Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Sziasztok, olyan kérdésem lenne, hogy van valaki akinek orrsövényferdulése van és (emiatt) orr hangja? Nekem azt javasolták az orvosok, hogy az enyhe orrsövényferdülést ha megműtenék akkor valószinűleg az orr hangzású beszéd is sokat javúlna. Van valakinek erről tapasztalata? Vagy akinek volt már orr sövény műtéte akkor tapasztalt bármi váltpzást a hangján? Ha igen kérem irjon e mailt nekem, gabriella.szte@gmail.com Köszönöm előre is :)
Sziasztok!
Nekem 2015. január 26.-án volt műtétem. Gondoltam én is megosztom a tapasztalataimat a beavatkozásokkal kapcsolatban.
Nekem egy kicsit több volt, mint egy sima orrsövény műtét. Nem teljesen vagyok képben, de a zárójelentésből az alábbiakat szűrtem le: pneumatizált orrkagyló és ferde orrsövény.
A pneumatizált orrkagyló, azaz a concha bullosa esetén arról van szó, hogy a középső orrkagyló, melynek egy lemeznek kellene lennie, valójában nem lemez, hanem egy levegővel felfújt buborék, ami gátolja a légzést.
Nekem ez volt a fő problémám, ha már egy kicsit is megfáztam, azonnal elzáródott mindkét orrom hónapokra. Az orrsövénnyel meg úgy van kapcsolatban, hogy ez a légbuborék mintha tolná arrébb a ferde orrsövényt, az eredetileg is már levegővel teli középső orrkagyló még jobban megnő, és kitölti a rendelkezésére álló üreget. Persze nem így van, nem tolja semerre, csak kitölti a rendelkezésére álló területet. Gondolom megfázáskor a megduzzadt nyálkahártya, meg ez a buborék totális elzáródást tudott generálni, úgy hogy már majdnem megőrültem a levegőhiánytól, főleg éjszaka. Mint egy bolond csak rohangáltam éjszakánként a szobában, néha bőgtem is a tehetetlenségtől. És persze semmi sem segített, sem az antibiotikumok, sem a rengeteg orrspray, sem a gyulladáscsökkentő, semmi. Ja és a legfontosabb, hogy a teljes elzáródásnál sem tudtam kifújni az orrom, semmi váladék, takony. Vagyis még kifújni sem volt mit, és semmi remény nem volt arra, hogy kiduguljon.
Szóval sok választásom nem volt, neki kellett menni a beavatkozásoknak, mert iszonyat szar volt az életminőségem miatta. Ha jobb volt néha, ideiglenesen, akkor is várhattam, mikor záródik el legközelebb. Ekkor kerestem meg Gáti doktor urat, aki veszprémi kórház osztályvezető főorvosa. Ő is megpróbált mindent gyógyszerekkel, de három hónap alatt sem javult túlságosan a helyzet, ezért döntött a műtét mellett.
Szóval maga a műtét:
1. nap: Reggel érkezés, felvétel 7.30-kor, szoba elfoglalása. Nyolckor már bent volt a tampon az orromban. Fájni nem fáj, csak kellemetlen, hogy megint csak szájon át lehet lélegezni, de mire sorra kerültem már teljesen megszoktam. Kicsit felborult a műtéti rend, úgyhogy csak kettő órakor kerültem sorra, addigra már iszonyatosan szomjas voltam, mert ugye se inni, se enni nem lehetett.
Az altatásra semmire nem emlékszem, 5 másodperc alatt aludtam. Amikor ébredtem, csak az volt kellemetlen, hogy nem jött ki hang a torkomon, gondolom a hangszálaim annyira kiszáradtak. De semmi kellemetlent nem éreztem, szinte azonnal tudatomnál voltam. A fejem és az első fogaim feletti csont fájt rettenetesen, de kaptam fájdalomcsillapítót, pár perc múlva megszűnt a fájdalom. Szerintem a szilikonos tamponok nyomták lent a fogaimat, fent pedig a koponyacsontot. Utána csak azzal voltam elfoglalva, hogy a parittyakötés mennyire vérzik át. Ameddig feküdtem akkor nem is vérzett, ahogy egy kicsit emeltettem a fejtámlán, egyből elkezdett vérezni elég szépen. Az első nap főleg vér folyt a tamponból, és körülötte is. Kicsit próbálgattam, elég normálisan szelet mindkét oldal. A kellemetlen az éjszaka volt, én úgy éreztem, hogy alig aludtam valamit. Pedig a szobatársaim állították, hogy végigaludtam az egész éjszakát, ráadásul nagyon durván horkolva. Amúgy a szobában öten voltunk, iszonyat jól éreztem magam, rengeteget nevettünk. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy könnyebben viseljük a "megpróbáltatásokat".
2. nap: Reggel parittyakötést cseréltek, akkor már inkább nem tiszta vér, hanem ilyen váladékos, taknyos vér jött az orromból. Addigra már teljesen hozzászoktam a szájon át történő légzésre, különben ettől féltem a legjobban. De simán átáll a szervezet. Akkor már nem is fájt szinte a fejem, de azért a biztonság kedvéért bevettem egy fájdalomcsillapítót. Fél nyolckor hívott a főorvos úr, kiszívta a váladékot. Mondta, hogy másnap lesz a tamponkiszedés, maradhatok is, de ha tudok haza is mehetek, csak másnap reggel legyek ismét ott nála. Én a hazamenést választottam. Megkaptam a zárójelentés, összepakoltam, és irány haza. Egész nap ágyban voltam, kicsit feszítettek a tamponok, de nem fájdalom, csak kellemetlen. Az éjszakát már teljesen végigaludtam.
3. nap: a tamponkiszedéstől féltem egy kicsit, de szinte semmit nem éreztem. Meg is lepődtem mekkora cuccok voltak az orromban. A váladék leszívása egy kicsit kellemetlen volt, mintha az agyamból jött volna, de fájni az sem fájt. EZ volt a legkellemetlenebb az egész folyamtból, pedig max. 3 másodpercig tartott.Felírta, hogy milyen kenőcs, csepp, tabletta kell, elmondta hogyan használjam őket, és már mehettem is. Itthon betartok mindent, óvatosan fujogatom, néha szelel, néha nem, de már fájdalom egyáltalán nincs. Kiváltottam minden, és szépen az instrukciókat betartva kenegetem, csepegtetek. Már sokkal jobb volt, ugyan még folyt a véres trutyi, fennhagytam a parittyát, de délutánra az egyik oldal, estére mindét oldal szépen szelet. Este belekentem az orromba a kenőcsöt, talán azért el is dugultam, de teljesen végigaludtam az éjszakát. Remélem lesz ez még jobb is. Szépen jön ki az alvadt vér is, már annyira tiszta, hogy simán belátni az orromba, látszik a varrat is.
4. nap: szinte teljesen kiürült az összes alvadt vér. Már csak a varratok zavarnak egy kicsit, de elviselhető. Nagyon óvatosan fújom az orrom, sosem egyszerre a kettő. Mindig csak az egyiket, utána a másikat, előtte fújok be egy kis tengervizes sóoldatot, az jól kihozza a trutyit. Most amikor ezt a beszámolót írom, teljesen csukva van a szám, és teljesen az orromon veszem a levegőt, mindkettő szelel. Ugyan még váladék az termelődik, de olyan mint egy sima, régi megfázásnál.
Jövő héten kell visszamenni varratszedésre. Attól még parázom egy kicsit, de eddig is mindentől féltem, tartottam, de teljesen feleslegesen.
Remélem a mostani állapotnál is jobb lesz, ha teljesen meggyógyul!! Szóval abszolút nem kell félni, fájdalom szinte semmi, max. kellemetlen, de végül is egy műtétről beszélünk.
Nekem Veszprémben volt a beavatkozás, abszolút professzionális minden. A főorvos úr nagyon közvetlen, kedves, ja és főleg iszonyat profi. Az nővérekről is csak hasonlót tudok elmondani, segítőkészek, közvetlenek, jó a hangulat is az osztályon. Az osztály éppen felújítják, ennek ellenére semmi fennakadás, kellemetlenség nem volt.
Szerintem a műtét is sikerült -:), mondjuk ezt majd az idő fogja megválaszolni, de én mindennel maximálisan elégedett vagyok.
bocsánat, nem kell nekem esni, én meg a tamponkiszedésre írtam, ha elolvastad, hogy nem fájt...merthogy többen írtátok hogy fájdalmas a tamponkiszedés, erre írtam én ellenvéleményt a kérdezőnek, hogy van ilyen példa is, hogy nekem egyáltalán nem fájt:))
de én se bántam meg, szerintem ez a műtét olyan, hogy csak jobb lehet utána...
Ha figyelmesen végigolvastad volna akkor.....én nem azt írtam,hogy FÁJT...hanem azt,hogy a hangok miatt kellemetlen volt!
Szerintem az egészet nem elrettentő hangnemben írtam...sőt......csak pozitív dolgokat írtam(a hangokat kivéve)!!!!!
még azt is írtam,hogy NEM BÁNTAM MEG!! (Ilyet egy műtétre ritkán ír(mond) az ember!)
Bocsi :)
egy ellenvéleményt hadd mondjak, hogy szegény ne féljen annyira. mert a tamponkiszedés nekem egyáltalán nem fájt!!! de szó szerint. én is csak ezt olvastam,úh.félve is mentem...becsuktam a szemem, feszítettem...mire mondja a dokinő, hogy vegyen már levegőt...észre sem vettem, hogy kiszedte, nekem kijött, nem ragadt egyáltalán a sebbe! tehát ez egyáltalán nem biztos. vagy lehet attól függ, mennyire levedzik a seb...ezért kell a parittyakötés, amit cserélnek...
a műtét egyáltalán nem vészes, hozzám beszélt a dokinő, de elég KO voltam, hallottam, de válaszolni már nem tudtam...és igazán egyetlenegy érzésre emlékszem, ami valszinű egy nagyobb vágás volt, de az sem fájt, csak éreztem...inkább utána a rossz, ha kimegy az érzéstelenitő, meg az, hogy nem tudsz nyelni, mert nem jár a levegő...és a nyomás a fejedben van:)
ne aggódj, túléled
Ja és.....kitartást és jobbulást!!!
Szia......nekem 2 éve volt....nagyon féltem...sok rosszat hallottam róla. Én altatásba kértem,mert semmit nem akartam látni,hallani! :)
Hála semmi mellékhatása nem volt az altatásnak....kicsit furcsa volt,hogy csak a számon vehetek levegőt(parittya kötést kapsz)és úgy kell ennem,innom. Semmim nem volt belilulva(szerintem ez attól függ,hogy mennyire hentes a doki :) ) 3.nap vették ki a tamponokat...hát az borzasztó volt....2x10cm gézdarab volt feldugva mindkét orrjáratomba...nem fájt,csak kellemetlen volt ahogy recsegett,ropogott. 2 hétig kimélned kell magad! én 4.nap már a tesóba vásároltam,annyira jól éreztem magam....nem bántam meg!!! sőt......., azóta semmi problémám nincsen...a náthát is megúszom egy 3 napos "egészséges"náthával és minden kijön aminek ki kell az orromból :),kapok levegőt stb.....ja nekem műtét után 3 hétig ürült az orrrom a sok "mindentől" ami felhalmozódott az arcüreggyulladások miatt.
Ne félj..ne izgulj..tudom könnyű írni(mondani)!
Nem kell parázni, a műtétet orvosok végzik és értenek hozzá. Ez a szakmájuk.
Jól beérzéstelenítenek, úgyhogy maga a műtét nem fájdalmas, max kellemetlen. Olyan, mintha a koponyád vésnék.... Az elején kicsit én is megilyedtem, amikor egy bazi nagy tűvel közelítettek az orromhoz, de semmit sem éreztem belőle.
Az azt követő 3 nap inkább gáz, amikor fekszel, és fel van dugva mindkét orrlyukadba két tampon. Fel van duzzadva az egész szerkezet és feszít, tompán fáj. De túl lehet élni, még a tamponok kiszedése fáj egy kicsit, mert bele lesznek ragadva a sebbe, és kivételkor feltépik. Vérzik az orrod, de pár perc múlva eláll, a feszülő érzés is megszűnik és minden okés. Utána 2 hétig nem javasolt az erősen megerőtető tevékenység.
Lányok!
Valaki biztos benéz a topikba, ha ismét felhozom.
A párom állítja, hogy horkolok, főleg, ha hátamon fekszek. Meg voltam műtve tavaly júliusban, elvileg nem szabadna, nem értem én sem. Az igaz, hogy nekem az orrom mindig allergiás, szóval hol jobban, hol kevésbé, de fújnom kell, így biztos az is akadályoz, de ez nem lehet annyira, főleg télen, nem is vagyok allergiás....nincs vmi ötletetek, miért lehet???...
ja ja
ne is mondd, a tampontól hatszor akkora volt az orrom, így utólag nagyon nevetséges volt
én furcsa voltam magamnak a tükörben
Szia
Örülök hogy túlvagy rajta és jólvagy
Ezt én is írtam Neked hogy kellemetlen volt a tampon kiszedés,nekem is kijöttek a könnyeim
De túlvagy rajta és egy hét múlva már nem is fogsz rá emlékezni,én már teljesen jól vagyok
Sajnálom, hogy neked ennyire fájt a kiszedés, ez változó, én meg sem éreztem.
Jó levegővételt!
Sziasztok!
Köszönöm jol vagyok tegnap engedtek ki a kórházból
Örülök,hogy túl vagyok rajta
Hétfön amikor a mütöben felébresztettek akkor már fájt az orrom és a torkom de kába voltam nagyon. Nagyon aranyosak voltak a mütöben és a Dokim is 
Az első éjszakám pocsék volt alig tudtam aludni. Amikor kivették a tamponokat az nekem nagyon fájt még egy picit sirtam is
és egy kicsit rosszul lettem. De örülök, hogy túl vagyok rajta 
és köszönöm mindenkinek akik bátoritottak és válaszoltak a kérdéseimre. Olyan jól tudom venni a levegöt nagyon jó érzés!!
Valószinű délelőtt műtenek, délután már nem műtenek senkit
szóval túlleszel rajta, gondolok rád
majd jelentkezz!
Sziasztok!
Hétfön kell mennem 7.45-re!Remélem nem mütenek olyan késön.
Rendesen be vagyok tojva
De jövőhéten már én is tul leszek rajta
Köszönöm
A cső arra szolgált,hogy azon keresztül tisztult a váladék.És persze volt rajtam szép parittyakötés is
Sportoláson én is gondolkoztam hogy szabad e,mert azt nem mondták,de gondolok akkor azt sem.Majd jövő héten ha visszamegyek rákérdezek.
És nem is engedtek haza, végülis mindegy hol feküdtem
Örülök, hogy túlvagy rajta. Igen, nem szabad fújni, meg nem szabad fürödni, és inkább hajolni, emelni, azt sem szabad!
Én meg nem úszhattam addig. A kenőcs az jó.
Jobbulást!!