Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Magánszem.kölcsön nem fize
Létrehozva: 2017. június 12. 09:23
Sziasztok!
Mit lehet akkor tenni vagy hogyan működik, ha két magánszemély között kölcsönadási szerződéssel kölcsön adásra kerül sor, s a szerződésben a kölcsönbevevő ingatlanának a kölcsön összegéig be van jegyezve a kölcsönbeadó és a vevő nem fizet? Ilyenkor mit tehet a kölcsönadó? és mi lesz a kölcsönbevevő ingatlanával, hisz azon összegig a tulajdonjog a kölcsönbeadóé.
Köszi
Aki pedig nem fizet, az is figyeljen, mert netán megiszik 2-3 kerítésszaggatót a "bankára", és nem lesz rest a per helyett inkább feltörni vele az aszfaltot. Szigorúan nevelési célzattal. :)
aki a kölcsönadással nyerészkedik az a rizikot is vállalja
szánalomból meg senki ne adjon kölcsön
Sokan megijednek az árveréstől és inkább fizetnek. A Kamara oldalán is sok a törölt árverési hirdetmény.
Igen, az a legkorrektebb, ha le van papírozva és vmi forgalomképes ingatlanra rá van terhelve. Persze abban is lehet egy csavar, ha többen tulajdonosok a terhelt ingatlanban, mert akkor hiába írják ki az árverést mondjuk az 1/2 vagy akárhányad részre, azokra ahogy néztem alig van licit, tehát nem biztos, hogy kellő meggyőző ereje van, hogy magától fizessen. Szóval a zálogtárgynál is nem árt észnél lenni.
ez igy "papirozva" nem is olyan gáz mint ha valaki csak úgy bizalomból ad léét
Nyilván nyomásgyakorlásként is műxik ez.....
gondolom egy ilyen kéróraterhelt hitelt nem nehéz behajtani
ha belebbenti az adósnak, hogy nem balfasz és bahajtatja
akkor könnyen lehet az mindjárt képes lesz magától is visszafizetni
egy hülyét meg csak hiteget
A Végrehajtói Kamara oldalán most is van olyan pesti árveréses lakás, ahol a társasház indított behajtást a közös ktsg.-re és kb. 49.000 Ft-ért elrendelte a bíróság a végrehajtást. Az más kérdés, hogy bekapcsolódtak más zálogjogosultak is, de magában a végrehajtást már ennyiért is elrendelhetik ezek szerint.
Régebben akartam venni ilyen árveréses lakást Pesten, akkoriban sokat nézegettem ezeket és rengeteg volt pl. a parkolási bírság miatt, néhány tízezerért elrendelt végrehajtás.
Szerintem nagyon alacsonyan lehet az összeghatár.
pontosan én se tudom
de ismerek olyan faszit akinek a kéróját elárverezték némi közösköltség tartizásért
az se volt a lakás értékének a 10%-a
Hát ahhoz elég kis összeg, hogy ez miatt egy ház el legyen adva.
Meg átmeneti a probléma- nem tudom hogy ilyenkor meddig húzható, vagy milyen határidőt szab meg mondjuk a bíróság ha arra kerül a sor...
akkor az jár eladáskor
hirdesd meg
Itt is tlaálsz még hasznos infót:
A jelzálogjog érvényesítése
Erre akkor kerül sor, ha a teljesítési határidő eredménytelenül eltelt (a kötelezett nem teljesített), így a jogosult követelését a zálogtárgyból való kielégítéssel érvényesíti. Általában bírósági határozat és végrehajtható okirat birtokában teheti ezt meg a jogosult. Ha a bíróság jogerős határozatában megállapítja, hogy az adós nem teljesített, felszólítja őt - határidő kitűzésével - kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a bíróság által megállapított határidő is eredménytelenül telik el, a jogosult végrehajtási lap kiállítását kérheti a bíróságtól, és ennek birtokában foganatosítható a végrehajtás, amelyet legtöbbször bírósági végrehajtó végez.
Amennyiben közjegyző előtt közokiratba foglalták a követelésről szóló szerződést és a zálogszerződést, továbbá a végrehajtás törvényes feltételei fennállnak, a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolásának van helye.
Ha a bankkölcsönt ingatlanra terhelt jelzálogjoggal biztosították, a pénzintézet csak bírósági végrehajtás útján elégítheti ki magát, az ingatlant közvetlenül nem értékesítheti.
A bírósági úton kívül is van lehetőség a jelzálogjog érvényesítésére akkor, ha a felek írásban megállapodnak - a legalacsonyabb eladási ár és a határidő meghatározásával - a zálogtárgy közös értékesítésében, vagy ezzel foglalkozó gazdálkodó szervezetet bízhatnak meg vele. Ha a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti. Ez a megállapodás kizárólag abban az érvényes, ha a kielégítési jog megnyílta után kötik meg.
szerintem erre is az vonatkozik, hogy polgári peres eljárásban.
kérdés, hogy a tartozás az ingatlan értékének kb. mekkora részét képviseli...
Mert ha nagyon kis %-át, akkor szerintem a bíróság nem fogja elárvereztetni az ingatlant.
Az csak akkor jön képbe, hogy ha a kölcsönvevő eladná.... Mert akkor előtte vagy töröltetni kéne a széljegyet (=kifizeti neked a tartozást), vagy egyéb kötelezvényt kellene aláírnia, hogy a majdani vételárból törleszti neked a tartozását.
Szia, köszönöm a segítségedet. a Kölcsön fix összegére van bejegyezve a tulajdonjoga, nem %-ban.
Ha az adós nem fizet, akkor a hitelező érvényesítheti a zálogjogot a vagyontárgyra - ezt találtam. Ez mit jelenthet?
kölcsönbevevő ingatlanának a kölcsön összegéig be van jegyezve a kölcsönbeadó és a vevő nem fizet?
kicsit hülyén van ez fogalmazva
tehát x a kölcsönadó x összeg erejéig? vagy x % erejéig van bejegyezve tulajdonostársnak???
nem kapja vissza pénzét, akkor kezdeményezi a tulajdonrésze eladását
a tulajdonostársának (az adósnak) elővételi joga van
de ha ő nem tud fizetni
akkor eladható másnak
vagy a résztulajdon, vagy az egésu
és igy a tulajdonostársak között szétoszlok a befolyt eladásiár
és itt lényeges az első kérdésem
mert vagy fix összeg já, vagy x %
Szia, köszönöm a tájékoztatást. Elolvastam. Hm
és az ingatlan? annak ebben az esetben akkor milyen szerepe van? azzal nem kezdhet semmit a kölcsönbeadó? Köszönöm!
Ezt még érdemes elolvasnod:
A jelzálogot bejegyeztethetjük az adós ingatlanára, illetve ha van valamilyen értékkel bíró ingósága (pl. autó), akkor arra is lehetséges, utóbbit a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba kell bejegyeztetni, amit közjegyzőnél kell intézni. Természetesen van még sok más mód, de magánszemélyeknél ennyi lehetőségnek elégnek kell lennie.
Ha nem fizet az adósunk, akkor első körben közjegyzőhöz kell menni és kérni ún. fizetési meghagyás kibocsátását. Az FMH-nál semmilyen bizonyítékot nem kell előzetesen bemutatni, azok majd csak az esetleges bírósági eljárásban kellenek. A követelés 3%-át be kell fizetnünk illetékként, a közjegyző kiküldi a meghagyást az adósnak, akinek 15 napja van ellentmondani. Ha ezt nem teszi meg, akkor jogerőre emelkedik az FMH és ugyanolyan, mintha egy jogerős ítéletünk lenne, az alapján kérhetünk végrehajtást.
Ha 15 napon belül ellentmond az adós, mert szerinte nem tartozik vagy nem annyival, akkor erről a közjegyző értesítést küld a hitelezőnek. A hitelező kérheti a perré alakítást, ekkor be kell fizetnie még 3% illetéket és a továbbiakban rendes polgári perként folyik az ügy.
szerintem polgári perben lehet érvényesíteni a követelését...