom, viszont a gyerek a műtét jellegéből adódóan nem tud, nem is állhat ma lábra, az apja ölben viszi ki a mosdóba. Ha viszont a szülő jelenléte nélkül is ez lenne a helyzet, az nagyon durva volna. :(

    2012-08-16  14:05
    Gillie (1)
    előzmény:
  5. 2012-08-21 17:26167.
    Én is egészséges felnőtt lettem és nem rugózok napi szinten az 5 évesen elszenvedett mandulaműtétemen, sőt szüleimmel is jó a kapcsolatom, de tényleg csak rémálmomban jönnön elő az a hét...
    2012-08-21  10:49
    Lillaréka (158)
    előzmény:
  6. 2012-08-21 17:24166.

    Nem "mindenhez" van jogom, hanem ahhoz, amit bizonyos törvények garantálnak. Ezekkel élek is.

     

    A gyerekemnek pedig megszabom a határokat és szabályokat (többen túl szigorúnak is tartanak), ennek ellenére semmilyen nevelő hatását nem látom annak, hogy ne maradjak mellettük amikor bajuk van.

    2012-08-21  10:36
    asztanaviszta (157)
    előzmény:
  7. 2012-08-21 17:19165.
    Ááá, nem szakad fel, kap egy adag nyugtatót, oszt'csöndben van. Biztos jobb, mintha anyu egy kis fejsimogatással megnyugtatja...
    2012-08-21  10:06
    Lillaréka (151)
    előzmény:
  8. 2012-08-21 17:18164.

    Tudod, én gyereksebészeten dolgoztam.

     

    Egyrészt: Akinél nem volt ott szülő, azt is tökéletesen el kellett látni függetlenül attól, hogy egy nővérre hány beteg jutott.

    Nem úszhatott a pisiben, és nem is halhatott szomjan-éhen, és minden nap meg kellett őket fürdetni, és a többi...

     

    Másrészt: Sajnos legtöbbször arra már nem jutott idő, hogy odaüljünk az ágyuk mellé 1-2 mesét elolvasni nekik, pedig arra is szükségük lett volna, vagy pár jó szóra...

    2012-08-21  10:04
    Lillaréka (149)
    előzmény:
  9. 2012-08-21 17:15163.

    Ott a helyed! :-)

     

    Én a Jánosban dolgoztam, azoknak volt ciki anyu, akik már bőven jól voltak, csak még megfigyelésen voltak bent, és épp összejött egy jobb csapat, és buli volt. 

    Aki tényleg sz...ul volt, vagy valami kellemetlen beavatkozás várt rá, az eléggé örült, ha volt vele valaki.

    2012-08-21  10:03
    Xanthia (148)
    előzmény:
  10. 2012-08-21 11:37162.

    igen, totál egyetértek.

     

    nem hiszem, hogy volna joguk elküldeni... a betegek/látogatók joga egyébként is egy érdekes kérdés. Mert valljuk be nekik a gyerek érdekeire hivatkozva sürgős beavatkozás előtt nem is kell hogy tájékoztassanak téged...de tőled meg elvárják, hogy képben legyél, hogy mik a kötelességeid...persze, olvasd ki a kristálygömbből... 

     

    A fotelágyas 3000 forintot szó nélkül kicsengettem, de persze ha nem lett volna éppen, mert mondjuk mind foglalt, (mert ugye egy szárnyon csak 4 ilyen ágy volt annó, most már lehet, hogy több van) akkor is ott lettem volna vele - legföljebb a hokedlin.

     

    Viszont nem szeretném a fotelágyakat megszüntetni, csak halkan kérdezem, hogy azért ez ugye elég nyereséges vállalkozásnak tűnik nektek is... veszel egy fotelágyat (egyszeri költség, mondjuk az ikeás topmodellel számolva 70 ezer forint, bár tuti nem ezt veszik), ráraksz egy darab kórházi lepedőt, takaróhuzatot (legyünk nagyvonalúak: 2000 forint hetente). fogat moshat anyuka a csapnál (kimutathatatlan), kajálhat a dokikkal az étkezdében (fizesse magának). egyébként meg ne legyen láb alatt (ha van rajta sapka az a baj, ha nincs az a baj, de legalábbis minden nővérkének vehet egy ajándékocskát, hogy elviseljék és kevésbé savanyú arccal kerülgesék). És kérsz érte napi 3000 forintot. Évi 50%-os kihasználtság esetén (gyanítom magasan megvan) már első évben 400 ezer forint feletti tiszta profit ágyanként. (Aranybánya....)

     

    Viszont legalább van, tehát még csak véletlenül sem volna szerencsés esetleg emiatt pampogni - mert csak azt érnénk el vele, hogy szépen jól megszüntetnék, mert úgysem kötelező, és akkor meg anyuka így járt. 

     

    2012-08-21  11:14
    Lillaréka (161)
    előzmény:
  11. 2012-08-21 11:14161.

    én csak megjegyezném.. 

    engem a hokedlin alvás sem érdekelt, amikor olyan állapotban volt a gyerekem.

    Azért mert nincs ágy, ne küldjenek el. próbálkoztak mondtam, hogy kizárt, hogy elmenjek.

    Győrben a gyerekosztályon leteritett matracon fekszenek az anyukák. Van egyébként anyaszállás- A Kórház túlsó végében.

    Amikor otthon ápolja az ember a beteg gyerekét, akkor sem hagyja magára. Éjjel is lázat mér, itat, pelenkát cserél... ágyneműt mos... vagy éppen mikor mire van szükség.

    Kórházba meg az kerül akit otthon nem lehet ápolni... és éppen akkor hagyjuk magára??????? 

    2012-08-21  11:00
    PirosLivi (160)
    előzmény:
  12. 2012-08-21 11:00160.

    A realitás szerintem az, hogy az általad említett "némi reform" a kanyarban sincs... úgyhogy igazából egy elméleti síkon tudunk csak beszélgetni.

     

    Viszont emléleti síkon szerintem abban egyetérthetünk, hogy minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének. Sokan nem tudnak huzamosabb időt bent tölteni a gyerekükkel a kórházban (mert dolgoznak, kisebb testvért látnak el, még betegebb családtagot látnak el, netán maguk is betegek, stb.stb.) néhányan pedig nem akarnak (hogy miért, arról őket kell megkérdezni, mindenesetre nyilván megvan az oka, és azt tiszteletben is kell tartani, hiszen ők a szülők, akik felelőssek a gyerekért, és nyilván a legjobbat akarják neki). Ezért tehát alapvetően hibás kapásból számítani arra, hogy "családi terápiás" szobákat kellene kialakítani - hiszen nem mindenki tud/akar bent lenni a gyerekével.

     

    Viszont az én hozzászólásom arról szólt, hogy úgy érzem, NEM FAIR, hogy az, hogy ki lehet bent a gyerekénél CSAKIS anyagi szempontok alapján dől el. Nyilván a beteg gyerek ápolása anyagi áldozatokat kíván (bármennyire is szép lenne ha minden költséget fizetne a társadalombiztosítás nyilván nem tud/fog) hiszen a mukából kieshet a szülő, az étkezést drágábban tudják esetleg megoldani, az utazgatásnak estra költségei vannak, stb.stb. DE ezen felül még további anyagi terheket tenni azokra akik szeretnének több időt tölteni a gyerekükkel - egyszerűen szerintem nem fair.

     

    A napokig válságos állapotban lévő gyerek mellett a hokedlin alvó anyuka szerintem egyszerűen nem méltó egy "jóléti" társadalomhoz. Bár persze egyre könnyebb elfordítani az arcunkat a szenvedőktől, síró gyerekektől, bajban lévőktől, hiszen "ők tehetnek róla", "úgy kell nekik", "megérdemelték" vagy "tanulják meg ők is a leckét" - de remélem ugyanilyen gyorsan magunkba is nézünk és elszégyeljük magunkat. Valóban sokszor kinyílik az ember zsebében a bicska, sokan visszaélnek bizonyos kedvezményekkel, "élősködnek" a rendszeren, vagy éppenséggel kihasználják a jóindulatot. De azért a fürdővízzel nem kéne kiönteni a gyereket is. Itt most beteg gyerekekről beszélünk. A társdalombiztosítás egy bizonyos életkorig lehetővé kéne hogy tegye ingyenesen, hogy eg felnőtt családtag ott lehessen vele viszonylag elfogadható körülmények között. Nyiván az ingyenességet pontosan leszabályozva (hiszen tudjuk, hogy a viiszaélés és a rendszer átverése a magyar fő jellemzője). Viszont ezen felül is lehetővé kellene tenni, hogy azok számára akiknek esetleg nem jár az ingyenesség, fizetős rendszerben ott lehessenek. Az én hozzászólásom pont ezt próbálta feszegetni, hogy milyen kár, hogy ezzel nyilván vissza is élnének sokan (lsd. bébiételt kunyeráló anyuka), de ettől még nem lesz kevésbé igaz, hogy szerintem 8 év alatt minden gyereknek egy szülője részére lehetőség kéne hogy legyen, hogy ingyen lehesen mellette ha tud és akar. Innentől persze a szülő döntene a különféle kényszerek és saját lelkiismerete szerinti nevelési módszerei alapján.

     

    Egyébként a "24 órás ügyeletre menést" ambulánsan gondoltad? tehát hívjon magának mentőt és menjen be egyedül, aztán jöjön haza bkv-val?


    A szanatóriumok kapcsán nem tudok nyilatkozni, de nyilván kórházi osztályok és betegségek kapcsán is lehetnek különbségek, hiszen más ha egy 8 évesről levesznek egy anyajegyet és bent kell maradnia megfigyelésen egy éjjelr, mert nehezen állt el a vérzés, vagy ha agydaganata van és hónapokig sugárkezelésre kell járnia, illetve megint más ha autóbaleset éri és napokig válságos az állapota. Nyilván a betegség és a tartózkodás hossza és minősége is más. Ettől függetlenül nem látom be, hogy miért kellene anyagi kérdést csinálni abból, hogy anyuka-apuka bent aludhat-e a gyereknél. Ez valóban inkább elvi kérdés kéne hogy legyen. Az elvi kérdésben mi ketten nem értünk egyet - hiszen szerintem igenis aludhasson bent aki akar, szerinted viszont nem. Abban ugye viszont egyet érthetünk, hogy ez semmiféleképpen nem szabadna, hogy anyagi kérdés legyen. Ugye?

    2012-08-20  13:49
    Gorgon Lilith (124)
    előzmény:
  13. 2012-08-21 10:54159.

    Ha nem vagy (vagy van valaki) vele 24 órát a kórházban, akkor otthagyod egyedül, nem?

     

    A "mindenhezjogomvan"-t szerencsére az Eütv. 11. § (4) bekezdése is nevesíti, nem véletlenül. Ezekszerint van, aki nem él vele, mert a gyerek érdeke szerinte nem kívánja meg.

    2012-08-21  10:36
    asztanaviszta (157)
    előzmény:
  14. 2012-08-21 10:49158.

    Nem is   a szülőnek van joga

    Hanem a beteg gyereknek. Elsősorban ahhoz, hogy ott legyen vele az anyja.

    Mivel az anyja ismeri a legjobban, ezért az anyja az aki a legjobban tudja ápolni.

    A normális kórházak és a normális nővérek -orvosok ma már partnernek tekintik a szülőt.  és pontosan tudják elöbb következik be a gyógyulás, ha lelkileg rendben van a gyerek.

     

     

     

    Ahogy én sem mesélgettem arról soha a szüleimnek mekkora trauma volt nekem az a bizonyos 5 évesen végzett mandulamütét és a 2 hét kórház.... Neked sem mesélgették el a gyerekeid.

    Az ilyet az ember nem szokta a szüleivel megosztani. Mert minek.  

    2012-08-21  10:36
    asztanaviszta (157)
    előzmény:
  15. 2012-08-21 10:36157.

    Nincs miért sajnálnod őket, egészséges lelkületű felnőttek.

    Akik nagyon szeretik az anyjukat és viszont.,

    Ugyanúgy, mint a kortársaik, akik hasonló szellemben nőttek fel.

     

    Nem kell azonos véleményen lenni velem.

     

    Egyszer nem írtam le, hogy a gyereket ott kell hagyni egyedül a kórházban. De a napi 24 órás szülői ottléttel nem értek egyet.

    Nem az én stílusom ez a  mostani "mindenhez jogom van", és az én gyerekem a világ közepe felfogás.

    2012-08-21  10:17
    menyus81 (153)
    előzmény:
  16. 2012-08-21 10:25156.

    Az enyémek is felnöttek már.. szinte.

    Szerintem is az a normális, ha  valaki beteg azt ápoljuk és megteszünk érte mindent, hogy mielöbb meggyógyuljon.

    Akár azt is, hogy a gyereknek napi 100 mesét olvasunk el, hogy eltereljük a figyelmét a fájdalmakról.  

    2012-08-21  10:19
    menyus81 (154)
    előzmény:
  17. 2012-08-21 10:22155.

    Így van... 

    amennyire lehet az ember megkönnyiti, a saját gyerekének ezeket a kellemetlen élményeit.

     

    és hát.. nem véletlenül emeltem ki én a SOTE-t... ott nagyon is odafigyeltek ránk a betegekre...

    De sajna a győri kórházzal kapcsolatban ez sok esetben nem mondható el. Túl sok esetben.

    pl az, hogy a SOTEn sem volt álladóan nővér a szobában... de nem is nővérszobában trécselt, hanem járta körbe megállás nélkül a szobákat és ha valahol szükség van rá akkor segit..

    Győrben meg mi van.... a betegek ellátják egymást.. amig a nővérek trécselnek a nővérpult mögött és még azt is zaklatásnak veszik, ha az ember megkérdi... mégis melyik szobába hozták le az anyját az intenzivről.
    Az intenziven amugy normálisabbak voltak, sokkal.

     

    2012-08-21  10:11
    ardian (152)
    előzmény:
  18. 2012-08-21 10:19154.
    Az elkényeztetettségről pedig az a véleményem, hogy ha szeretettel és törődéssel el lehet kényeztetni egy gyereket, akkor én azt szeretném, ha az én gyerekem lenne a legelkényeztetettebb a világon...
    2012-08-21  10:17
    menyus81 (153)
    előzmény:
  19. 2012-08-21 10:17153.
    Én erre csak annyit tudok mondani, hogy sajnálom az olyan gyereket, akinek ilyen anyja van.
    2012-08-21  09:52
    asztanaviszta (145)
    előzmény:
  20. 2012-08-21 10:11152.

    ...nekem is vannak történeteim, és "élményeim".

     

    És még csak nem is akarom bántani az orvosokat és nővéreket, mert hihetetlen túlterheléssel, rossz munkakörülmémnyek között dolgoznak.

     

    De éppen azért, mert tudom, hogy nem tudnak, képesek 100%-ig figyelni rájuk, és nelem csak az a két gyerekem van, igenis vigyázok rájuk, ha úgy adódik.

     

    Nem mellesleg én a leki tényezőket sem becsülném le, főleg, hogy elolvashattam, hogy hányan emlékeznek a mai napig élesen a kórházi élményeikre.

    2012-08-21  10:04
    Lillaréka (149)
    előzmény:
  21. 2012-08-21 10:06151.

    jah.. hát hadd hisztizzen az a szerencsétlen, kitérdekel... 

    felszakada seb... nem számit, csak hisztizett...

    Átgondolod Te, hogy mit írsz? 

    2012-08-21  10:01
    asztanaviszta (147)
    előzmény:
  22. 2012-08-21 10:05150.
    igen, a sajátjaimnbál tudom, mikor melyik... de a szomszéd Pistikénél már nem vagyok biztos benne...
    2012-08-21  10:01
    asztanaviszta (147)
    előzmény:
  23. 2012-08-21 10:04149.

    Évi! Ardian!

    Ez nagyon így van..

     

    én is szemétségnek tartom egyrészt lecarni a gyerek fájdalmát rosszullétét.. másrészt ő tényleg nem tud-nem mer szólni, ha valami nagy baj van.  

    és mivel nincs nővér a szobában észre sem veszi senki ha nagy baj van. esetleg egy másik gyerek, aki meg nem ismeri fel ha baj van.

     

    De még felnötteknél is éppen elég rémtörténetet hallani, hogy a félig- meddig vagy egészen magatehetlen beteg mellé a nővér csak kibacca kaját de ha a beteg nem tud felkelni és nem tudja azt megenni, az már senkit sem érdekel.

     

    mintahogy anyámat is én itattam a mütétje utáni első napon, mert nem tudott szegényem felkelni.  és amig nem voltam ott, még csak rájuk sem nyitotta senki sem az ajtót. Amikor anyám jobban lett, akkor meg ő látta el a nála rosszabb állapotban lévő betegeket... mert nővérnek pl éjjel eszében nem volt a szobákba bemenni.  

    2012-08-21  09:53
    ardian (146)
    előzmény:
  24. 2012-08-21 10:03148.
    Az én közel 10 évesemet a héten műtik, ciki, nem ciki a szülői jelenlét, ő bizony nem szeretne egyedül maradni és én tökre megértem őt. Egész egyszerűen ő nem az a típus, és ettől nem egy elkényeztetett kiskölyök.
    2012-08-21  09:26
    ardian (136)
    előzmény:
  25. 2012-08-21 10:01147.
    Azért egy "normál" sírást elég könnyű megkülönböztetni a hisztitől.
    2012-08-21  09:53
    ardian (146)
    előzmény:
  26. 2012-08-21 09:53146.

    ...hát igen, egy gyerek biztos nem fog szólni, hogy rosszul van, legfeljebb sír, amit hisztinek is gondolhatnak...

     

    egyébként a felnőtt sem tud pattogni, hogy csináljanak vele vmit, ha igazán rosszul van...

    2012-08-21  09:49
    Lillaréka (143)
    előzmény:
  27. 2012-08-21 09:52145.

    Van, kettő, jóval túl a húszon.

    Egészséges felnőttek annak ellenére, hogy amikor kórházban voltak, nem dekkoltunk ott velük a nap 24 órájában.

    2012-08-21  09:39
    menyus81 (141)
    előzmény:
  28. 2012-08-21 09:51144.

    Szerintem alapvető butaságra vall, aki úgy van vele, hogy ááá, ez semmi, úgysem lesz baja, annyi gyereknek vették már ki a manduláját. Aztán ha mégis, akkor nem volt szerencséje...

    Nem beszélve a fájdalomról, elég nagy szemétség lesz...ni egy gyerek fájdalmát.

    2012-08-21  09:41
    Lillaréka (142)
    előzmény:
  29. 2012-08-21 09:49143.

    Tökéletesen egyetértek Veled

     

    Az én történetem még abból az időből származik amikor a szülő nem lehetett a gyereke mellett.

    Annak köszönhetem az életem, hogy APÁM, rosszat álmodott azon az éjszakán és berohant a kórházba éjfélkor. 3 éves voltam. hányással- hasmenéssel kerültem be.

    Szóval apám valahogy.. az ő stilusában beverekedte magát a portán. A nővér azzal fogadta őt, dejó hogy bejött apuka- nem tudok mit csinálni a doktorúr lent van az udvaron, és vezetni tanul... infuzió kéne de ő nem adhat.... és a gyerek (én) lehet nem éri meg a reggelt, totál ki van száradva.

    Nos.. apám lerohant.. gallérnál fogva kiszedte a dokit a kocsiból... és felvitte az osztályra.

     

     

    Rémtörténetek nélkül....

    sem hagynám magára a gyerekemet, amig súlyos állapotban van.

    Túl sokszor  láttam mennyire lecarják a nővérek, azt aki nem tud magáért kiállni.

    Ez alól nekem csak egy volt, amit kivételnek tekintek. (Sote-sebészet.)  

     

    és egy gyerek nem tud magáért kiállni.  

    2012-08-21  09:34
    ardian (139)
    előzmény:
  30. 2012-08-21 09:41142.

    Nekem is ez a véleményem... 

    A Mandulamütét kicsit sem piszlicácsáré.

    Az én fiam 4 évesen majdnem belehalt... mert ugye akkor még nem engedték, hogy szülő ott éjszakázzon.. és egy 15 éves fiú gondoskodott az első éjszakán a kórteremben lévő kicsikről.

    A mütét utánra engedtek be minket... és ez a 15 éves fiú mesélte el, hogy a gyerekemet alig birták magához tériteni az altatás után.
    Amikor mi beértünk még akkor sem volt magánál... nővérek szó szerint szartak az összes gyerekre, függetlenül attól, hogy ott volt- e valaki a családból vagy sem.
    Amikor ezt mi megtudtuk, a férjem közölte, hogy márpedig a mütét utáni éjszakán ő nem fog elmozdulni a gyerek ágya mellöl, mivel látja a nővérek részéről a lecarom hozzáállást.

    A következő gyereket meg már nem hagytuk magára. Egyértelmű volt, hogy bent leszek vele.

     

    Nekem spec megvan a véleményem arról a szülőről, aki magára hagyja a gyerekét és piszlicsárénak minősiti a betegségét.

    Vagy nincs gyereke, vagy csak egy ridegtartó szülő az illető.

    Persze más dolog, ha a többit nincs kire hagyni...

    De nem egy olyat láttam, aki hazament sgget vakarni, amig a gyerek kórházban volt. Mert neki kényelmetlen.... a gyerekét meg lecarta.

     

    amugy... még a felnöttnek is joga van ahhoz, hogy mellette legyen valaki. 

    2012-08-21  09:26
    ardian (136)
    előzmény:
  31. 2012-08-21 09:39141.
    Egészen biztosan nincsen gyereked még. Akinek van, az nem ír ilyen baromságot.
    2012-08-20  14:41
    asztanaviszta (127)
    előzmény:
  32. 2012-08-21 09:34140.

    Azért egy kórház nem is üdülőtábor.

    Alapesetben azért kerül kórhába egy gyerek, mert beteg, és mondjuk sz...ul van mellé, mert pl. fáj valamije.

     

    És igen, a mandulaműtétet pedig nem kéne ennyire lazán venni, ahogy itt sokan írják.

     

    2012-08-21  09:26
    ardian (136)
    előzmény:
  33. 2012-08-21 09:34139.

    még egy gondolat...

    anyukám egy barátja orvosi műhiobaperekkel foglalkozik

    tele a "padlása" olyan történetekkel, amikor sajnos voltak jelek, hogy vmi nem stimmel, pl. a nő belázasodott szülés után, egyre gyengébb, bágyadtabb lett, az orvosok nem tettek semmit, és késő lett, mert a szepszis szétterjedt a szervezetében

     

    ő hivatalból a beteg hozzátartozóit képviseli, de azért néha kifakad, hogy az isten szerelmére, ha látták, hogy így van, miért nem fogták meg a doki könyökét és húzták oda a betegágyhoz, miért hagyták magára a látogatási idő végén lázasan, alig magánál, miért nem maradtak mellette, hogy szirénázzanak, ha még nagyobb a baj stb.

     

    Én épp elég sztoriját hallgattam végig, hogy ne tágítsak a gyerekeim mellől.

     

     

     

    2012-08-21  09:26
    ardian (136)
    előzmény:
  34. 2012-08-21 09:34138.

    Nem, nem sikerül. Akkor aki el akarja olvasni, vagy be tudja szúrni:

     

    modoros.blog.hu

    Akik 1990. után születtek

    2012.03.01. bejegyzés 

    2012-08-21  09:32
    Gillie (137)
    előzmény:
  35. 2012-08-21 09:32137.

    Pedig téged még abban a korban neveltek, ami nem termelt efféle elkényeztetett gyerekeket, mit a maiak

     

     

    Erről a témáról mindig egy blogbejegyzés jut eszembe, igen találó. (Csak sose tudok ide linket beszúrni, de hátha most sikerül)

     

     

    2012-08-21  09:26
    ardian (136)
    előzmény:
  36. 2012-08-21 09:26136.

    a mandulaműtét nem olyan semmiség ám

    sajnos bele is lehet halni, ha súlyos vérzés alakul ki utána

     

    a kisfiam 8 éves múlt, még nem hajlandó olyan táborba menni, ahol ott kell aludni

     

    megértewm, mert ennyi idősen én sem voltam rá alkalmas. 10 évesen voltam először, végigsírtam azt az 5 napot, hosszú könyörgő leveleket írtam a szüleimnek, hogy jöjjenek értem, a zsebpénzemet telefonra költöttem, végül csak értem jöttek és hazavittek... 14 évesen már élveztem, 10 évesen nem

     

     

    ezért a gyerekemet sem kényszerítem olyasmire, amiről tudom, hogy nem jó

     

    attól még vannak olyan gyerekek, akik akár 5-6 évesen vidáman elvannak, hálisten színes a világ és különbözőek vagyunk

    2012-08-20  14:41
    asztanaviszta (127)
    előzmény:
  37. 2012-08-21 09:18135.

    Ezzel egyetértek.

    És nem attól lesz elkényeztetett hülyegyerek, hogy a bajban mellette vagyok...

     

    Mondjuk nálunk van egy olyan megegyezés, hogy egy pillanatra sem hagyom őket magukra kórházban, orvosnál egészen addig a pillanatig, amíg mindent úgy csinálnak, ahogy az orvos/nővér kéri, még akkor is ha félnek, vagy fáj.

    Eddig működik, múlt vasárnap a 2 évesem moccanás nélkül feküdt a Rtg asztalon, meg is lett dícsérve. :-)

    2012-08-20  19:22
    Ildee29 (129)
    előzmény:
  38. 2012-08-21 08:59134.

    Azt láttam a kórházi pályafutásom alatt, hogy 8-9 év felett már ciki volt anyu 24 órás jelenléte, ha a gyerekek nem voltak olyan igazán sz...ul.

     

    Én sem hagynám egy percre sem egyedül a kicsiket.

     

    Nekem a középső fiam 4 éves, súlyos mogyoróalllergiás. 

    Meg van vele beszélve a vészhelyzetterv: Ha véletlenül oviban valami becsúszik, ami nem kéne, akkor egy pillanatra se ijedjen meg, menjen szépen a mentővel, biztos lehet benne, hogy anya úgy fog sietni, mint akit s...be rúgtak, és még az is lehet, hogy a mentő előtt érek oda a kórházba. :-)

    2012-08-20  23:28
    Gillie (131)
    előzmény:
  39. 2012-08-21 07:15133.

    Ez nem akarat kérdése.

     

    Van rá lehetőség, vagy nincs.

    Régen is remekül meggyógyultak a gyerekek 24 órás szülői felügyelet nélkül. Igaz nem is lettek ilyen elkényeztetett, anyámasszony katonái.

    2012-08-20  19:22
    Ildee29 (129)
    előzmény:
  40. 2012-08-20 23:44132.

    Hmm...hányós hasmenős vírus..szaval akár lehetett szalmonella...bent voltam a kórházba a kettő gyermekemmel tavasszal. A Szt. Lászlóban, 4 illetve 6 évesek voltak. Valahogy természetes volt nekem is, a kórháznak is, hogy bent leszek. Nem is tudom, hogy mi lett volna ha nem maradtam volna ott. Két gyerek infúzión, ugyanakkor igencsak hasmenéssesek voltak. Éjjel nappal folyamatosan kísértem wcre, tettem bilire, tisztítottam, fertőtlenítettem..

    Azt gondolom, a kórházi személyzetnek, nekem is, és a gyerekeknek is így volt ez a legjobb megoldás.

    És igen, hát nyűgösek voltak, vacakul érezték magukat, eleinte ijesztőnek találták az infúziót.

     

    A kórház, a dolgozók hozzáállása, hozzánkállása, kialakítása mindent megtett azért, hogy a szörnyű kórházi napok ne legyenek szörnyűek.

     Klassz szoba, éjjelre letehettem matracot. Nem voltak merevek a szabályok, a tesók átmehettek egymáshoz infúzióval! nézhettek mesét dvd-n, és a mindennapos séta kötelező volt a csodaszép kertben. Borzasztóan elfáradtam a végére, butaság volt, hogy nem cseréltem a férjemmel, mégis jó, hogy velük lehettem, szerintem.

     

    Korábban egyszer voltam a lányommal még egy hónapos korában a Heim Pál Kórházban, az szörnyű volt, zsúfolt pici szoba, egy széken ültem egész éjjel (nem sokkal szülés után)..nem kedves személyzet.

     

    A Szt. Lászlóban egy olyan nővér volt, aki ellenségnek tekintett, az borzasztó volt, a tehetetlenség, hogy ki vagyok szolgáltatva neki, és nem segít, nem jön, direkt, tüntetően nem csinálja (az infúzió akadozott) (vagy sűrgős lepedőcserére volt szükség) a hívást zaklatásnak élte meg. Szóval el tudom képzelni miről írt a topicindító. Szörnyű, ha ilyenből van több. Jó, ha együtt tudnak működni, nem ellenségek. 

    2012-08-20  14:00
    Gorgon Lilith (126)
    előzmény:
  41. 2012-08-20 23:28131.

    Kinek-kinek az ízlése szerint. Azt hiszem arra épp elég hozzászólás született, hogy milyen baromi jól "elvoltak" a kórházban hagyott kisgyerkőcök.

     

    Egyébként nagyban számít  a gyerek kora is a kérdésben. A három és fél évesemet egészen biztos, hogy nem fogom ott hagyni egyedül, főleg nem betegen.

     

    A 10 és 12 éves agyrázkódás gyanús "nagyokat" már ott hagytuk éjszakára. 

    2012-08-20  14:00
    Gorgon Lilith (126)
    előzmény:
  42. 2012-08-20 19:23130.

    ja, és a mandulaműtétnél egy percre sem mozdulnék a gyerek mellől, max ahova menni kell:))

     

    mi lenne nekem a fontos, ha nem a gyerekem? ??????

    2012-08-20  14:41
    asztanaviszta (127)
    előzmény:
  43. 2012-08-20 19:22129.

    Hát a tábor, ill a kórház két teljesen más világ. A beteg gyerekem mellett én ott akarok lenni, és fogok is.

    Aki meg nem akar, az nem lesz ott.

    Ennyi

    2012-08-20  14:41
    asztanaviszta (127)
    előzmény:
  44. 2012-08-20 18:24128.
    Van olyan gyerek, aki nem bírja a kórházi létet, van, amelyik meg igen. Ennyi. Meg vannak olyan szülők, akik túlzásba viszik az aggódást, és vannak olyanok, akik tojnak a gyerekükre. Úgyhogy ebben a témában sem lehet megmondani, mi a helyes, ami mindenkinek megfelel.
  45. 2012-08-20 14:41127.

    És ha táborba megy, oda is mentek vele?

    Tudom a kórház nem tábor, de egy enyhébb betegségnél, pl mandula műtét, ami egy-két nap, teljesen felesleges a 24 órás ottlét.

     

    Egy 7-8 éves gyerek gondolom már otthon is egyedül alszik.

    2012-08-20  13:16
    Ildee29 (121)
    előzmény:
  46. 2012-08-20 14:00126.

    Na, az lenne még a szép, ha szalmonellás beteggel is ott sátorozna a család!

     

    Talán nem minden esetben helyes a feltételezésem, de szerintem nevelési hiba, ha így reagál a gyerek. Nekem mindig minden meg volt magyarázva. Az anyám kicsi koromtól arra tanított, hogy bizony mindennek van oka, és néha rossz dolgokba is bele kell nyugodnunk, mert van céljuk. Így magyarázta meg az ovit, a kórházi bennfekvéseket, az idegesítő rokonoknál tett hosszabb látogatásokat. Sosem hisztiztem. A sajátomnál is ezt próbáltam, és bevált. A kis világa csak akkor inog meg, ha látja - másoknál nem ezek szerint az elvek szerint működik az élet (lásd előző hsz-om a 3-4 egyedüli gyerekhez befekvő szülőről).

     

    Azok a gyerekek, akikkel 4-5-6 éves koráig otthon van az anyja, akikkel együtt sír a család a nyamvadt kis 4 órás ovis beszoktatáson, akiket a széltől is óvnak és minimális magányhoz, önállósághoz sem szoktak, nem csoda, ha a kórházban is hisztérikus rohamot kapnak.

    2012-08-20  13:29
    Torolt_felhasznalo_333816 (123)
    előzmény:
  47. 2012-08-20 13:58125.

    Most lehet, hogy nem leszek sok szülőnél népszerű, le is lehet oltani!

    Kisfiam (már nagy) sokszor volt kórházban az asztmája miatt. Van egy nagyobb lányom aki még akkor is ovódás volt, vagy kisiskolás. Amikor mentünk a gyerkehez látogatni akkor úgy felpörgött, hogy inkább hazaküldtek minthogy úabb fulladás legyen. Amikor sérvel műtötték akkor is amikor bent voltunk állandóan mozgott, mászott, holott nem szabadott volna. Általában a gyerekek akkor nyugodtabbak ha nincs bent szülő, de tudja hogy majd jön. Nehéz megoldani ha több gyerek van a családban mert általában az Apuka dolgozik, és akkor ki vigyázz a másik gyerekre? Régen tudták a gyerekek, hogy mikor van látogatás, várták is, sírtak is egy kicsit amikor elment a szülő, de amúgy jól eljátszottak egymással.

    Felnőtt osztályon is zavaró az állandó jövés-menés ( anyukámnál én is nehezen tudtam megállni) a beteg ember nem biztos, hogy idegenek előtt szeretné átélni  a szenvedését, nem beszélve arról, hogy kifáradnak a betege. A nővérekről és orvosokról inkább nem beszélek, van jó és több rossz tapasztalatom. Kórház és osztály válogatja.

  48. 2012-08-20 13:49124.

    Őszintén szólva - némi egészségügyi reform után - én kitiltanám a szülőket a kórházakból. Ez csak az utóbbi 10-12 év majomszeretetes érájának hozadéka. Ami azt illeti, én következetesen nem megyek a gyerekkel kórházba. Mármint 24 órás ügyeletre. Szerintem meg kell bírkóznia az ilyen helyzetekkel - hangsúlyozom, szerencsére azért súlyosabb dolgokkal még nem kellett kórházban lennie, én a néhány napos mandulaműtétes, kisebb vírusfertőzéses kórházi benntartózkodásokra gondolok. A mi kis prüntyőkénk egész addig el szokott lenni magával, a többiekkel meg a személyzettel, amíg be nem költözik egy anyuka. Na akkor jön a tömeges hiszti az egész kórteremben látogatási időben, hogy "anyaaaaa, az ő anyukája miért van benn? te miért nem? gyere be te is!" Az összes gyereket felzaklatta. Ez 2x fordult elő idáig.

     

    Nem is tudom, mi lehet manapság a szanatóriumokkal. Családterápiás intézetekké alakultak? Én annak idején egy hónapot töltöttem Sopronban szaniban. A szüleim nem jöttek el, mert az orvos nem javasolta a látogatást, nehogy felzaklassa a kis betegeket (senkinek sem - alig láttunk látogatókat). De 300 km-ről, még a Trabant-érában úgysem tudtak volna naponta jönni. Nem baj, elvoltunk. Lazább volt a kórháznál, ruhában voltunk, játszottunk, minden nap sétáltunk, voltak programok. Senki nem volt befordulva. Persze volt bömbizés érkezés után, de a gyerekközösségben néhány órán belül végül mindenki feloldódott.

     

    De akkoriban még nem is igazán voltak időszabadságos kitartott anyák, idióta gyermeknevelési könyvek, amik szerint a gyerek lelkivilága súlyosan sérül, ha 12 éves kora előtt egy percet is az anyai test melege nélkül tölt. A nők és a férfiak egyaránt dolgoztak a bölcsi-ovi korszak után, épp elég volt a táppénz az otthon betegeskedő gyerekre, nem kérték ki még a kórházi felügyelet alatt állóra is. Nem tekintek nosztalgiával a régi időkre, mert megvolt annak is a maga borzalma, na de a mainak is. Szerintem pont a túlféltésben, a sülve-főve együttlevésben, az ostoba majomszeretetben, az "anyaként mindig mindent jobban tudok óvónőnél, tanárnál, nővérnél, orvosnál"-elvben.

    2012-08-17  09:51
    PirosLivi (92)
    előzmény:
  49. Torolt_felhasznalo_333816
    2012-08-20 13:29123.

    4 évesen szalmonella gyanúval kerültem kórházba. Bementünk vizsgálatra és haza már nem engedtek. A szülőkkel a a rácsos ablakon keresztül beszélgethettem(a földszintre nyílt a szoba).

     

     Egész nap ordítottam, h apuuuuuu, anyuuuuuu...be is rekedtem és állítólag emiatt változott meg a hangszínem is.