Fórum - "A mi helyünk"

A hülyeség mintapéldája, az vagy.

Most már egyáltalán nem csodálkozom a topikod nyitóján.

 

Szép, értelmes és együttérző gyeremekt neveltek a szüleid.

 

Gratulálok.

hát nem tudom... nekem anyu mindig mondja, neki jó anyósa volt.  én azt hittem ez az alap, hogy egyszerűen tágabb lesz a család. meg én elég sok fiús anyukát ismerek,a ki,k anyósok, és a menyeik inkább rájuk számítanak, mint a saját anyjukra . már nem is furcsálom...

 

szóval nem hiszem hofgy 20 ból 19 problmás... szeeintem sokkal jobb az arány a jóanyósokra.

Végül is úgy tűnik, hogy alapvetően két féle anyós van a világban: a hülye anyós (akit a topikindítóban bemutattam) és a normális, felvilágosult anyós (mint pl. Dnanga, ahogyan leírta).Csak az a baj, hogy –úgy látom – 20-ból 19 anyós a hülye anyós kategóriába  tartozik...főleg a fiús anyák körében és főleg vidéken. (- És akkor még csodálkoznak, hogy a férfiak (pl. a hülye anyósok kedvenc  fiai) miért lesznek alkoholisták és /vagy miért halnak meg idő előtt...)

(Én csak utólag tudtam meg (a szüleim ezt diszkréten kezelték), hogy az én apai nagymamám is hülye anyós volt. Amikor az apám ötvenhárom évesen meghalt (hirtelen, egy váratlan szív-érrendszeri probléma miatt), a nagymama nagy átéléssel játszotta a megtört szívű gyászoló anyát, de most, hogy így visszagondolok, szerintem valahol örvendezhetett a szíve, hogy „na mégiscsak végigkísérhettem a kedvenc kisfiam életét a bölcsőtől a sírig, még az utóbbiba is én „tehettem bele”, nem pedig valami gyüttment nőszemély (a felesége)”...)

Az egyik egyetemi tanarom mondta, az emberek olyan pitianer dolgokon is kepesek osszeveszni, hogy merrefele kell hajtani a WC papirt. Nem mindegy? Kulonben kifele, de abszoute mindegy, ha valakinek meg befele mukodik.

szia!

én az ilyen eseteknek mindig "mögé" néznék, sztem a legtöbben a felek nagyítják fel a dolgokat mert sajnos általában kevés az emberekben a tolerancia na és a máaik iránti megértés, tisztelet.

Nyilván van olyan anyós, aki tényleg rossz természetű, "sárkány" és tényleg utálja a menyét stb. stb. de ez azért sokkal ritkább.

Meg ha ilyen, akkor én a házasságot is 100000szer meggondolnám, azzal a férfival, akinek ilyen rossz természetű az édesanyja. 

 

Az esetek nagy részében sztem csak simán arról van szó, hogy az anyósnak, mint bárkinek, más a természete és ezt sokan manapség nem tolerálják.

Pedig ha, valaki igazán szereti a férjét akkor az anyukáját is, vagyis jó viszonyt ápol Vele, pont azért, mert az édesanyja, akit feltétel nélkül szeret a férjem és nagyon fájhat Neki ha bántom, ha nem vagyok vele kedves. 

 

Persze, ez fordítva is igaz. Ha a fiam választott maga mellé egy nőt, eltekintve a szélsőségektől amikor valóban be kell avatkozni(pl. bűnöző életű alkesz, elveri a pénzt stb. stb.) Szóval alap esetben egy anyának ezt el kell fogadni, a gyereke boldogsága érdekében és hagyni, hogy a saját életüket Ők éljék, ha probléma van azt maguk oldják meg.

 

Ált. azt látom, hogy a felek egyike vagy mindegyike nem képes tolerálni még apró dolgokat sem, az emberi korlátoltság sajnos, ez gyakran az anyós meny viszony megromlásának az alapja 

Én azt látom magam körül, hogy ez igaz. Amit igy leirtál. Add az örökséged utána kuss. Nem megyünk (csak ha kell valami amit 6év elköltözés után még mindig itthon tárol), ti se jöhettek (megvan a lakás, a mienk, húzzatok haza).

Saját tapasztalat. Sajnos.

 

Meg is mondtam a szüleimnek, hogy a másik gyerekükre nem számithatnak, csak rám, ha gond van. Egy év alatt 2x láttuk kb. Karácsony meg amikor bejelentette, hogy ne keressük többet. Mert neki van külön "kiccsaládja" és képtelen megfékezni a feleségét. De nem ragozom unásig ezt a témát, ez a lényeg.

Ez a soha nem szolas megbosszulja magat. Volt ferjem mondta, en ne szoljak, majd o elintezi. Aztan anyos el kezdett ugy beszelni, hogy en nem sok vizet zavarok. Aztan mikor eldontottem, hogy vegre szolok, megvedem sajat magamat, hat robbant bomba. Jobb lett volna, ha anyos pajtas hozza lett volna szokva a kikepzeshez elejetol fogva.

Ez pontosan igy van. A skala rettenetesen szeles. Sok fiatal hazas esik abba a hibaba, hogy azt gondoljak, ok mostamar bebujnak, csak ok ketten, innentol a szulonek kuss, bocs. A szulo odaadta a hazat, utot, ha volt olyan hulye, aztan takarodjon. Aztan miert volna baj az, hogy kisfiam vedd mar le nekem a szekreny tetejerol ezt, jaj, ne azt, erre gondoltam. Majd ha a fiatal is megoregszik, rojon, miert keri ezt egy idos ember. Vagy inkabb kerje a szomszed segitseget, amikor van sajat gyereke is, es meg erre sem kepes? Egesz mas az, ha allandoan rangatja, egzecirozgatja a gyereket. Aztan jonnek olyan topikok, hogy a szulo meg arra sem kepes, hogy a nyari szunetben gondoskodik az unokakrol. Mintha a szulonek csupan kotelessege lenne aztan kuss neki.

Aposok, sok esetben anyos szoknyaja moge bujnak es onnan uszitanak.

Mas dolog a valoban sarkany anyos, aki valoban mindenbe beleszol, akitol nem lehet elni. De az ilyen ember nem csupan anyoskent ilyen, hanem egesz valojaban. Nekem volt reszem belole. Volt anyosom szetmarta mindket gyereke hazassagat, haragban volt az egesz utcaval, mindenkivel ,meg a szomszed utcabeliekkel is, a sajat hazukat meg fel akarta robbantani, gazfutes volt, hogy egyik se orokoljon belole.

Igen, szerencseje van annak, aki olyan anyost fogott ki, akinek van lelke. Aztan a menyecskeket sem kell felteni. Feltik a kis ferjecskejuket meg annak a sajat anyjatol is. Egy anyja van mindenkinek, halalaig. Bezzeg az ilyen menyecskeknek a sajat anyjuk tokeltes. Meg ok maguk is, termeszetesen.  Az, hogy egy anyos neha beleszol valamilyen jelentektelen dologba, vagy a menyet az ablakon kell kimenteni elole a szomszedoknak, vagy a tuzoltoknak, szoval a skala szeles. Evvan, mint olyan, maganugy, csaladi ugy. De pitianer dolgokbol nem csinalnek elefantot, a nagy dolgoktol meg el kell, muszaj elmenekulni, ha az ember elni akar.

Sziasztok!

 

Én nagyon fiatalon mentem férjhez, 20 éves voltam. 1 évvel később megszületett az első babánk, rá 2 év múlva a második.Mindig próbáltam nyitni felé, beszélgetni stb. Soha be nem szóltam semmiért, pedig okot adott rá bőven. Ma 33 vagyok, még egy napot sem voltam munkanélküli, nem mondhatja még ezt sem. A családom rörtön befogadta a fiát, szerették. Elindítottak minket egy kis lakással. Gyes alatt minden nap főztem a két pici mellett a páromra, be volt vásárolva, ki volt takarítva, meglátogattuk néha napközben stb...Soha nem uszítottam ellene a férjemet, ha valamiért elhívta még a háta mögött se morogtam. A fián pedig csak a vak nem látta, hogy boldog!! SOHA nem tudtam mégsem elérni, hogy igazán elfogadjon. Nem mondta ki, de egyértelműen lehet érezni. Vagy a közönyt kaptam tőle vagy a finoman burkolt rosszmájúságot. VAn egy lánya is, úgy érzem tőle eredhetnek a dolgok. Igazából ő volt, akinek csípte a megjelenésem a szemét, anyuci meg "megy" a lánya után. Nagy dolgokat nem tett ellenem, csak a kis állandó megjegyzések, tele tudnám vele írni a topicot...egy biztos: elérte, hogy tőlem segítségre majdan ne nagyon számítson. Az meg  egy nagy baromság, hogy a mai fiatal nők többsége szar feleség. A férfi hibája is ha olyat vesz el. Azért valamennyire ismeri, tudja hogy kit vesz el, nem? Én húsz évesen boldogan tudtam azonosulni a feleség és anya szerepével. Az a helyzet, hogy anyóspajtás meg a lánya nem tudták elviselni, hogy rajtuk kívül más nő belépett a férjem életébe és még fontos is neki ez a kívülálló nőszemély...

 

 

Hát nekem nagyon szerencsém van asz anyósommal:) azon ritka kivételek közé tartozik, aki mindig kedves, nem tudom hoyg csinálja de mióta a férjem ismerem(8 éve) még nem láttam idegesnek!!És állandóan dícsér, nem csak a szemembe hanem a hátam mögött is(vissza jelzésekből tudom)És nem is lóg nálunk, nem szól bele szinte semmibe, elmondja a véleményét, de ránk bizza:))Tehát akkor most én szerencsés vagyok??:)

Kedves Dnanga (és akit még érint)!

 

BOCSÁNAT, hogy ezt kifelejtettem a topikindítóból:

Minden TISZTELET a kivételnek! [Ide most egy fejet hajtó vagy kalapot emelő smiley kellene.]

 

(És nem baj, ha nem vettél autót a gyermekednek ... Ha *hagyod élni* - azzal már a LEGJOBBAT adtad neki.

- Hiszen (ahogy valakitől hallottam): Nem a Tchibo a legtöbb, mi adható!)

Nem kell átfordítani a dolgokat! Figyelj én az első perctől udvarias, segítőkész, és nyitott voltam felé,főleg hogy nncsenek szüleim, és azt hittem, személyében egy szinte "új anyát "találhatok, aki majd szeretni fog.Nálam azt hiszem alkalmazkodóbb meny nem hiszem hogy van,négy olyan dolgot is elnéztem, ill. megbocsátottam neki, amit már más csaj az életében soha nem felejtene el. (mondjuk ez az utolsó betett, innentől nem nagyon fogok lemenni )De ez nála annak függvényében változik, milyen hangulata van. Ő kezdett el piszkálni, mert nem tudja elfogadni, hogy 70 kilóméterről nem tudunk füttyszóra ugrani, mert mindketten dolgozunk, a hétvégéink pedig előre egy -két hétre be vannak táblázva. A Párom mesélte, hogy mindig is egy zsarnok volt az anyja, mindig annak kellet lennie, amit ő akart, de csak neki kellett így cselekednie, a nővérének már nem. Csak akkor hív le minket, ha kaszálni kapálni kell, amúgy nem.Ja és a Férjem szinte gyomorideggel küszködik, amikor hetente felhívja, hogy mit fog elereszteni a telefonba. Neki mesélni nem lehet, hogy ha elmegyünk nyaralni, mert neki minden pénzkidobás, neki nem lehet elmondani, ha történik velünk valami, mert nem vigaszt nyújt, hanem az észt ossza. A párom amikor kitűnő eredménnyel megszerezte a negyedik, gyógymasszőri szakmáját, (amit két évig tanult) nem azt mondta hogy büszke vagyok rád, fiam, hanem"még jó hogy sikerült", soha nem ölelte meg ha bánata volt, és abból is gúnyt űz, hogy én ölelgetem, puszilgatom, becézem. Erről ennyit.

Kérdésedre válaszova: igen,van gyerekem,de hivatalosan még nem vagyok anyós. Anyósom már meghalt.

 

Sok nagyon kedves,rendes anyós van és kíváló anyós-meny,anyós-vő kapcsolat is,de a topikindító nem róluk indította a témát! A topik eredeti felvetésével kapcsolatban véleményemet vállalva reflektáltam még akkor is,ha ez némelyeket érzékenyen érint.

 

 

Mert valljuk be,mindig voltak,vannak és lesznek sárkány anyósok,akik sikeresen teszik tönkre a fiatalok életét.És mindig voltak,vannak,lesznek anyuciról leszakadni képtelen kisfiúk is. A topikindító is erről beszélt.( A most 30-40-es férfiak között egyre több,de most nem ez a téma). 

De mindezek fordítottja is igaz. Viszont a topik nem róluk szól!

 

A "múlt" pedig azt jelenti,hogy egy egészséges lelkű nő, aki felnevelte (jól-rosszul) gyermekét,képesnek kell lennie elengedni felnőtt gyermekét. Ez nem egyenlő a teljes lemondással és egy egészséges lekű nő ezt nem is így éli meg!

Megérti,elfogadja sértődés,hiszti,veszekedés,zsarolás,sírás nélkül -még ha fáj is-hogy már nem ő az első a gyermeke életében. Nem akar bármi áron részt venni,kéretlenül beleszólni felnőtt gyermeke életébe, s ha ez nem sikerül,bosszut állni!

 Ilyen értelemben a "jövőt" a házastársnak,társnak kell jelenteni az életben.

 

Ez pedig megfelelő intelligencia,lelki egészség,bölcsesség hiányában nem szokott sikerülni.

 

Ps: Az a rossz,aki rosszra gondol!

!

Hát igen ennek normális esetben így kell lennie! Nálunk a férjemnek ugrálni kell az anyjának, meg a tesójkának, mert ha nem vérig vannak sértődve. Bár nálunk is így lenne!

lehet, hogy nem egészséges a szülökkel lakni, de abba is gondolj bele, hogy van olyan eset, mikor nincs más megoldás... kényszerhelyzet. és akkor is ki kell jönni valahogy. 

 

és mi van az apóssággal egyébként?föleg lányos apukáknál érdekes lehet... több film is volt már a témában. Ki ér föl "apuka pici lányával"?

 

Sziasztok!

Szerintem az alapvető probléma ott van, hogy házasság után a másik fél családja automatikusan a tied is kell hogy legyen. Miért elvárás, hogy szeressük egymást? Gondoljatok bele, adott egy anyós, aki olyan nő, akivel magadtól szabadon választva soha nem ülnél le még egy kv-ra sem, annyira nem az "eseted. Vagy fordítva, adott egy menyecske, akivel semmi közös témátok nincs, és nem is szimpatikus. Hogy lehetne vezényszóra szipi-szupi kacspolat? Ugyan már....

DE!! ha az alapvető TISZTELETET megadjuk egymásnak öda-vissza, akkor működhet a dolog egy mindenki számára elfogadaható szinten. Aztán 10-15 év múlva, még az is lehet, hogy kialakul egyfajta szeretet.

De nehogymá parancsszóra "anyuka" meg "kislányom" kelljen hogy legyünk egymásnak. 

Tessék egymást békén hagyni, elfogadni a másikat úgy ahogy van, és távolságot tartani, aztán majd elválik.

Nehéz indulatok nélkül értelmezni egy indulatokban tocsogó, ellenségeskedő állítást.

És indulatok nélkül értelmezve is ugyanazt jelenti, amit Dnanga kihámozott belőle: ellenségesen viszonyulsz az anyósokhoz, és azt hiszed, ők a múltból ragadtak a gyerekeik életében.

Nem tudom, van-e anyósod, van-e gyereked, tehát leszel-e anyós. De azt remélem átélhetted, hogy a szüleidhez fűződő gyermeki, (a szó jó értelmében vett) "alárendelt" kapcsolatod a felnőtté válás során megváltozik, átalakul. Szó sincs arról, hogy a szülő múlttá válik, hanem egy jelen idejű, dinamikus, élő kapcsolat alakul tovább. Tudom, hogy ez olykor nem kellemes a meny vagy a vej szempontjából, mert egyedüliségre, kizárólagosságra törekednek sokan a párkapcsolatukban, és annál intimebb viszony, mint ami a gyereket az anyjához fűzi nincs.

A szülő akkor válik múlttá, ha meghal. Addig pontosan olyan jelen idő, mint a meny vagy a vej, még akkor is, ha ezt nehéz is olykor tudomásul venni.

igen.. ráadásul akkor uyge amikor anyós lesz belőle miért is nem tűri el ugyanezt a menyétől pl?

de ugye hát lehet csak ő magából indult ki.... 

Hát elég érdekes felfogás, hogy egy nő nem tehet szert normális jövedelemre másból, csak "szobázásból"...

(mert ugyebár nem tanulhat - akár szülői támogatással - olyan szakmát vagy hivatást, amiből rendes jövedelme lehet ... csak a NAGY MACSÓ PASI tarthatja el... (ne is merjen megpróbálni egy kicsit önállóan boldogulni))  

ismered az arany középutat  meg ugye senki se a párja anyjához kötni az életét... nem? a család avelejáró, de nem azt választjuk... Én pl tuti nem kelek el, ha a családom nézik hát örülök, hogy nem azalapján ítéáltek meg, anyám mit tett életében.. már bocs... nem 14 évesen választunk párt.. akkor lenen ez igaz amiket írsz...

 amúgy meg gyökértelenség??? a jódolgokat kell továbbvinnic sak,. azokat senki se szokta megtagadni

nálunk fordítva volt:) mi kijöttünk... de aztán közölte többsoron hol a helyem.. elején azthittem vicc, mert mosolyogva mondta.. aztán elmondta nemmosolyogva is... dehát emberek vagyunk. evvan...

 

viszont tényleg amúgy az ismerettségi körömben szinte midnenki jóban van anyósával. sőt!! szinte mndenhol a fiúk anyukájára számíthatnak a feleségek. Szóval én rengeteget hallom nőktől, de jó hogy van az anyósom:) 

 

ezért gondolom, hoyg ez nem olyan, hogy egyik hülye másik sárkány, hanem ehylzetfüggő, emberfüggő... kétoldalú elfogadásfüggő, stb... többszereplős játékban nem lehet aztmondani,c sak egyik vagy másik miatt.

Hát nem volt az anyósok gyöngye, de nem utáltam, nem tekintettem múltnak. Más világban nőtt fel mint én. Kritikus anyós volt, Meghallgattam, továbbléptem, de aztán pár év után nem volt már anyósom. Arra akartam rávilágítani, hogy sok esetben bizony jól jönnek az öregek. Nem kellene félreállítani őket, amolyan "a mór megtette a kötelességét, a mór mehet" stílusban. Fiatalok vagytok, türelmetlenek. Rohanóbb világban éltek, éppen ezért lenne rájuk szükségetek. Még ha ennek az az ára is, hogy időnként meg kell hallgatni őket. Ritka az amelyik az elviselhetetlenségig rosszindulatú.

 

http://azeletigazsagai.com/kedves-lany om/ 

Vedd a fáradtságot és olvasd vissza amiket írtam és próbáld meg indulatok nélkül értelmezni!!!!

SEHOL nem írtam azt,hogy tagadja meg bárki is a családját,múltját!

 

Atöbbi viszont nagyon is valós és látom,hogy sokaknál talált,süllyedt. Ez viszont nem az én hibám,bocsi.

Ps:Rémes anyósod lehet/ett.

 

Mi nagyon sokáig nem jöttünk ki az anyóssal. Nagyon nem. Szinte mondhatom, hogy utált engem. De aztán valami megváltozott, és azóta nagyon jól kijövünk egymással. Persze én is felnőttem közben, és ő is változtatott a hozzáállásán.

Hozzátenném, hogy egy nagyon laza, jó fej, energikus, értelmes nőről van szó, aki nem egy otthon ülő nagymama típus.

Mindazonáltal az az általános tapasztalatom, hogy a fiús anya-meny téma sokkal neccesebb, mint a lányos anya-vő. 

Na most aztán nagyon okosat mondtál. Egyet ne felejts el. A múlt nélkül nincs jelen, és nincs jövő sem.  De akik a múltat megtagadják, gyökértelen emberek lesznek, egy gázos jövővel, és vajon mit fogtok átadni az utódaitoknak? Azt a múltat amit megtagadtatok? Nem vettétek a fáradságot hogy jobban megismerjétek, mert mit nektek Hekuba,, nem vagytok kiváncsiak a vén p***ra, megtette a kötelességét, úgy hogy tűnjön el az útból? Csak ti még  nem tudjátok, hogy milyen is az, ha gyökértelen az ember. Azok az anyósok felneveltek egy fiút a jövőnek. Annak a jövőnek, aki elhitte, hogy ő a jövő, és mindenki takarodjon az utjából.

Lányok lányok! Miért nem gondoltok bele, hogy egyszer ti is múlt idő lesztek, mert előbb utóbb mindenkiből az lesz, ha akarja, ha nem. Az ifjúság bájos madara nagyon nagyon gyorsan elszáll. 

A ti helyzetetek olyan mint a csikóé. Felvágja a farkát és elvágtázik, nem törődve azzal, hogy farkas kerülhet az útjába, esetleg gödör, amiben nagyot bukhat, a lába törhet, és nincs mellette a ménes, ami közéje és a farkas közé áll, vagy éppen nem vonul a gödrös rész felé, mert tudja hogy ott mi rejtezik a fű alatt. A múlt nélkül nagyon nagyon ingatag és fáradságos jövő előtt álltok.

én azéert neme gy fiús anyukát ismerek akik nagyon jól kijönnek a menyükkel:) sőt szeretik a menyüket, a menyük meg őket:D

 

szóval nem tudom lombosfa hol él... de ezek a családok akkor mind ufók bár szeritnem ők nagyon jól elvannak

 

megjegyzem a jelzett anyósoknak mindenhol van saját életük, egyik ygerekükre sincsenek ránőve, és nem a ygerek kizárólagosan életük értelme. talán ez lehet a kulcs. 

 

szóval az anyós porhanyós ez hüyleség. emberek vagyunk, vannak akik kijönnek vannak, akik nem. nem szabad ezt túlkombinálni.

Ez így van egyik nap még lusta meny, másnap meg már szorgos, példamutató anyós! 

 

A lombos meg lehet egykor lompos is volt 

 

Nekem is van egy fiam, már 19 éves. Nem tudom milyen aynós leszek, egyelőre nem tudom elképzelni, hogy annyira uralkodni akarjak majd a fiamon és a családján.

Azt hiszem, a lényeg az, hogy ha családot alapít, megnősül, legyen meg a távolság. Az együttélés nem egészséges. Mármint az aynucival való együttélés.

Helyes! Rohanj vissza anyuci szoknyája mögé a problémák elöl! :DDDDD

Továbbra sem látod az ok-okozati összefüggést!

 

 

Ps:Miért maradjon olyan pasival egy nő,akit nem fogad el a pasi családja???

Ahol nem fogadnak el semmilyen társat,ott nem a jelentkezőkkel,hanem a családdal van a baj!!!

 

Nézd meg az anyját és /ne/ menj hozzá a fiához! /Idézet tőlem/.

Várd meg, amíg egy felnőtt ffi anyja leszel. És figyelj. Porhanyós lesz, a barátnője majdan jó eséllyel annak fog látni.

Kéznél van a szakember

Most mondja, hogy köszönjek el, pá, pá!

Tehát akkor megállapíthatjuk Prof. Dr. Lombosfa kartács ellentmondást nem tűrő kijelentései alapján, hogy 

 

1: minden nő kötsög, de csak addig, amíg meny

2: amint anyóssá válik, maga lesz Szent Rita 

3: minden pasi lúzer, mert hagyja magát terrorizálni a neje által

4: a 6 és fél milliárd emberből csak 550 millió férfi, a többi közel hat milliárd nő

 

@2 lenne egy kérdésem: aki egyszerre meny és anyós, az most hülye 3,14tsa, vagy Szent Rita? Vagy egyszerre mindkettő? Vagy az anyósa felé HP, a menye felé Szent Rita? Hogy is van ez?

Ne építkezz! Szeretkezz! Az, az igazi, ha közösen építkezel életed párjával.

Ahogy olvaslak,egyre inkább az a meglátásom,hogy te is az általam leírt kategóriába tartozol :)))

Keress egy szakembert,amíg nem késő!

Aki nem akar "anyuci pici fiával" élni, éljen egyedül, nem lesz anyósproblémája.

Ilyen egyszerű. 

 

Ha egy meglett férfinek választani kell az anyja és a felesége között, az nem házasság, csak társasvállalkozás. 

 

Miért kellene azzal élnie, aki a családját nem fogadja el, ha talál olyat is, aki nem kényszeríti állandó viaskodásra.

 

Bizony-bizony! Meghalnak! Alig vártam, hogy valaki a tények ismeretében reagáljon!

 

Meghalnak. Oka? Millió nyitott kérdés. Miért? Nyugdíjas korhatár előtt már alig vannak. 

Ne keverd össze a szezont a fazonnal!

Hímneműekből van számszerint kevesebb és nőkből több. Ennyi!

 

Nőt minden hülye pasi kap,akár többet is,de anyósterror nélküli jó házasságban nagyon kevesen élnek! És bizony egyre több a 30-40 éves kisfiú,akik anyuci szoknyája mellöl kacsingatnak a világra,a nőkre,de képtelenek normális,tartós kapcsolatban élni. 

 

Anyóspajtik azt is elfelejtik,hogy egyetlen magzatuk életében ŐK a MÚLT,A JÖVŐ pedig normális esetben MINDIG A FELESÉG a társ!!

köszi  én igyekszem. ha 40éves koromig nem talál(om) meg, akkor épitek egy házat magamnak meg a fiamnak...

Miért? Mire számítottál?

Ilyen start helyzetből indulva, nehogy már kihagyják a lehetőségeket. 

Inkább szerető mellett barátnő, mint állandóan szekáló feleség mellett kussolni. 

 

Azért kivánom, hogy találj egy egészséges gondolkodású pasit!

LOL, volt hogy a jósnöm ajánlotta a fiát... de végül nem találkoztam velede rég volt, már 3éve.

 

de nincs kizárva, azóta rámenösebb vagyok

 

11nö jut egy férfira? akkor van konkurencia! van aki szeretö mellett barátnöt tart, ezt ma hallottam, elsö kézbölráadásul 50es, aki heti 4x két órát edz, elvált... ezek után nem kéne

Helyes. De az sem lenne elvetendő ötlet, ha az anyóssal ismerkednél meg először, és ha az bejön, bemutathat a fiának

Valahol valami sántít.

 

Alig van egyedülálló férfi.

Talán ma reggel olvastam valahol, hogy 11-szer több nő keres  férfit, mint férfi nőt. 

Azért ne hagyjuk a tényeket figyelmen kívül. 

Ha anyuci áldozatai annyira szerencsétlen, nyomoroncok lennének, akkor nem találnának minden ujjukra 1 nőt és még tartalék is maradna

nyitott voltam megkeresésekre: neten, munkahelyen, hobbiból kifolyólag, egyedül is elmászkálok, de mostanra feladtam  inkább az agglegényeket veszem célba... és legalább értelmes társaságom lesz.

Hol a p... ba keresgélsz?

Vagy pechesnek születtél? 

Pedig a legszebb név a tiéd az egész ponyván