Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tipródás barátságról
Létrehozva: 2015. Április 24. 16:57
Sziasztok!
A véleményetekre lennék kíváncsi. Van egy barátnőm, akit csak pár éve ismerek, de nagyon kötődöm hozzá. Szeretek vele lenni, beszélgetni, de még csendben lenni is jó vele.
Majdnem naponta beszélünk, vagy telefonon, vagy személyesen, de az az érdekes, hogy mindig ő keres. Én nem azért nem keresem, mert nem akarom, vagy nem érdekel, hogy mi van vele, hanem mert korábban sokszor visszautasított, vagy lerázott a telefonban, mert nem ért rá. Ő a dominánsabb kettőnk közül, igazából ő "diktálja" a dolgok alakulását.
A férje vidéken dolgozik, emiatt gyakran egyedül van, ilyenkor sokszor csinálunk közös programot, de ha én vagyok valami miatt egyedül, és ő nem, és szeretnék vele elmenni valahova, akkor simán nemet mond.
A környezetem szerint nagyon kihasznál, és hülye vagyok, hogy ugrálok neki.
Hogyan lehet eldönteni, hogy ez tényleg barátság, vagy csak kihasználás?
ez ilyen
én se vagyok senkinek elérhető, ha nincs rá kedvem
és csak olyan programban veszek részt ami a normáimnak tetsző
Hát ritkán zörög úgy a haraszt, hogy nem fújja a szél...
A barátnődnek vannak más barátnői is, vagy Te vagy az egyetlen? Közös programra csak a ritkán hazalátogató férj miatt mond nemet, vagy más miatt is? A közös programokba keveredik netán munka, család? Barátságotokat felvállalja a kollégák és a család előtt is? Férjekkel közösen is vannak programok? S Te hogy érzed? Van alapja annak, amit a környezet mond? A kihasználás kifejezést mivel kapcsolatban mondták neked?
Én biztosan nem tartanám barátnőmnek azt, aki azon akadki netán sértődik meg, hogy a párom igen ritka szabadnapjain vele szeretnék lenni. Jesszusom!
A kihasználás nem abból áll, hogy akkor találkozom valakivel, amikor van időm. Pont abból, hogy rendelkezésre kell állnom akkor is, ha nincs.
Az idő majd megadja a választ. Jártam én is hasonlóképpen, sajnos a végén tényleg kiderült, hogy kihasználtak. lehet, hogy nem ez a legjobb szó arra, ami köztünk történt, de a lényeg az, hogy amikor Ő úgy döntött, hogy már nem kellek egyszerűen nem keresett. 10 év után. Jogos a kérdés, hogy én miért nem hívtam, de a történet hosszú.... a végeredményen nem változtat. Sokáig fájt és nehéz volt feldolgozni.
A barátságban lényegtelen hogy ki keres kit, ki hívja a másikat először. Aki ezeket figyeli, (vannak itt ilyen kommentelők) az már merev nagyon, és játszmázik. Az sem gond, ha nem szeretne elmenni veled valahová, tőled viszont igényli. Az együtt, tartalmasan eltöltött idő a lényeg, az, hogy mindketten jól érzitek magatokat. Annak, hogy valaki nem szeretne valahová elmenni, rengeteg oka lehet. Az sem baj ha ő a dominánsabb, mert ha elnyomna téged, akkor nem éreznéd jól magad a társaságában. Biztos hogy figyelmesen meghallgat6 téged.
Nincs két tökéletesen egyformán gondolkodó és érző ember, ne kívülállók véleményétől tedd függővé a szerintem nagyszerű barátságotokat. Az elfogadás a lényeg, ha nem olyan természetű, nem várhatod el tőle hogy pattanjon ha kéred. De abban biztos vagyok, ha nagy szükséged lenne rá, ő lenne az első akire számíthatsz.
Azok, akik azt mondják hogy ne keresd a társaságát, keress mást, biztos hogy érzéketlen emberek. Az ő társaságukat kellene nagy ívben elkerülni. Egy ember sem lecserélhető, és behelyettesíthető.
A helyedben nem ezen vívódnék, mert mások "felhívják" rá gondosan a figyelmedet, hanem annak örülnék, hogy van egy olyan ismerősöm akivel jó együtt lenni. Még akár hallgatni is, ahogyan írtad.
Ritka ajándék, ne engedd, hogy mások irigysége elvegye tőled az örömét!
Idegen soha nem tud belelátni úgy még egy baráti kapcsolatba sem, hogy azt felelősen véleményezhesse.
Élvezd a barátoddal töltött időt, és arra gondolj, hogy szerencsés vagy, hogy rátaláltál!
Te is mondhatsz nemet, ha ő kezdeményez
Vélhetően mondanál is, ha fontosabb programod lenne. Ha viszont nincs és szeretsz vele találkozni, akkor talán nem is probléma a problémád.
Ha a barátnőd és a férje sok időt töltenek külön a férje munkája miatt, akkor szerintem természetes dolog, hogy ha végre együtt lehetnek, akkor a férjét helyezi előtérbe. Nem értem, hogy ezzel mi a gondja a környezetednek. Az én férjem is rengeteget dolgozik, de a szabadnapján VELE megyek ide-oda, a barátnőimmel pedig akkor, amikor ő dolgozik. A barátnőim szintén így vannak, nekik is a családos programok az elsők és akkor találkozunk, amikor mindannyiunknak megfelel, nem ütközik a családi programjainkba. Ezt mindannyian teljesen természetesnek vesszük. Ez kihasználás lenne? Miért? Azért, mert akkor találkozunk egymással, amikor arra van idő?
Ha ez számodra nem jelent gondot és jól működik a barátságotok így, akkor ne azzal foglalkozz, hogy mások mit gondolnak.
Uhh, vannak ilyen emberek, nem is kevés! Ezt neked kell eldöntened, hogy mennyit bírsz belefeccölni egy ilyen barátságba. Jól teszed, ha te inkább nem is keresed, mert minek strapáld magadat feleslegesen. Ezt az energiát fordíts inkább arra, hogy keresel néhány olyan barátot, akikkel el lehet menni azokra a programokra, amikre te is szeretnél eljutni! Ajánlom a Facebook tematikus csoportjait, vagy a meetup.com-ot!
Nekem nincs problémám, csak folyton azt hallom, hogy miért vagyok ilyen naiv. És tudom, hogy hajlamos vagyok mindent megtenni azért, ha valaki sokat jelent a számomra. És ez sokszor már túlzás lehet.
Nem is szeretnék az idejével rendelkezni, csak többnyire akkor találkozunk, amikor ő mondja. Mindig meg kell várnom, hogy ő kezdeményezzen, mert ha egyszer-egyszer én, akkor általában nemet mond. Ez egy kicsit zavar.
Attól függ, hogy te minek érzed.
Ha jól érzed magad vele és szeretsz vele lenni, akkor ezt miért érzed kihasználásnak? Azt azonban neked is el kell fogadnod, hogy nem rendelkezhetsz a szabadidejével, tehát, ha nem ér rá, akkor nyilvánvalóan nemet fog mondani. Nem is értem, hogy mi a problémád...
A "környezeted" lehet, hogy kicsit irigy...
?????????
Ha mar ilyen dolgokon tiprodsz, akkor reszedrol ez biztosan nem baratsag....
Mit számít hogy mit mondanak?
Te hogy érzed?