Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Öröklés tulajdon
2017-01-20 13:411.
Létrehozva: 2017. január 20. 13:41
Sziasztok!
Egy kis jogi segítség kellene, hátha van itt, aki jártas a témában.
Van egy ingatlan a nevemen 1/1 tulajdoni hányadban, ahol a férjemmel és közös gyerekünkkel élünk. Az ingatlan a házasságkötés előtt is 1/1-ben az én tulajdonom volt. Erre az ingatlanra építkeztünk házasságkötés után. A kérdés, hogy a férjem előző házasságából született gyerekek adott esetben örökölnek-e így a férjem után.
Megjegyzem: ők egy másik ingatlanból ki lettek fizetve, tehát tisztában vannak vele, hogy ebből az ingatlanból nem részesülnek, de szeretném ezt lepapírozni jogszerűen is.
Kell-e valamit lépnem, annak érdekében, hogy ez az ingatlant csak én, illetve a közös gyerekünk örökölje, majd 1x. És a többi gyereknek akkor már ne lehessen követelése ebböl az ingatlanból.
Van-e ilyenkor köteles rész a férjemet tekintve, erröl le lehet-e mondani?
Van esetleg itt hozzáértő?
Előre is köszi a válaszokat!
Szia. Mi, városunk közjegyzőjéhez mentünk kb. hasonló okok miatt. Mindent ő intézett. Épp a napokban kaptuk meg a földhivataltól a határozatot. Ezzel sem nekünk kellett foglalkozni, ezt is elintézte. Összeg, amit kért, kb. a lakás értékének 1 %-a.
Köteles rész így is jár az előző házasságból született gyerekeknek. Hivatalból megkeresik őket, ha netán férjed elhalálozna. (Éljen sokáig, egészségben!)
Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást, segítséget.
Mindenképpen elmegyünk ügyvédhez, csak előtte tájékozódni akartam.
Sajnos én is úgy tudom, hogy hiába 1/1-ben az én tulajdonomban van az ingatlan, akkor is közös vagyonnak számít.
Egyébként 10 éve vagyunk házasok, az előző házasságból származó gyerekek felnőttek. A közös gyerek még kiskorú, így az ő nevére semmiképp nem szeretnénk iratni, ki tudja mi lesz még.
Ez az ajándékozás, tehát ha a férjem az ő részét nekem ajándékozza, akkor nincs köteles rész?
Jövő héten megyünk ügyvédhez, utána beszámolók mi lett a megoldás. (remélem lesz...)
Egyébként elég az ügyvéd, vagy kell a közjegyző?
Köszi a hozzászólásokat.
Sokat dolgoztál vele, remek összefoglalás.Köszönöm a tájékoztatást.
Reméljük hogy a TI -nak nagy segítségére lesz.
Amennyiben kerek a történet-a felek beballaghatnak egy közjegyzőhöz,öt perc alatt lerendezhetik ezt a kérdést. A várható örökségről is le lehet mondani. A kérdésből én nem olvastam ki kb hány éves lehet a házaspár,mióta házasok...hány évesek a közös,illetve a férj előző házasságából származó gyermekek?
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/index.php
Ptk.XVIII. Fejezet
A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés
5:65. § [Feldolgozás és átalakítás]
(1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga az anyag tulajdonosát illeti.
(4) Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.
(5) Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli.
5:66. § [Egyesülés és vegyülés]
(1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok - egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló - értéke arányában közös tulajdon keletkezik.
(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest - értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva - főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(3) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
(4) Ha az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog e törvény szabályai szerint közös tulajdonba kerül, harmadik személyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik. Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, megszűnik. A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.
5:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése]
(1) Ha a feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy az összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad arányában fel kell osztani.
(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
5:68. § [Hozzáépítés]
(1) Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik (a továbbiakban: hozzáépítés). Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani.
(2) A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető.
(3) A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:69. § [Beépítés]
(1) Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a telek tulajdonosáé lesz.
Igazad van. Gyámhatóság a gyermek érdekeit fogja nézni..
Bizony ez így van, ahogyan leírtad.
Bocs, nem kérés, hanem kérdés-
Kérés: ha átiratják a gyerek nevére a vagyont, akkor az bizony szorult helyzetben oylan érték ami nem mobilizálható.Márpedig ha valami beüt, néha éppen egy eladásból befolyt komolyabb összeg tud segíteni.
Nem?
Szia!
A férjed is így gondolja, hogy a közös gyermeketek örököljön csak, a telkedből és a közösen épített ingatlanból?
Ha igen, akkor Közjegyző előtt kell ezt lebonyolítani.
Egyszerűen a gyermeketek nevére kell az egészet íratni és a ti haszonélvezetetekkel megterhelni.
Azért kell rá a ti haszonélvezetetek, mert az életben bármi előfordulhat az idők folyamán.
A haszonélvezet az életetek végéig szóló dolog, senki onnét nem tehet ki benneteket.
A költségeket viszont ki kell fizetni, közjegyzői díj, illeték, stb...
Tehát közjegyzővel kell ezt átbeszélni.
Azt írja építkeztek. Az hatósági határozattal szerzett vagyon ( lakhatási engedély alapján jegyzi be a Földhivatal ) szerintem, tehát a bejegyzés kelte szerint közös vagyon a ráépítés. Ha csak toldozgatták volna a meglevő házat, az már tényleg egy macerásabb bizonyítás lenne a majdani örökösök részéről.
Ha nagyapád a hagyatéki eljárás előtt bejelentette volna, hogy igényt tart a vagyonleltárban a nagyid nevén levő ház felére, mert közösen szerezték, akkor csak annyit kellett volna bizonyítania, hogy az a házaságkötés alatt szerzett vagyontárgy, annak ellenére, hogy a Földhivatalban 1/1 bejegyzett tulajdonosa a nagyid. A törvény minden a házasságkötés alatt szerzett vagyontárgyat közösnek vélelmez. Ha valamelyik unokája ezt nem fogadta volna el, akkor az unokának kellett volna bizonyítani, hogy az bizony a nagyi különvagyona volt és így nagyapád nem tarthat igényt az 1/2-re és a maradék 1/2 feletti haszonélvezetre. Mivel nagyapád nyilván nem tartotta fontosnak, hogy bejegyzett 1/2 tulajdonjoga maradjon a nagyid halála után, így mindent egy eljárásban megörököltetek. Ha fontosnak tartotta volna, akkor a törvény szerint csak az 1/2 részt örököltétek volna első körben és bejegyezték volna a nagyapád 1/2 részét.
Igen, de ez amit írsz szerintem a válásra vonatkozik.
Örökléskor csak az kerül bele automatikusan vagyonleltárba, ami konkrétan az örökhagyó nevén van. Ebben az esetben a férfi örököseinek külön igényt kellene támasztani házra szerintem...
A nagyszüleim háza a nagyim nevén volt, és halála után az unokák örököltek, a papám "csak" haszonélvezetet kapott. Míg ha életükben elváltak volna, a papám "vihette" volna a ház felét, hiszen házasságuk után szerezték.
Véleményem szerit itt csak találgatás folyik.Szívesen olvasnám el, vélgülis mi lett a megoldás.
Lehetséges ez kedves TI?
Nem az egesz haz hanem csak annak az erteknovelt resze. Hozzaepitenek kozosen mondjuk 1 szobat, akkor annak a szobanak a fele a ferje, ami az egesz haznak csak egy kis hanyada. Az azt oroklik a ferj halala eseten a kozos gyerek , es a mas alombol valo is. De mivel a fel szobanak a felet nem lehet levalasztani amit az idegen alombol valo macska kapna,ezert a telekpapiron x hanyad lesz bejegyezve.
Ami mondjuk nem tudom mire jogositja fel.
Sztem semmire, max ha el akarjak adni a hazat akkor az idegen macskanak elovasarlasi joga van. Ha meg nagyon lovera van szuksege akkor a birosag kotelezheti a kozos gyereket hogy az fizesse ki a mas alombol jottet. Talan.
Azt is mondja, hogy az erteknovelt reszt vissza/kifizette a ferjenek. Van rola papirja is, h az csak egy kolcson volt -nem kozos beruhazas- ,de mar visszafizette ,akkor sztem nem lesz kozos tulajdon az az ingatlanresz. (nem vagyok jogasz)
Elvileg az ajándékozástól számított valamennyi éven belül meg lehet támadni a szerződést, ha közben meghalna a férj. Akkor is csak a köteles rész járhat belőle. Ha kiskorúak a másik gyerekei, akkor az anyjuk még jóindulatúlag sem mondhat le jelenleg szerintem szerződésben a majdani köteles részről azzal, hogy már ki vannak fizetve.
Nem visszaperelésre gondoltam.
Hanem, öröklésnél ha kiderül az elhunyt "vagyontalansága", a valamilyen szinten jogos örökös látva ezt, megtámadja az ajándékozási szerződést.Mert az elöbb utóbb kiderül hogy ki mit kapott vagy éppenséggel ki nem kapott semmit.
Nem?
Amit a házassági vagyonközösség alatt szereztek az közös ( ház), kivéve mondjuk a telek, ha az a feleség különvagyona volt és azt bevitte a házasságba.
Mivel a Te neveden van az ingatlan szerintem nem lesz része a férjed hagyatékának a ház. Max a gyerekei kezdhetnek el pereskedni, hogy a férjed is hozzájárult az építés költségeihez, de erről mindenképpen kérdezzetek meg ügyvédet.
Nem tudom, esetleg ha írna a férjed egy jognyilatkozatot, hogy ő nem járult hozzá az építési költségekhez, ezzel kivédhető lenne-e a dolog? Mondjuk ezzel meg Te tudnál visszaélni egy esetleges válás során...
Mindenképpen ügyvéd, ha el akarjátok kerülni a későbbi jogvitákat szerintem.
Visszaperelni az ajándékozó tud életében. Örökség akkor van, ha haláleset is van. Kvázi köteles rész is csak akkor van. Vagyis életében mindenki azt csinál a vagyonával amit akar, ha halálakor nincs semmije, akkor nincs hagyaték, aminek lenne köteles része.
Nem vagyok érintett, de nagyon érdekesnek találom a témát.
Sok családban vannak hasonló problémák és sok a jogi buktató.
Na, nem is akarlak feltartani, bocs hogy segíteni nem tudtam.
Nem, nem értek hozzá, de mintha azt olvastam volna, hogy még az ajándékozási szerződés által elajándékozott javakat is vissza lehet perelni.
Itt, úgy gondolom különösen kilóg a lóláb.
Ajándékozási szerződést kell kötni ( ügyvédnél ) azzal a feltevéssel, hogy a házasság felbomlása, az életközösség megszűnése esetén az ajándékot visszakövetelheti a férjed. A saját 1/2 részét ajándékozza neked ( nem a gyereknek, mert abból még ezernyi galiba lehet később, hogy gyámként kezeled a vagyonát), az így kapott 1/1 tulajdonodat meg úgyis megörökli majd tőled a közös gyereketek, a többiek pedig semmit.
Kell egy öröklési, meg egy eltartási szerződés. Így ki lesz küszöbölve a köteles rész is.
Köteles rész jár mindegyik gyermekének, ha csak nem tagadja ki az apjuk. Ehhez viszont alapos indok kell.
nézd meg a linket, de utána fordulj ügyvédhez, mert kissé bonyolult ügy, otthon úgysem tudjátok ezt lepapírozni
Szia!
Köszönöm a választ. A köteles részről le lehet mondani? Milyen szerződést kellene írni, ahhoz, hogy csak én, illetve a gyermekem örököljön?
Ha jól értem, ami a te tulajdonodban volt, van, az a telek.
Az egy dolog, hogy a földhivatalban az építkezés után is a te neveden marad az ingatlan, de az értéknövekedése (építkezés) már közös tulajdonnak számít a házastársaddal, ami gondolom valójában is így lehetett, hiszen ő is tett bele pénzt, munkát stb.
Így a férjed gyerekei ennek az értéknövekedésnek a jogos örökösei lesznek, így bizony felmerülhet igény az ingatlan egy részére.
A jó hír, hogy ez nem nagy hányad. Eleve a te részed a telek+a ház értékének fele. Ez önmagában is több, mint 50%. A közös gyermeketek ezt utánad örökli. A más fészekaljból származó gyerekek a kisebb részre tarthatnak igényt, normális esetben arányosan a közös gyereketekkel. Amennyiben a férjed végrendeletet készít és a házat a te gyerekednek szánja, akkor is felmerülhet a köteles rész, ezt célszerű szerződésben rendezni a későbbi viták elkerülése miatt, erről itt bővebben:
http://oroklesijog.hu/kotelesresz/
csak hogy megjelenjen...