Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba
Kedves Fórumozók!
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Német köztévé rólunk!
Létrehozva: 2013. március 30. 09:43
Nem a politikai ellenfelek véres csatározására szánom ezt a topikot, mégha ezt nehéz is lesz megállni, hanem általános helyzetelemzésre, Magyarország nyugati megítélésével kapcsolatban.
Aki még nem látta, az ARD német köztévé újabb gyermekműsorában - reakcióként miniszterelnökünk korábbi adásukra tett nyilatkozatára - bohócként ábrázolták a magyar miniszterelnököt és rajzfilmfiguraként adták szájába a szavakat:
Bohócot csinált Orbánból a német köztévé
Szerintetek hogyan fajulhattak idáig a dolgok? Én nem tudok haragudni a németekre, úgy gondolom nekik nagyságrenddel fejlettebb demokráciatudatuk van, mint nekünk, és mélyen szégyellem magam magyarként. Mert valahol nem csak a miniszterelnökünk érdemelte ki hogy bohócként mutassák be nyugaton, hanem mi, a nép is akik megszavaztuk ők... ;)
;)
Ti mit gondoltok az esetről? Lesz még ennél is lejjebb??
Még két egyszerű kérdés:
A kúria tagjai felesküdtek valamire?
Kit és mit kéne szolgálniuk?
Őszintén válaszolok. Az én szememben a kúria már leírta magát. (Elnézést!) Kásler Árpád szavaival élve: A kúria döntésképtelensége már önmagában is elegendő bizonyíték arra, hogy ezekkel a szerződésekkel valami nagyon nincsen rendben. A kúriának hónapok alatt sem sikerült értelmeznie azt, és állást foglalnia arról, amire a szerződőnek -a közjegyző előtt- fél óra állt a rendelkezésére. (Nem szó szerint idéztem. A kúria folyamatosan veszíti a tekintélyét -szerintem nem alaptalanul. Az igazságszolgáltatásba vetett hit elvesztése után pedig jó nem következhet, már pedig én egyre inkább ezt a jövőt látom.)
Egy hitelszerződés elbírálása mitől ilyen nehézkes?
A politikai befolyás miatt?
A banki önkényuralom miatt?
Valaki megmondhatná udvariaskodás nélkül, hogy kitől vagy mitől nem mennek a dolgok normálisan, és változtassunk rajta!
A tömeg addig békés, amíg hisz a békés rendezésben! -szerintem.
Nézd, én nem nagyon ismerem Kásler Árpád munkásságát, csak egy-két elszórt hírt.
Amit gondolok az egész történetről:
1.) Úgy érzem, sokan prófétaként kezelik, értem én az elkeseredett embertömegeket, meg azt, amit ez az elkeseredettség kiválthat pszichikailag: ha valami kis kapaszkodót lát, ahhoz bulldogként ragaszkodik. Nekem azonban ez a fajta messianizmus inkább riasztó. (És meggyőződésem, hogy neki árt a legjobban, csak a fanatikusok veszik őt komolyan, még akkor is, ha esetleg nem beszél hülyeséget.) Dr. Léhmann-ról a múltkor olvastam egy cikket (pontosabban egy félresikerült keresetével kapcsolatban), hát....
2.) Amit tudok tényként: valamennyi, eddig akár jogerősen megnyert deviza hitellel kapcsolatos ügy a Kúrián landolt, ahonnan azonban még nincs ítélet. Megmondom őszintén, nem is várok ezekben sikert. Nem tudom elképzelni annak a gazdasági és egyéb (akár társadalmi) hatásait, ha egy ilyen hitelszerződés érvénytelenségét véglegesen megállapítanák. És hidd el, ez is számít majd a döntéshozatalnál. Úgy, ahogy számított az Alkotmánybíróság 1990-es évek elején hozott döntésénél, amely nem találta alkotmányellenesnek a Ptk. azon szakaszát, amelyre hivatkozva egy jogszabállyal az OTP kölcsönök kamatait megemelték (0-3,5%-ról 15%-ra), mert különben az állami költségvetés bedőlt volna, hiszen maga az állam térítette meg az akkor még állami tulajdonú szövetkezet felé a kedvezményes kamat és a jóval magasabb piaci kamat közti elég jelentős különbséget.
Jó kis 1,5 év lehetett a nagy semmire. Nekem egyre inkább ez a "nagy semmi" az érzésem a magyar igazságszolgáltatás hatékonyságáról.
Lehet pereskedni, valamikor meg majd csak már lesz valami.
Nem, nem így kell érteni a döntésképtelenséget. Mentálisan; tehát van - jópár - olyan bíró, aki alkatánál, habitusánál, élettapasztalatlanságánál, határozatlanságánál fogva nem képes még egy viszonylag egyszerű megítélésű ügyben sem a határozott, gyors intézkedések megtételére, az ügy kifolyik a kezei közül, az ügyfelek pedig "packázhatnak" vele. Így értettem.
Az ügyek elhúzódása több tényezőnek is köszönhető persze, többek között a fentiek, illetve a rossz eljárásjogi szabályoknak, olyan elavult jogintézményeknek, amiket ki kellene már végre tenni jogrendszerből.
Csak egy példa a mai hírekből (hozzátéve, hogy nem ismerem az ügy hátterét, csak éppen annyit, amit lehetett olvasni az újságokban): 13 évet kapott az az apának nem nevezhető lény, aki megerőszakolta a saját, akkor kb. 11-12 éves lánygyermekét (előtte 5-6 éves korától már molesztálta). Mindez 2008-ban derült ki, feltételezem, onnantól indult a nyomozás. Csak a napokban ítélték el jogerősen...!
A kislány 2011-ben, 15 évesen öngyilkos lett.
(Ilyenkor sajnálom, hogy nem az angolszász jogrendszer van nálunk, pl. az USA-ban - azért hozzáteszem, hogy szerintem - még az emberölést is rávarrnák egy ilyen esetben...)
Számomra az egyik legnagyobb kérdés: Mennyire lehet bízni a magyar igazságszolgáltatásban?
A Magyar Királyi Televízió első adását már láttad? A nemzeti médiákban ezekről mért nem hallani? Mert cenzúra van, és hazudozás. Hazánkban békés forradalom készülődik, ami közel sem biztos, hogy békés is marad. A német sajtó erről is előbb fog kisfilmet készíteni, mintsem a magyar média felvállalná: Magyarországon nagy bajok vannak, sorozatosak a törvénysértések és a jogtalanságok a demokratikus diktatúrában.
Jogosnak tartom a jelenlegi, jelenben létező magyar nép kigúnyolását. Birka nép sorsa.
A nyakkendős bűnőzök és a birka nép jutatta idáig az országot. A németek legalább kimondják azt is, amit itthon csak suttogni szabad.
Lesz-e még ennél is lejjebb? Ha birkák maradunk, biztosan -sajnos.
Cseh Tamás - Paraszt - YouTube
A bíróságok döntésképtelensége mit jelent, miről szól? Arról, hogy valakik a törvények fölött állnak, ezért ellenük nem lehet ítélkezni? A bírák nem függetlenek? Hol van itt igazságszolgáltatás? Egy példa a sok közül:
"Kásler Árpád kontra OTP ügyben az Európai Bíróság visszautasította a sürgősséggel való tárgyalást, így az ítélet várhatóan 2015 elején születik. A PITEE kontra OTP ügyben a pert a bíró felfüggesztette, megvárja vele a luxemburgi döntést a fenti ügyben. A pertársaságoknál sem történ (még) áttörés, Léhmann ügyvéd úr sem jutott közelebb a végső megoldáshoz, vagyis bármerre nézek a civil jogvédők átmenetileg elakadtak. "
A haza bíróságok döntésképtelenek? Nem ismerik a törvényeket, vagy jól ismerik azokat a nyakkendős bűnözőket, akik a törvények fölött állnak?
Bocs, csak közben nekem is el kellett mennem.
A Bándy ügy bírája nagyon jó szakember, még egyetemista koromban a '90-es években jártunk tárgyalásaira, mindig nagyon segítőkész volt velünk, joghallgatókkal. Akkor még elsőfokon dolgozott. Az ítélet után beszélgetett velünk, magyarázott, tanított, pedig a tárgyalás látogatásaink csak önszorgalomból és érdeklődésből fakadtak, tehát nem lett volna kötelező neki elmagyarázni a miérteket. Ott is sokszor feltűnt a pszichológiai vénája, egyszer egy fiatal srác volt a vádlott, a mostoha apjával rossz viszonya volt, és egyszer a veszekedés hevében rácsapta az ajtót de olyan szerencsétlenül, hogy az öregnek eltört az ujja (8 napon túli, tehát súlyos testi sértés), ráadásul valahogy rosszul is forrt, maradandó fogyatékosságot okozva ezzel. Valami banális - talán próbára bocsátás - intézkedés lett a vége, és amikor látta, hogy meglepődünk az enyhe ítéleten, azt mondta, hogy úgy érzi, ez a srác megérdemli a "még egy esélyt", és csak rontana rajta egy esetleges letöltendő. Érdekes volt látni egyébként, hogy az ügyésszel hogyan dolgoztak együtt és hogyan foglalkoztak egy-egy bűnügy "alanyi" oldalával.
Cserni: pont ezért nem szabad egy bírónak soha kimutatni, jelezni, érzékeltetni politikai hovatartozását, mert utána elég nehéz elvonatkoztatni ettől az ítéleteivel kapcsolatban, és még ha ettől függetlenül is dönt, azt senki nem hiszi el neki.
Ügyvédeknél más a helyzet, szabad hivatás, ha valaki fevállalja az irányultságát, az legfeljebb vállalja annak az ódiumát, hogy az ellenoldali piac számára részben kiesik. (Hasonlóan a zenészekhez, színészekhez, nálunk sajnos hamar ítélik meg politikai szimpátia mentén az embert, és csak utána jön esetleg a tehetség.)
Kösz a választ, akkor várhatunk még tőled jó sok, hosszú cikket, amelyben Magyarország szép. Helyes.
(Amúgy csak megjegyzem: a fórum valóban arra való, hogy a véleményedet leírd, a cikkeket többnyire linkelni szokták, abból az okból, hogy a személyes vélemény ne sikkadjon el az idézetek között. De mindezt csak azért tettem zárójelbe, nehogy azt gondold, én kifogásolom az idézési szokásaidat, hangsúlyozom: nekem aztán tökmindegy.)
"Nem igazán értem tehát, hogy miért posztoltad ide, ez a cikk inkább az örülős topikba való, mert jó hír, hogy vannak, akik nem zagyválnak össze mindenféle badarságot az országról"
Magyarázatát adtam (144. hsz.), de először olvasd át a topikindítót, majd...:
"Jó ötlet volt ez a topik, dixan, bár te nem tiszteled meg jelenléteddel, de azért nem adom fel a reményt, hogy pozitív hírekkel dobjam fel a hangulatodat, ne kelljen már állandóan szégyenkezned...
Ezentúl ide(is)írom őket."
Ez így van, de egy idősebb ember nem feltétlenül döntésképtelenebb, mint egy fiatal. Amit Nyhpraxis írt, hogy például egy bíró elalszik a tárgyaláson, ezért nem hallja annak minden szavát, arra egy megoldás van: egyéni elbírálás.
Nyilván megérted, de most megyek.
Na, ezért képtelenség mostanság igényesen fórumozni.
Összefoglalom:
különböző emberek - külföldi politikusok, újságírók, művészek, stb. - arról írnak, beszélnek, hogy amit ma Magyarországról terjesztenek, az nagyrészben megalapozatlan, hamis, túlzó, helyenként röhelyes.
S mivel mindig örömmel hoznak, közölnek a fórumon néhányan egy-egy ilyen újsághírt, én el kezdtem ide beírni az ellenpéldákat. Egy topikba.
Fegyvert meg nem tartok senki fejéhez, hogy elolvassa.
Ha szepen megkerlek akkor se tenned felre ezt a konfabulalj szot a szotaradbol????
szornyu hogy minden egyes leheto alkalommal felhozod....
nem eleg szornyu hogy magyar fonetikaval irod le, muszaj ezt a kifejezest hasznalnod a magyar megfeleloje helyett???
pedig szep magyar szoval a konfabulal = meseszoves
"az a folyamat meseszoveskor, amelynek soran az egyen a hianyos emlekeit
nem valos vagy a fantazia szulte elemekkel csereli fel, egesziti ki"
eredete : latin
Az idézett cikkben leírtakkal majdnem utolsó szóig egyetértek, A kivétel, hogy Orbán Viktor a demokrata ember mintapéldánya. Lehet, az volt, de megváltozott. Mostanra inkább populistának mondanám, mitsem demokratának.
Az antiszemitizmus vádja olyannyira abszurd, hogy azzal nem is tudok mit kezdeni: majd' mindenkire ráfogják, aki nem sémita (de tulajdonképpen sokszor az sem lehet akadály szerintem), vitatkozni pedig nagyon nehéz ezzel képtelen váddal: mi lenne az érv? Nem vagyok antiszemita, mert nem vagyok antiszemita? Badarság!
Sokszor csodálkozom rajta, hogy miért ennyire rossz a sajtónk, de a dilettantizmuson kívül, amit az országkép kialakítása terén művelnek a „szakembereink”, valószínűleg azért a sok béna politikus, például Orbán Viktor is tett annak érdekében, hogy így legyen. Sokszor rendkívül arrogáns, ráadásul kapkod. Azzal én meg nem példálóznék, hogy „ilyen volt mindig is a vezetési stílusa”, mert ha úgy vezet országot, ahogy akkor régen autót vezetett, hát el lehetne azon gondolkodni, hogy jó kezekben van-e a kormány.
Akik még tehetnek a rossz sajtóért, azok azok, akik annak idején, rendszerváltáskor nem rúgták ki az összes MSZMP-vezetőségi tagot. Valószínűleg ez sem segít a megítélésen, bár a mostani utódok elég jól értenek „külföldiül” már, és a mostani uniós kormányok nagyon jól megértik őket. Szerintem sokszor túl jól is.
A többi elgondolás pedig már az összeesküvés-elméletek közé tartozik.
Tény, hogy nagyon sok döbbenetes süketséget írnak össze rólunk, ami engem éppannyira felháborít, mint Téged, csak engem nem az aktuális kormány miatt, sőt, reménykedem, hogy az összes negatív dolog mellett, amit a rossz sajtó okoz, amúgy öröm az ürömben pozitív hozadékként Orbán bukását is okozhatja. Tudom azonban, hogy ez hiú remény, mivel nem fogja. Túl sokan fordulnak „szegény ártatlan” miniszterelnök felé, és túl sokan súgnak a kinti újságíróknak a másik oldalról ahhoz, hogy ezt a folyamatot erősítsék.
Amit idéztél tehát igaz, szerintem ezzel kapcsolatban nem sok embernek van kétsége, legfeljebb Orbán demokrata mivolta kérdőjelezhető meg az állítások közül. Nem igazán értem tehát, hogy miért posztoltad ide, ez a cikk inkább az örülős topikba való, mert jó hír, hogy vannak, akik nem zagyválnak össze mindenféle badarságot az országról.
Értettem, amit írtál, szerintem nagyrészt közös nevezőre is kerültünk.
A Bándy-féle ügy bírói indoklásánál én is felkaptam a fejem, és nagyon karakteres, imponálóan határozott véleményt hallottam.
A móri ügy azért jutott eszembe, mert ha Magyarországon létezne halálbüntetés, Kaiserék lógtak volna azért, amit el sem követtek. (Mintha éppen ma hallottam volna fél füllel, hogy 25 milliót követel(t?) a téves ítélet miatt Kaiser.)
És persze beszélgethetnénk a bírói politikai függetlenség hiatusairól - a nyilván általad is ismert Cserni bíró tevékenysége kapcsán - úgy értem, a megnyilvánulásait ismered. Nos, ő fiatal és talán éppen ez az oka, hogy tehetséges ember létére nem tudja különválasztani a politikai meggyőződését a munkájától - talán egy idősebb bíró ezt már nem engedné meg magának. Legalábbis remélem, nem ez lesz a jövő útja, mert megengedhetetlennek tartom, akármilyen irányultságú is az a szimpátia. (Itt elsősorban nem is néhány meglepő ítéletére gondolok /Bencsik, Torkos Matild/, hanem aláírásával támogatott, nem igazságügyi jellegű nyílt, politikai állásfoglalásaira. Tudom, hogy etikai vétségért eljárás indult ellene.
Nekem már a zámolyi romaügyben aláírók között is furcsa volt Halmai alkotmányjogász és Szikinger ügyvéd neve - ma már nyilván egyikük sem gondol szívesen erre az akcióra, aminek kapcsán gyilkosok menekültek meg a magyar igazságszolgáltatás elől...)
Más. Akkor nincs baj, ha valaki fel tudja mérni, hogy maradjon vagy távozzon egy-egy posztról kora és állapota okán. A baj az, amikor nem látja (be) azt, amit már mindenki lát.
Én tudok olyan orvosprofesszorról, akit annak idején egyszerűen kizártak már a szobájából, a klinikájáról, mert nem volt hajlandó nyugállományba vonulni. Pedig már nem egyszer felemás cipőben járt be dolgozni...
ugye nem hiszed hogy ezeket az unalmas metereken at tarto idezeteket itt elolvassak ?
Ha roviden megprobalnad az allaspontodat kozolni akkor lenne esely ra, de igy egyszeruen az ember legorgeti a te hozzaszolasaidat es megy tovabb.
Egy intellingens embert arrol is meg lehet ismerni hogy ertelmesen, roviden es erthetoen fogalmaz es nem allandoan oldalszam beidez mindenfele nem tole szarmazo gondolatot.
Remelem majd most erre is valami szemelyemmel kapcsolatos valaszt adsz, fuggetlenul attol hogy en itt kizarolag a topicra es a te kommentjeidre reagaltam, Viszonylag roviden.
Az egy másik kérdés, hogy pl. anno az egyetemen volt olyan professor emeritus, aki államvizsga közben kiment a mellékhelyiségbe, majd dolga végeztével elindult haza, mert közben elfelejtette, hogy vizsgáztat...
Ilyenkor - ha már ő nem volt olyan állapotban, hogy önként belássa - talán a kollégáinak, családnak (nem tudom kinek) kellett volna hatni az irányba, hogy mégis csak abba kellene hagynia az oktatást, mert ez már mindenkinek nyűg és megalázó.
Errol van szo.
nekunk 25 eves korunkban sajat csaladi hazunk volt szuloi segitseg nelkul. a lakaskolcson 3 % os kamatu volt amit nem emeltek, adott kolcsont kamat nelkulit a munkahely is.
Teritettek a bejarasunk koltsegeit, ingyen taborozott a gyerek minden evben a Balatonnal.
csak az a baj hogy ezeket szepen sokan a szonyeg ala soprik.
A hibakkal egyutt kidobtak a jot is. Meg lehet nezni ezt az uj oktatasi rendszert. Ennyi hulye felig irastudatlan gyereket aki most kikerul az altalanosbol meg soha nem latott Mo. mert a regi abc a regi matek az mind szar a mostaniak szerint, aztan ha nincs computer akkor a gyerek nem tud3 szamot osszeadni fejbol.
Semmi bajuk nem lett a ferfiaknak a katonasagtol. Megtanultak a rendet, fegyelmet, es mire leszereltek igazi ferfi lett a fiubol.
Meg jocskan a kommunizmus elott ugy a szazad elejen is aki nem felelt meg katonanak azt meg a sajat kornyezete is lenezte mert nem tartottak ferfinek.
Ma ezert szaladgal a sok idiota emos, meg rozsaszinkormu affektalo himringyo mert meg a fuvo szeltol is ovjak oket.
Az en ferjem pl. a katonasag utan hivatasos lett, es en is a seregben dolgoztam sokaig. A legjobb munkahelyem volt amig otthon laktam.
Ja, es egyikunk se volt parttag. Soha.
Ezerszer kértem már: ha képtelen vagy szöveget értelmezni egészében és komplexen, akkor legalább ne konfabulálj!
A hozzászólásom értelme nem az, hogy mindenki szenilis bizonyos kor után, hanem az, hogy megfárad. (Úgy általában, mindenféle értelemben, tehát kevesebb a türelme, romlik a koncentrálóképessége, fizikailag is könnyebben fárad, többször elnéz valamit, stb.
Legidősebb Bárándy például nyilván elég friss szellemileg - mégis mostanság többször elalszik tárgyalásokon.
S ott van ellenpéldának éppen a közelmúltban lemondott pápa, aki emberileg volt olyan nagy és nem kis fokban önkritikus, hogy érezte, már nem tudja ellátni a feladatát teljeskörűen.)
Javaslom, hogy próbálj a te szellemi színvonaladnak megfelelő beszélgetőpartnereket találni. Nem kell ezt erőltetni, ha nem megy, biztosan találsz olyan témát, ahol kibontakozhatsz.
Nem a kivételekről írtam. Mint ahogy te is említed orvosi körökben, itt is - a bírói pályán - jellemző, hogy aki koránál és ezzel összefüggően állapotánál fogva nem képes ellátni megfelelően a hivatását, az már nem is dolgozik gyakorló bíróként. Önként belátva ezt elmegy magától a 70. életévének betöltése előtt nyugdíjba, de ha jól tudom, van alkalmassági vizsgálat is, akkor pedig ezen a szűrőn kiesik. Tény, hogy nem nagyon találkoztam olyan idős (65 év feletti) kollégával, akinek már nem lett volna ott a helye. Egyébként is jellemzően a magasabb fokú bíróságokon, Törvényszéken (2 fok) és a Kúrián vannak már azok, akiket koruk miatt érintett a jogszabály módosítás, a Kúrián bíráskodó érintettekről - 65 év feletti korosztály - csak jókat tudnék mondani, határozottak, összeszedettek, hatalmas tudással és szakmai tapasztalattal.
"Másként, de a te szakmádban és életek múlhatnak egy-egy rossz döntésen, elnézésen, egy-egy késlekedésen. (Most nem éppen a résztvevők kora miatt, de elég csak a nagyon elbaltázott, mind nyomozói, ügyészségi és bírósági /ítélet!/ munkára gondolni a móri mészárlás ügyében, vagy a társadalom megítélésével nagyon nem találkozó Cosma-féle másodfokúra.)"
Ebben egyetértek, hozzátéve, hogy a büntetőügyekben nem vagyok jártas, így az említett ügyekben sem kívánok ítélkezni; mint ahogy azt már korábban is megírtam - talán neked éppen - nem látom az anyagot, nem ismerem az összes körülményt egy-egy ilyen, nagy port kavaró ügyben. De természetesen - főleg a büntetőügyekben, amiknek a megítélése ilyen szempontból "egyszerűbb" (mindenkinek van véleménye róla, mint a fociról) - azt is megértem, hogy az embereket foglalkoztatja, de ítéletekről véleményt formálni így, laikusként a tévedés veszélye nélkül aligha lehetséges. (Ezért tartanám jónak - és most talán a pécsi Bándy Kata-féle ítéletnél érezni lehetett a csíráját ennek - ha a bíráknak szélesebb körben engednék, hogy a döntéseiket a társadalom felé elmagyarázhassák. De ebbe a témába nem mennék bele, bár érdekes az ellentét, és annak feloldása a bírói függetlenség és társadalom magyarázatra vonatkozó igénye között.)
Polgári bíráskodásánál találkoztam sok "bakival" (amelyek komoly pénzbe kerültek, akár derékba tört vállalkozáshoz vezettek - és inkább a fiatalabb, élettapasztalattal nem rendelkező bírói rétegen érzem azt, hogy egyáltalán nem tudnak gondolkozni az ügyfelek fejével. (Ilyen szempontból viszont - de ezt is írtam régebben - helyeseltem azt, hogy 30 év felett nevezhetnek ki bírává valakit, ez is az Orbán féle jogszabály változás következménye.)
Ha most itt elkezdenenk felsorolni minden nemzetnek a buneit meg hibait akkor nem lenne orszag akit ki lehet hagyni.
Az meg hogy a nemetek meglatjak hogy orban egy hatalommanias torpediktator bizony elofordul.
Erdekes masokrol nem csinaltak ilyen filmet. Talan azert mert nem volt ennyire kirivo az eset mint ennel a szerencsetlennel.
Remelhetoleg nem outana fogjak az osszes magyart megitelni mert akkor az eddig se tul jo hirnev tovabb fog apadni.
Nyilván akkor a Te felfogásod szerint a pápa már egyenesen szenilis.
Más a műtőben a gyors döntés, és más a bíróságon. Maradjunk annyiban, hogy emberfüggő, hogy ki mennyire friss elmeállapotú 69 évesen.
Tibor Fischer most, 2013. áprilisában:
„Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?"
A Magyarországról szóló külföldi sajtóértékelésekről közölt írást a The Guardian online kiadásában szerdán Tibor Fischer, a magyar gyökerű angol író, a nagy sikerű A gógyigaleri és A béka segge alatt című könyvek szerzője.
A Nagy-Britanniában élő magyar származású író a legnagyobb baloldali brit napilap kommentárrovatában szerda délután megjelent, „Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?" címet viselő publicisztikájában azt írja: kíváncsi lenne, mi lenne a reakció arra, ha egy magyar, aki nem beszél angolul és soha nem járt Nagy-Britanniában, szerkesztőségi cikkben esne neki az Egyesült Királyságnak, azon a címen, hogy ennek az országnak nincs igazi alkotmánya, és ezért nem is tekinthető igazi demokráciának, „az államfő koitusz, nem pedig választás eredményeként" kerül tisztségébe, és David Cameron miniszterelnök királyi alapokmánnyal készül a szólásszabadság maradványainak lerombolására.
A szerző ez utóbbi kitétellel arra utal, hogy a brit kormány a legutóbbi évek sajtóetikai botrányai nyomán királyi pátensben tervezi rögzíteni a sajtótól elvárható magatartási normákat.
Tibor Fischer szerint egy ilyen szerkesztőségi cikk valószínűleg köznevetség tárgyává válna. Mégis, pontosan ilyen szintű ostoba, lekezelő képtelenség irányul az utóbbi egy évben Magyarország ellen. „A hisztéria szóval sokszor visszaélnek, mégsem találok megfelelőbb kifejezést a Magyarországgal kapcsolatos, főleg németországi és franciaországi sajtóbeszámolókra" - írja a szerző.
Fischer szerint a baloldal - amely Magyarországon „nem igazán baloldal, hanem a volt kommunisták, akik annyira voltak marxisták, mint Al Capone" - teljesen összezúzódott, ezért képviselői külföldre mentek, hogy ott kreáljanak végletekig torz képet Magyarországról.
Ha egyvalakit megillet a demokrata cím, az Orbán Viktor miniszterelnök, akinek EU-beli ellenfelei mind baloldaliak - áll a cikkben.folyt.
- Mi tagadás, ez igaz.
- Igen, ahogy egész Európában. Amióta az eszemet tudom, olvasom ezeket a cikkeket Angliával, Németországgal, Magyarországgal kapcsolatban: jön föl a szélsőjobb. Mégsincs sehol hatalmon. Kineveztek Magyarországon egy szélsőjobbos színházigazgatót? Igen. És? Itt, Angliában szinte mindenkiről, aki színházban dolgozik, tudható, hogy maoista. Ha esetleg akad egy igazgató, akinek más a politikai beállítottsága, az nem a civilizáció vége.
- Angolul beszélgetünk, azt mondta, magyarul nem menne. Honnan ismeri akkor ilyen részletességgel a mai magyar viszonyokat?
- A passzív magyar nyelvismeretem elég jó, el tudok olvasni cikkeket, a tévéműsort is képes vagyok követni. Ami a családi hátteremet illeti, sokkal jobban kellene bírnom a magyar nyelvet, de író vagyok, angolul dolgozom.
- Mi az, ami nem tetszik Orbán politikájában? A "humbug" - ahogy a The Telegraph-cikkben fogalmaz?
- A humbug része a kormányzati politikának, Angliában csakúgy, mint Magyarországon. Az ország píárja viszont csapnivaló kifelé. Húsz éve ez a helyzet, amit Göncz Árpád példája mutatott meg először. Bármit gondoljanak a politikai karrierjéről, rettentő érdekes ember volt, aki megszökött a Németországba vezényelt magyar hadseregtől a második világháború végén, többször szovjet fogságból is, akit életfogytiglanra ítéltek 1956 után. Mégsem tudja senki, ki Göncz, noha éppolyan érdekes, mint Václav Havel. Orbán fő gondja pedig az, hogy az európai baloldal számára kezdetektől fogva elfogadhatatlan a személye.
- A kezdetektől?
- Az SZDSZ és holdudvara mindig is óriási befolyással volt az európai balosok információira, márpedig ők sosem bocsátották meg Orbánnak, hogy a saját útját kezdte járni 1993-ban. Emlékszem, az SZDSZ már akkoriban azt terjesztette róla Nyugaton, hogy zűrös figura, megbízhatatlan, és persze az antiszemitizmus vádja is előkerült.
- Antiszemitizmus már akkor?
- Hogyne. Még a '90-es években volt egy vendégem, az asztalomon épp egy Fideszről szóló könyv hevert. Ránézett, azt mondta: igen, jók voltak, de kezdenek elmenni antiszemita irányba. Megkértem, említsen példát. Mondott, tett Orbán vagy a Fidesz-vezetés valami antiszemita jellegűt?
- Erre ő?
- A válasz ez volt: "Ó, Tibor, ne légy naiv. Semmit sem kell tenned vagy mondanod ahhoz, hogy antiszemita legyél." Húsz év ilyen irányú hírverése megtette a hatását. Ironikus, hogy ma éppen azok a szocialisták védelmezik a demokráciát Orbán Viktor ellenében, akiknek soraiban ma is ott vannak az állampárt egykori vezető figurái, pártjuk pedig az MSZMP jogutóda. A párté, amely embereket végeztetett ki. Talán kicsit csöndesebben kellene szónokolniuk demokráciáról, szólásszabadságról.
Egy 2012. januári interjú
Tibor Fischer magyar gyökerű angol író január elején a brit The Telegraphban közölt cikket a magyar kormány elleni nemzetközi össztűzről. Mint mondja, nem Orbán Viktor védelmében ragadott tollat - hanem a tudatlanság és arrogancia ellenében.
Szemben a hülyeséggel
- A The Telegraphban azt vázolja: '89-ben Orbán Viktorral utazott, s amikor egy szovjet katona le akarta állítani önöket, Orbán tövig nyomta a gázt, mire a katona félreugrott. Megijedt Orbán vezetési stílusától?
- Nem volt időm megijedni, olyan gyorsan történt. Kicsit persze meglepődtem. A történetet most azért elevenítettem fel, hogy megmutassam: Orbán vezetési stílusa mindig is ilyen volt.
- Ön '56-os magyar szülők gyerekeként született Angliában 1959-ben. Hogy került Orbán Ladájába?
- Egy vidéki gyűlésről mentünk vissza Budapestre, ugyanis újságíróként dolgoztam Magyarországon. Először 1982-ben jártam ott, nem sokkal később kezdtem tudósítani. 1988-ra egyértelművé vált, hogy hatalmas változásokon megy át az ország, akkor oda is költöztem, '90-ig éltem a fővárosban, s a Fidesz- és az SZDSZ-vezetőkkel is kapcsolatba kerültem.
- Össze is barátkoztak?
- Több fideszessel igen, hiszen korban közel álltunk egymáshoz.
- A The Telegraph-cikkben azt írja, nem célja, hogy megvédje Orbánt. Ezek szerint viszont mégiscsak mondhatnánk: a régi haverját mentegeti.
- Nem ez a célom, már csak azért sem, mert politikájának nem minden elemével értek egyet. Minden döntésről lehet vitatkozni. Orbánéiról csakúgy, mint arról, hogy Cameron kormánya jól kezeli-e a válságot. Ezekre a kérdésekre viszont csak tíz év múlva lehet választ adni. A The Telegraph-cikket tehát az ellen a hihetetlen mennyiségű hülyeség ellen írtam, amely a brit sajtóban nem csupán Orbánnal, de Magyarországgal kapcsolatban megjelent az utóbbi hetekben.
- Melyik írás volt az utolsó csepp a poharában?
- Talán az a Sunday Times-cikk, amely Magyarország és Észak-Korea között vont párhuzamot. Észak-Koreával! Akármit gondol az ember Orbán politikájáról, ez idiotizmus. A cikkben egyébként Orbán nevét sem voltak képesek helyesen leírni. Nem bulvárlapokról beszélek: múlt héten az Observer és a Times is képes volt tényként közölni, hogy Magyarországon betiltották az abortuszt. Azért érzem ezt méltatlannak, mert ilyen ténybeli ügyeket könnyű ellenőrizni. Egy profi újságíró számára rutinfeladat. Mégsem teszik meg.
- Valószínűleg semmit sem kockáztatnak a kollégák.
- Persze, hogy nem. Itt, Angliában az emberek semmit sem tudnak Magyarországról, ráadásul nincs is rá különösebb okuk, hogy ezen változtassanak. Az érdeklődés és a tudás hiánya persze nem bűn, az viszont már az, ha ezek híján írnak mondjuk az új magyar alaptörvény demokráciaellenes voltáról. Egy olyan ország sajtómunkásai, amelyben az államfőt még csak nem is választják, sőt, kirekesztik a más vallásúakat - király, királynő csak anglikán lehet. Külső szemlélő számára ez bizonyára rendkívül antidemokratikus.
- Az, de mint hagyományt tiszteljük, sőt akár szeretjük.
- Pontosan. Mivel ez a rendszer a brit történelemből fakad, nincs értelme az antidemokratikusságán háborogni. Ám egy ilyen országban körültekintőbben kellene eljárni, amikor arról írnak, hogy az új magyar alkotmány megemlíti a kereszténységet. Ez ugyanis a magyar történelemre reflektál, hiszen a magyar állami identitásnak fontosabb része a kereszténység, mint sok nyugati államénak. Egy országban, amelynek lakói 150 évig török hódoltság alatt éltek, természetes, hogy a kereszténység és a nemzeti önazonosság szorosabban összeforrt. Ezt figyelmen kívül hagyni tudatlanság és arrogancia.
- Nem lát olyan brit médiumot, amely kiegyensúlyozottan tudósít? Itt van például a BBC.
- Múlt héten a BBC is készített egy budapesti tudósítást. Abban például "milíciaként" írta le a Magyar Gárdát (a beszámolót nem Nick Thorpe, hanem a csatorna gazdasági szakértője készítette - a szerk.). Elfelejtve, hogy vicces kosztümjeik vannak ugyan, fegyvereik viszont nincsenek. Ez tehát nem milícia. Csakhogy a hír is termék, el kell adni. Azt, hogy "a kis országban vicces ruhákban járkálnak néhányan", nem lehet. Azt viszont, hogy "magánhadsereg épül", igen. Vagy a kedvencemet: jön föl a szélsőjobb.