Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kérdezd a munkajogászt!
Kedves fórumozók!
Fordult már elő veletek, hogy a főnökötök nem fizette ki a túlórát, kirugással fenyegetett, amikor erre nem is lett volna jogalapja? Vagy ért már bármi olyan igazságtalanság a munkahelyeteken, ami szerintetek jogtalan, megengedhetetlen volt?
Most szakértőtől érdeklődhettek: mik a lehetőségeitek, jogos vagy jogtalan a főnökötök viselkedése és így tovább.
Január 30-án délután 1 órától a fórum vendége Dr. Abonyi Rita, munkajogász!
Itt a lehetőség, tegyétek fel a kérdéseiteket, ismerjétek meg a jogaitokat!
Tisztelt szakértő!
Nem tudom, hogy él-e még ez a topik, de azért megpróbálom!
Az lenne a kérdésem, hogy ha én mondjuk márciusban túlóráztam akkor a következő hónapban is le lehet-e csúsztatni ? Vagy csak az adott hónapban. Ha lehet akkor konkrét jogszabályt legyenszíves bemásolni, hogy bizonyítani tudjam a munkahelyemen.
Köszönöm: Zoltán
Tisztel Doktornő!
Szeretném megtudni, hogy a 2017. évi közalkalmazotti bértábla szerint, mint óvodában dolgozó gazdasági előadó hogyan alakul a bérem, azaz a 129 EFt-ról 161 EFt-ra emelkedő garantált bérminimum létrehozásakor a munkáltatói döntésen alapuló 52.000 forintomat, amivel a teljes illetményem 181 EFt- volt, teljes egészében elvehetik-e vagy ezt nem kötelező elvenni, illetve ebből kiegészítheti a 129 EFt-ot 161 EFt-re? Tudomásom szerint az új rendelkezés szerint a 161 EFt 10 %-ának 7 %-át kell kötelezően megkapnom, a 3 %-kal a munkáltatató differenciálhat a dolgozói között, illetve felajánlottak még 20 EFt kiegészítést, tehát az ajánlott bérem úgy nézne ki, hogy
161.000,-Ft + 11.000,-Ft + 20.000,-Ft = 191.000,-Ft a korábbi béremmel szemben, ami: 129.000,-Ft + 52.000,-Ft = 181.000,-Ft volt.
Úgy érzem, hogy a 129.000,-Ft bérminimumról 160.000,-Ft-ra történő garantált bérminimum emelésnek arányaiban az összilletményeben is jelentkeznie kellene, ebben az esetben pedig ez csak 3.000,-Ft-os nettó növekményt eredményez.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel szeretnék önhöz fordulni! Terhes lettem, veszélyeztetett ezért táppénzre mentem. A munkaadómnak leadtam a bérletemet számlával együtt. A bérlet még érvényes volt akkor is amikor már táppénzen voltam egy hétig, ezért csak addig akarják elszámolni ameddig hivatalosan dolgoztam. Jogos-e hogy nem számolják el teljesen. (amúgy természetesen a 86%-át számolják el, de nekem ugye még ezen kívül vonnák le a többit) Válaszát előre is köszönöm!!!!
Június 1. napjától szülési szabadságot vettem ki. Ehhez - még aznap - a munkáltatóhoz bevittem az orvosi igazolást, melyen rajta van, hogy június 20. napja a szülés várható időtartama.
A könyvelő ( aki mellesleg a munkatársam az ügyvédi irodában) közölte, hogy még aznap be fogja nyújtani a szükséges adatlappal és így már következő hónapban fogom kapni az utalást.
Június 6.án megkérdeztem, hogy sikerült-e. Mondta,hogy nem, mert kell a kiskönyv másolata is, így beadtam neki azt is.
Este mondta, hogy beadta postai úton a papírjaimat. Másnap megkértem, hogy a feladóvényt illetve a beadottakról egy másolatot adjon már, hogy el tudjam tenni, de közölte, hogy ezt nem teljesíti és táppénzen vagyok, az iroda közelébe se merjek menni, mert ha meglátnak megbüntetik a munkáltatót. Jelzem mellékesen, az, hogy másik 2 munkatársam be sincs jelentve az nem baj.
A munkáltatóm csak a szót tereli. Az OEP-et felhívva tudtam meg, hogy kiskönyv nem is szükséges de egyébként sem nyújtottak be semmilyen iratot.
Azóta senkit sem érek el telefonon. Ilyen esetben mit tehetnék? Nem szeretnék úgy bemenni a kórházba, hogy az irataimat nem intézték el. Segítségét előre is köszönöm.
Kedves Ügyvédnő!
Három nappal ezelőtt, egyik pillanatról a másikra, szóban elbocsátott a munkáltatóm.Amint haza értem,emailban kértem,hogy az elmaradt béremet, az elbocsátásom írásban foglalt indokait, a mai napon adja át részemre.Közös megegyezés állt az iraton, tehát nem felelt meg a valóságnak, jómagam sosem szerettem volna felmondani. Ennek fényében, azt a tényt, hogy három nappal ezelőtt elbocsátott, letagadta, s mivel nem voltam hajlandó a közös megegyezést aláírni, bérem sem kaptam meg.
Kérem segítsen, mi a teendőm!
Köszönöm!
Tisztelt Szakértő!
Gondom akadt a gyakorlati helyemen a fizetésemmel kapcsolatban: az a gond, hogy a munkahelyen a pénzügyesnek a cég könyvelője ezt az üzenetet küldte, miszerint megkérdeztek egy adószakértőt aki az alábbit írta:
A Kormányrendelet eredeti szövege:
„A díjazás értéke legalább hetente a minimálbér 15 százaléka, melyet - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizet”
Az adószakértő állásfoglalása:
„Ennek mértéke hetente a minimálbér 15 százaléka. A gyakorlatban ezt sokan úgy értelmezik, hogy a havi minimálbér 15 százaléka, vagyis heti 15 750 forint díjazás jár, holott a fizetendő minimum a heti minimálbér 24 160 forint 15 százaléka, vagyis heti 3866 forint a díjazás mértéke. „
(nyilván nem idei adatok alapján, de a logika a lényeg)
Az együttműködési megállapodásunkon viszont a törvény szövege úgy van leírva, hogy a havi minimálbér 15%-a a fizetés hetente! Tehát a 111.000 ft 15%-a (16650 ft) hetente! Az lenne a kérdésem, hogy honnan kaphatnék erről bármilyen hiteles információt, hogy mi ennek a helyes módja! Mindenki akit eddig kérdeztem, e szerint értelmezné, de hiteles évet még nem hallottam.
Van egy törvény: A gyakornokok díjazásáról a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX törvény. 48.paragfafusának 3. bekezdése rendelkezik: "Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak."
Én egy FOSZK képzésen tanulok egyetemen, és nem tudom, az beletartozik-e ebbe!
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= A1200230.KOR Csak ezt találtam, de sehol sem találok erre egy korrekt magyarázatot, hogy mi a helyes mód.
Köszönettel,
Ágnes
Tisztelt Ügyvédnő!
Szeretném tudni, hogy kérdezhetek-e munkajoggal kapcsolatban?
Munkahelyet szeretnék váltani. Határozott idejű munkaszerződésem van jelenleg, amely november 2-án fog lejárni. A munkakezdéskor egy 6 hónapos szerződést írtam alá, amely szakmai gyakorlat megszerzésére irányult és a képzési költséget 140 000 Ft-ban határozta meg. A szerződés ez év december 6-án fog lejárni. Szerződésszegés esetén a képzési költség 50%-ának megfelelő összeget követelhet a munkáltató. A képzés egy másik városban volt, ezért belföldi kiküldetésként elszámolta a munkáltató az utazási költségemet, valamint szállást biztosított számomra. A szerződés tételesen nem tartalmazza az utazási és a szállási költség megtérítését, viszont a következő mondat szerepel benne: "a munkáltató a szerződésnek a munkavállaló általi megszegéséből eredő esetleges kárainak megtérítését is követelheti". Ezek alapján követelheti-e a munkáltató a képzési költségen kívül a kiküldetésként elszámolt utazási és szállási költséget? Valamint ezek az esetleges károk még milyen költségekre terjedhetnek ki?
Köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni.
Három gyermekünk van, a nagyobb május 5-én volt 6 éves, illetve van egy ikerpár, akik április 27-én voltak 3 évesek, ők most szeptemberben kezdték az óvodát.
Hét évi itthonlét után most készülök ismét munkába állni. Egy kórházban dolgozom pszichiáterként, közalkalmazotti jogviszonyban.
Az ikrek után dupla GYES-t kapok tankötelessé válásuk évének december 31-ig, emellett havi 120 órában dolgozhatok. Számomra a napi 6 órás beosztás lenne optimális, azonban az osztályvezető főorvos elvárása, hogy havi 2-3 alkalommal ügyeletet is kellene vállalnom. Ez hétvégén 24, hétköznap 16 óra többletmunkát jelent alkalmanként, az ügyeletet követő nap pedig kötelező szabadnap (esetemben 6 óra szabadidő).
A kórház munkaügyi osztályán kértem segítséget, hogy pontosan milyen óraszámban dolgozhatok, hogy az ügyeletekkel együtt ne lépjem túl a 120 órát. Azt a választ kaptam, hogy az ügyelet nem számít bele a 120 órába, tehát a 120 óra felett akármennyit ügyelhetek.
Ez számomra nem megnyugtató, ugyanis jóval túl kellene lépnem a 120 órás keretet. Nem tudom elhinni, hogy ez törvényes megoldás. Szeretném, ha a dupla GYES-t nem kellene visszafizetnem.
Tisztelt Szakértő, valóban 120 óra fölött ügyelhetek? Pontosan milyen szabályok vonatkoznak ilyenkor a munkavégzésre? A havi 120 órás keret ledolgozható havi 15 napban napi 8 órában?
Köszönettel várom válaszát,
Tisztelettel:
Zsuzsanna
Tiszteletem!
A jelenlegi munkahelyemen 2012. októberében leszek 4 és fél éves dolgozó és voltam otthon 2 évet gyedet. Most a cég felszámolás alatt van az én részlegemet teljesen felszámolják tehát engem is elküldenek.
Most elmentem betegállományba mert a kislányom beteg volt most egy hónapra megyek vissza dolgozni. Most nekem jár végkielégités? Erre az egy hónapra elmenjek betegállományba? Hosszútávú betegállományban felmondhatnak de ugyis jár a végkielégités?
Kedves Szakértő!
Ha a vállalkozásomnak a megbízó szerződésben meg akarja tiltani az azonos helyen, később a vállalkozásom saját nevében történő munkavállalását, az munkajogi, vagy társasági jogi probléma? Megteheti? Nem ütközik ez az EU szabad munkavállalási elvével?Nagyon köszönöm!
Üdvözlöm!
Végülis nem kellett bemennem, hétfőn megyek majd, amikor már meggyógyultam valószinüleg. nem szeretnék már ott dolgozni, az a tervem, hogy hétfőn megbeszéle a főnökkel, hogy hogyan tudnék eljönni közös megyezéssel. van 4,5 nap túlórám, és a járó szabijaim. A következőt megtehetem: hétfőn ezt megbeszélem vele,beadom a kérelmemet közösmegegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésre február 6-án a munkaviszonyom tart febr. 14-ig, de kiveszem a túlóráimat, tehát lecsúsztatom és kiveszem a járó szabimat is? Vagy mit tanácsol?
Válaszát és segítségét köszönöm!
Tisztelt Ügyvédnő!
A következőben kérném a segítségét: a főnököm elvállallt a nevemben egy munkát, úgy, hogy velem azt egyáltalán nem egyeztette. Ez a plusz munka nappali tagozatos PhD hallgatóként az én teendőimhez sehogy nem kapcsolódik, ráadásul a mostani teendőim mellett egyszerűen fizikai képtelenség, hogy beleférjen az időmbe. Másrészről pedig kismama vagyok (a főnököm erről még nem tud), a munka pedig veszélyes vegyszerekkel való érintkezést is magában foglal. Érhet engem bármilyen retorzió, ha elutasítom a munka elvégzését?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kata
Üdvözlöm!
Abban szeretném segítségét kérni, hogy jelenleg betegszabadságon vagyok. A munkáltatóm beakar hívni a munkahelyemre arra hivatkozva, hogy mutassak meg neki egy anyagot. De az a sejtésem, hogy el akar küldeni. Behívhat betegszabadságos állomány ideje alatt? Milyen lehetetőségeim vannak, hogy elkerüljem a kirúgást? Vagy legalábbis, hogy meghosszabbítsam a munkaviszonyomat?
Segítségét köszönöm!
Kedves fórumozók!
Sajnos hív a munka, ezért nem tudok a további kérdésekre válaszolni, foly. köv.!
Sziasztok!
Kedves Vera!
Az azt követő első napon, hogy a gyermeked a 3. életévét betöltötte, fő szabály szerint munkába kell állnod. Ha te ezt korában jelezted, és a munkáltató nem vett vissza, akkor két lehetőséged van: az egyik, hogy elkezdesz másik munka után nézni, és kihasználod a védettségi idődet, és amennyiben találsz, akkor kezdeményezed a munkaviszonyod közös megegyezéssel történő megszüntetését az elszámolás mellett.
A másik lehetőséged pedig, hogy a munkáltató felé már célzatosan jelzed, hogy a december 1-ei jelzésed óta nem tudtál munkába állni, és felhívod, hogy alkalmazási kötelezettségének tegyen eleget, amely nyilván elmérgesíti a közös jövőtöket. Át kellene gondolni, hogy melyik irányba szeretnél tovább lépni. Ha nem ragaszkodsz ehhez a munkahelyhez, akkor használd ki ezt az időt, amit más munka keresésére tudsz fordítani.
Kedves Diána!
A munkaidő kezdő és befejező időpontját a törvény nem határozza meg, csak a napi munkaidőt. Így azt, hogy a napi 8 órát mikor dolgozod le, az a munkáltató működésétől függ.
Sajnos azt, hogy egy munkáltató mit kérdezhet egy állásinterjú során, azt a jogszabály nem szabályozza. Mindenesetre ezekből a kérdésekből már te is leszűrheted, hogy akarsz-e ott dolgozni, vagy sem.
Kedves Jucus!
Alapvetően a munkszerződésben meghatározott munkakezdési időpont be nem tartása kötelezettségszegésnek minősül, és felmondás alapjául szolgálhat.
Amennyiben a közvetlen felettesed, illetve a munkáltatói jogok gyakorlója tudomással bírt arról, hogy x időn keresztül 6 óra helyett 8 órára jártál, és emiatt írásban figyelmeztetést nem kaptál, akkor erre már utóbb nem hivatkozhatnak, bár nyilván gondoskodnod kell az így kiesett két óra ledolgozásáról is.
javasolni lehet a jövőre nézve eltérő munkaidőbeosztást kiskorú gyermekedre is tekitettel, amennyiben ez lehetséges.
Kedves kirzsu!
A munkálattó székhelye szerinti munkaügyi bírósághoz tudsz fordulni panasznapokon személyesen is jegyzőkönybe vetetheted a követelésedet. Vidd magaddal a munkaszerződésedet és az eddigi bérpapírjaidat.
Kedves Mytia!
A jogszabály annyiban védi, hogy a teljesítménykövetelményt írásban előre közölni kell, és vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania azt, hogy ez a módszer megfelel a jogszabályoknak, vagyis hogy pl. rendes munkaidőben ez a százalék teljesíthető.
Amennyiben ez a teljesítmény nem csak a munkavállalón múlik, hanem objektív külső körülményeken is, a munkáltatónak biztosítania kell a garantált bért.
Kedves pályakezdő!
Leveledből azt olvasom, hogy most szeretnél munkába állni, ezért ez nyilván nem egy olyan változtatás, ami egy meglévő szerződéshez kapcsolódik. Éppen ezért ez nem jogi kötelezettség, hanem alku tárgya.
Azt javaslom, hogy próbálj a leendő munkáltatóddal egyezteni, hogy a Start kártyáért cseébe kapott kedvezményekért fizesse ki a bérletedet, utazási költségedet - egyébként erre a munkáltató nem kötelezhető, de én a Start kártya miatt megpróblálnék egyezkedni.
Kedves tavasz12!
A felmondási idő alatt nyugodtan létesíthet munkaviszonyt, bár az új munkahelyén kérni fogják az előző munkaviszonyáról szóló papírokat, bár azok csak akkor keletkeznek, amikor az előző munkaviszony megszűnt.
Az APEH-hoz nem kell semmit bejelenteni, mert a járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli. Az új munkahelyen jelezd a helyzetet!
Kedves anci!
Amennyiben a munkáltató mondott fel, akkor köteles a felmentési idő fele alatt a munkavégzés alól fel kell, hogy mentsen, az időarányosan járó és fel nem vett szabadságodat pedig ki kell fizetni, tehát az azon felül jár.
Kedves gadamer!
Sorban:
Kötelező túlóra, mint fogalom nem létezik. Tehát be sem lehetne rendelni ilyenre.
Munakidő keret megváltás - szerintem a munkáltató találta ki, hogy kijöjjön neki a keret szerinti óraszám. A munkaidő keretnek az a lényege, hogy arra az időtartamra, ami a te esetedben 3 hónap, meghatározzák, hogy összesen 180 órát kell ledolgoznod, és a munkanapokat úgy kell meghatározni, hogy a pihenőnapjaid figyelembe vegye a munkaadó.
Egy hét 6-szor 12 óra: nem megengedett. Kétszer 12 óra után pihenőnapot kell bizotítani.
A jelenléti ív vonatkozásában pedig ragaszkodjál ahhoz, hogy a te aláírásoddal csinálják meg újra.
Tisztelt Jogásznő!
A gyermekem ma töltötte be a 3. évét, így holnaptól gyes helyett szabadságon leszek. A munkahelyem kötelezett az egymás után született gyerekeim után járó szabadságok letöltésére, amely közel 80 nap. Nem így terveztem, reméltem, hogy kifizetik a szabadságot, és kezdhetek. De erre nem hajlandók. Tavasszal leépítések lesznek. Érdeklődöm, hogy a szabadság alatt is elküldhetnek-e vagy így még védettnek számítok?
Köszönöm!
Kedves vrekuci!
A főállású anya azt feltételezi, hogy 3 gyermeket neveltek. Ebben az esetben az édesapát évente 7 nap pótszabadság ileti meg.
Kedves téltündér!
A járulékokat csak akkor érinti, ha egész napos oviba adja, ami a napi 8 órát meghaladja, egyébként nem.
Tisztelt Jogásznő!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy létezik-e olyan jogszabály, hogy 57. életévet betöltött munavállalót csak különösen indokolt esetben lehet elbocsájtani?
Illetve van-e olyan. hogy ún. védett kor?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm
Tisztelt Jogásznő!
2011.júniusa óta másodállásban az előző munkáltatómnál dolgozom.Állami intézmény, szóval nyugodt voltam hogy a járulékok kifizetése utánnam teljesen törvényes.Ez így is van,de.....2012. januárjában teljesen véletlenül kiderült, hogy az Állam kincstár ahol a bérszámfejtés történt engem rossz besorolás alapján számolt el.(Kb. havi nettó 20000 ft-al kevesebb került kifizetésre).Bár szabadságot kaptam a múlt évre, csak éppen nem fizették ki.Még majdnem engem okoltak ,hogy miért most vettem észre.....?
A munkaügyi osztály és az Állam kincstár egymásra mutogat,egyik sem ismeri el a tévedést.
Január 13-án azt az igéretet kaptam ,hogy visszamenőleg bérszámfejtik és átutalják a számlámra,ez nem történt meg a mai napig sem.Amikor felkerestem őket azt a választ kaptam,hogy majd a februári béremmel mert nem engedélyezték a hóközi kifizetést.
Jogosan megtehetik ezt?Végülis Én ezért a pénzért 8 hónappal ezelőtt megdolgoztam.
8 havi bérpótlékkal és szabadság kifizetésével tartoznak nekem.Tehetek -e jogi lépéseket?
A másik ,hogy az elmaradt bért jogszerűen bérszámfejtik -e a 2012-es adóévre?
Előre is köszönöm válaszát.
Kedves mitvigyek!
Az általad hivatkozott rendelkezést konkurenciatilalomnak hívjuk, és csak abban az esetben érvényes, ha azért a munkáltató ellentételezést fizet. Ez szabad megállapodás tárgya, így amennyiben a 6 hónap tilalomért a 2 hónapot kevesled, javaslom, hoyg egyeztess a munkáltatóddal, hogy fizessen többet. Az is természetes, hogy a munkálattó kiköti, hogy mely cégeket tekinti a konkurenciának.
Az adott munkakörtől eltérő munkakörbe tartozó feladatok elvégzésének akkor van jelentősége, ha erre már a munkakör átadását követően kerül sor. Tehát ha az új munkaszerződéssel egyidejűleg korszerűsítik az új munkakörödet, és ezbben talált olyan feladatokat, amik számodra "újak", akkor ennek nincs a díjazás szempontjából munkajogi jelentősége, csak abban az esetben, ha ezt követően végeztetnek el veled olyan feladatokat, amik nem a te munkakörödbe tartoznak.
Kedves Fortuna!
A pihenőnap az elmvégzett munka mennyisége után jár, a szabadság pedig nem. A pihenőnapot bizonyos munkamennyiség után ki KELL adni, a szabadásg pedig egy évre oszlik el - aminek a felével ugyan rendelkezik a munkáltató, de ez nem egyenlő azzal, hogy szabadnapnak kiír olyan napokat, amiket nem is szabadsággal töltött a munkavállaló.
ha ilyen van, a munkavédelmi főfelügyelőséghez fordulhatsz - de veszélyes, hogy ez esetben elveszted az állásodat. Ezt érdemes mérlegelni.
Szia nemethdo!
Sajnos a munkaköri leírás önmagában nem biztosít védelmet a felmondás alól.
Tisztelt Dr. Abonyi Rita!
Segítsen kérem eldönteni a régi nagy kérdést: az ebédidő beleszámít-e a munkaidőbe? A Munka Törvénykönyve ugyan ír a 6 óra után járó 20 perces szünetről, a kollektív szerződés szabályozásáról, de nem tudom pontosan értelmezni. Mit jelent az a mondat, hogy "kollektív szerződés hiányában a munkáltató dönt erről"? Kimondhatja (leírhatja) a munkáltató, hogy igen, az ebédidő beleszámít a munkaidőbe?
Köszönöm válaszát.
Kedves Mukika!
A kilépő papírjaid miatt a céged székhelye szerinti munkavédelmi felügyeletnél bejelentést kell tenned, és ők intézkednek.
A munkabéred legfeljebb 50 százalékáig történhet levonás. Amennyiben ez a levonás a létfenntartásodat veszélyezteti, úgy kifogással élhetsz a bíróság felé, hogy csökkentse ezt a százalékot.
Kedves franita!
A határozott idejű munkaszerződés a határozott idő lejártával megszűnik, nem érvényesül a felmondási védelem.
Kedves kokuszka!
A munakidőt nem lehet egyoldalúan módosítani, amennyiben van SZMSZ és az rendelkezik róla, akkor annak a módosítást is tartalmaznia kellene, mielőtt azt bevezetik.
A főnököd viselkedésével kapcsolatban a jövőre nézve azt javaslom, hogy valamennyi írásbeli figyelmeztetést kifogásoljál meg ugyancsak írásban, akár kezdeményezz vele e-mail vitát, hogy legyen nyoma annak, hogy a figyelmeztetés szerinted nem volt jogos, mert pl. elromlott a számítógéped.
Ha el akar küldeni, akkor a felmondás okát a bíróságon neki kell bizonyítania, neked viszont sokkal könnyebb lesz támadnod, ha van a kezedben ilyen írásos bizonyíték, mert sajnos egy későbbi perben azokra a kollegáidra, akik a per idején még ott dolgoznak, nem nagyon számíthatsz - úgyhogy javaslom, hopgy gyűjtsél magadnak anyagot.
Kedves Rita!
Egy ruházati üzletben dogozom,ahol a munkáltatóm kötelez egységes munkaruha viselésére. Egy ruha egy évre szól.Először a ruha árának 10%-át kell kifizetni, a fennmaradó összeget viszont csak akkor ha egy évnél hamarabb elhagyja valaki a céget. A ruhák logóval ellátottak,tehát másra,máskor nem nagyon használhatók. :-(
A ruhák nem olcsók,és többet is fel kell venni,tehát jelentős összegről van szó.A munkaruha használatát próbavevővel ellenőrzi is.
A kérdésem az,hogy jogosan fizetetti-e ki velem a munkaruha árát?Akár már a 10 %-át is? Ha ő küld el,akkor is nekem kell kifizetnem a ruhák árát?
Köszönettel:
Böbice
Kedves rupcsi!
A változó munkarendben egy vagy két hónappal előre történik a beosztás, amikor már ugye a szabadnapokat/pihenőnapokat is kiírják. A pihenőnap nem azonos a szabadsággal, így arra az nem adható ki.
A pihenőnap kötelezően jár, az elvégzett munka alapján. A szabadáság pedig az adott évre a munkavégzéstől függetlenül jár. A nem munkanapon történő munkavégzés rendkívül i munkavégzésnek mindősül, és 100%-os pótlék jár utána.
Kedves Sárkusz!
Arra az egyre figyeljen, hogy a teljesítménybér mindig lrje ez havi átlagban számolva a minimálbér 30%-át, és akkor ebben az esetben beszámít a szolgálati időbe.
Szia kisvirág!
A védett kor ellenére is el lehet küldeni valakit, ami azt jelenti, hogy 5 évvel az öregésgi nyugdíjkorhatár elérése előtt van az ilető - de erre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. Ez lehet csoportos létszámleépítés is, de ezt különösen meg kell indokolni, hogy amennyiben a munkáltató ezt megtámadná, a munkavállaló ezt indokolja.
Az egyébként, hogy a csoportos létszámleépítés kit érint és kit nem, azt a munkáltató fogja gazdasági szempontok alapján eldönteni.
Kedves évicia!
Ilyen ügyben a cég székhelye szerinti munkavédelmi felügyeletnél bejelentést kell tenned. Ők fogják kivizsgálni az ügyet, és közvetlenül járnak el a munkáltatódnál.
Kedves csiripiszli!
A munkazserződést kötelező módosítani abban az esetben, ha a munkavégzés helye a korábihoz képest másfél órával növekszik, vagy amennyiben ez a változás személyi, családi, vagy egyéb körülményekre aránytalan, vagy jelentős sérelemmel járna.
Mindez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan nem vagy köteles az olyan tartalmű módosító szerződést alárírni, ami rád nézve aránytalan sérelemmel járna. Ha pedig emiatt megválnak tőled, akkor ez mint felmondási ok is jogellenes lesz.
Mindez persze nem véd meg attól, hogy ne küldjenek el, a perlés önmagában nem biztosít munkahelyet, így javaslom, hogy próbálj a munkáltatóddal egyeztetni a munkavégzést illetően.
Kedves Rita!
Férjem munkaviszonya az előző munkáltatójánál közös megegyezéssel 2011. augusztus 31-én megszünt.
Az augusztus hónapra járó munkabérét nem kapta meg teljes egészében, a maradékot szeretnénk valahogy megkapni.
Ezen kívül bizonyítható, hogy a fizetéséhez minden hónapban 2-3 részletben jutott hozzá, jelentős késéssel.
Mit tehetnék, hogy a tartozást "behajtsam"?
Kedves bubóca!
Természetesen a munkáltató eljárása nem jogszerű, a férjed valószínűleg munkaidőkeretben dolgozik, ami elvileg azt jelenti, hogy előre akár egy vagy két hónapra beosztják a munkaidejét több műszakos munkarendben, megjelölve a kötelező két szabadnapot.
Akkor érdemes a munkáltatóval szemben fellépni a túlmunka és a rendkívüli munkavégzés miatt, amennyiben a jelenléti ív pontosan rögzíti, hogy a férjed mely napokon, mettől meddig dolgozik, és ebből neki van példánya is. Az ilyen perekben ugyanis a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy többet dolgozott, vagy éppen a szabadnapján dolgozott.
Az már más kérdés, hogy az ember hogyan indít pert az aktuális munkáltatójával szemben úgy, hogy az állását ne veszélyeztesse...
Kedves Andrea!
Mindenképpen javaslom, hogy hivatalosan írjatok egy levelet a felszámolónak, amelyben tájékoztatást kértek a munkaviszonyotok várható megszünésének az időpontjáról. A munkaviszony valóban a cég megszünésének napján szűnik meg.
Amennyiben a cégnek nincs a felszámolás alatt olyan vagyona, amiből a végkielégítés kifizethető lenne, akkor a Bérgarancia Alaphoz kell fordulni, de egyébként ezt a felszámolónak is meg kell tennie, amennyiben látja, hogy a cégnek nincsen pénze. Ilyenkor az állam fizeti ki a cég helyett ezt a pénzt.