Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Betegségtől való félelem
Torolt_felhasznalo_243262
Létrehozva: 2005. január 12. 09:36
Sziasztok Lányok!
Olyanok véleményére lennék kiváncsi, akinek a családjában - sajnos - előfordult súlyos, esetleg gyógyíthatatlan, örökletes betegség. Szeretnék olyanokkal beszélgetni, akik átéltek hasonlót, mint én, hogy milyen kihatással van az életükre.
Az én anyukám szklerózis multiplexben halt meg két éve. Amióta az eszemet tudom, beteg volt, állapota egyre romlott. Az utolsó éveit teljesen ágyhoz kötve töltötte, jórészt én ápoltam, persze segítség bevonásával. Az utolsó két év igazi gyötrelem volt. Mióta meghalt, többször jelentkeztek nálam a betegségére utaló tuünetek. Pedig nem is öröklődő, max. a genetikai hajlamot valószínűsítik. Kivizsgáltattam magam többször, semmi bajom, egészséges vagyok. Szerencsére. Azonban bennem él a rettegés, hogy egyszer talán én is megkapom ezt a szörnyű kórt. Jártam pszichológushoz, nagyon sokat segített, de még mindig csak "javuló" tendenciát mutatok. Kiváncsi lennék, aki átélt más hasonló dolgot, vajon hogy dolgozta fel? Őbenne is van félelem? Várom a véleményeteket. Tudom hogy ez nagyon kényes téma, aki nem akar nagy nyilvánosságot, nyugodtan írjon priviben. Sziasztok.
Olyanok véleményére lennék kiváncsi, akinek a családjában - sajnos - előfordult súlyos, esetleg gyógyíthatatlan, örökletes betegség. Szeretnék olyanokkal beszélgetni, akik átéltek hasonlót, mint én, hogy milyen kihatással van az életükre.
Az én anyukám szklerózis multiplexben halt meg két éve. Amióta az eszemet tudom, beteg volt, állapota egyre romlott. Az utolsó éveit teljesen ágyhoz kötve töltötte, jórészt én ápoltam, persze segítség bevonásával. Az utolsó két év igazi gyötrelem volt. Mióta meghalt, többször jelentkeztek nálam a betegségére utaló tuünetek. Pedig nem is öröklődő, max. a genetikai hajlamot valószínűsítik. Kivizsgáltattam magam többször, semmi bajom, egészséges vagyok. Szerencsére. Azonban bennem él a rettegés, hogy egyszer talán én is megkapom ezt a szörnyű kórt. Jártam pszichológushoz, nagyon sokat segített, de még mindig csak "javuló" tendenciát mutatok. Kiváncsi lennék, aki átélt más hasonló dolgot, vajon hogy dolgozta fel? Őbenne is van félelem? Várom a véleményeteket. Tudom hogy ez nagyon kényes téma, aki nem akar nagy nyilvánosságot, nyugodtan írjon priviben. Sziasztok.
Mit lehet vele kezdeni?
De ha életben tartjuk, hátha jönnek még. Nekem sajnos lenne hozzá témám böven:-((((
A saját problémám miatt én is voltam többször dokinál. Volt ilyen is, olyan is. Mindkettő megvizsgált, de mindjárt azzal kezdték, hogy nem öröklődik. (De az hajlam öröklését minden szakirodalom hangsúlyozza és azt hogy a tünetekkel időben menjen az ember orvoshoz).
Bika a horoszkópom. Miért? Mi vallott szűzre?
Annyian írjátok ezt az agykontrollt, lassan rászánom magam.
én mostanában agykontrolozok, és elképzelem a testemet egy jól működő egésznek, ez segít!
Nekem a nagymamám halt meg szörnyű szenvedések árán rákban. azóta rettegek. a sklerózis multiplex- tüneteit már én is felfedeztem magamon, sőt a rákét is. az orvosok hülyének néznek, és mindig elhajtanak, mondván, hogy hiphochonder vagyok(((
én azt mondom: jobb félni, mint megijedni. és ha az orvosok is a betegek mellett állnának, és inkább kivizsgálnák, kevesebben halnának meg.
mindenhonnan a megelőzésről beszélnek, de a vizsgálatokért szó szerint könyörögni (persze borítékkal a leghatásosabb) kell.
nem szűz jegyében születtél véletlenül?
A jógában vannak jópofa "stresszoldó", nyugtató légzések, esetleg ha rádtör a szorongás, lehet alkalmazni. Én munka közben szoktam, néhány kolléga miatt :)))
tibce
Egyébként van egy ismerősöm akinél diagnosztizálták az SM-et, elég komolyan romlott is az állapota, amikor elvégzett egy agykontroll tanfót. . . azóta szinten tartja, kontrolálja a betegségét, sőt javult is az állapota. . .
Sok boldogságot a leendő csemetéhez:)
Sok egészséget!
tudod, azt mondják, hogyha a lelki egyensúly rendben van+ mozgás+ rendes ételek nagyban csökken bármilyen betegség kialalkulásának a veszélye. sajna a SM-et nem ismerem, de biztos itt is igaz.
Legyél mosolygós és felszabadult és élvezd, hogy ezen a bolygón vagy, m ert ha végig görcsölsz, akkkor nem is élsz igazán. húú, micsoda közhely gyűjteményt hoztam itt össze:)
én is könnyen átalalkulok besz***vá
Nagyon drukkolok, hogy legyőzd a félelmedet, mert a stressz sokat árthat, a hajlam mellett saját magadat betegítheted meg vele, és itt nem feltétlenül az SM-re gondolok! Egy sclerózisos kismama, aki szintén szorong néha, hogy fel fogja-e tudni nevelni a gyermekét. De nekem az agykontroll, autogén tréning, relaxálás sokat segít. Fel a fejjel, és sok sikert a gyógyuláshoz!
Néha rám is rámtör a félelem, hogy beteg vagyok, pedig a ráknál, ugyebár nincs is tünet kezdetben. Ha valami nem megfelelőt érzékelek magamon, elmegyek az orvoshoz. Eddig egyszer volt ilye, de akkor kiderült, hogy semmi komoly.
Nem szabad félni, mert az is fokozza BÁRMILYEN betegség kialakulását!
Ui: és neked is sok sikert a lelki küzdelmeidhez. Nem egyszerű, én már csak tudom.
azt gondolom, nálam hipochonderebb ember nincs a földön.
Édesanyám rákos, de már elötte is rettegtem ettöl a betegségtöl. És hát ugy néz ki, szinte napról napra csak rosszabb lesz az állapotom. Mindig arra gondolok, na, ez a mai probléma már "az lesz". Egyre inkább nem tudom megszabadulni a gondolattól:-((((
Lehet nekem is el kellene mennem pszichológushoz már?
(kineziológus? - az kicsit holisztikusabb, mint a pszichomókus, aki lényegében csak egy bölcsész)
Sok sikert:)