Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kis magyar nyelvtan
Létrehozva: 2008. szeptember 18. 18:42
Gondolom, vagyunk egy páran, akiknek pokolian töri a szemét, ha durva helyesírási hibával találkozik. Itt nem azokra a szavakra gondolok, amelyek ritkán fordulnak elő, hanem azokra az esetekre, amelyek hétköznapiak.Ilyen pl. a ba-be, ban-ben, a j-ly helyes használata,a suk-sükölés, a nákolás. Hogy a múlt idős tt végződés szabályairól már ne is beszéljünk. Legyen ez a topic az, ahol erről tudunk beszélni, ne pedig akkor figyelmeztessünk bárkit is a hibáira, amikor egyébként értelmes gondolatokat ír, bár ordító hibákkal. Akkor figyeljünk a mondanivaló lényegére.
Írjátok be ide, mi az, ami töri a szemeteket.És ha valamilyen nyelvtani szabállyal gondban vagytok, akár itt kérdezzétek meg. Vigyázzunk a nyelvünkre, nehéz és pont ezért jól tudni a szabályait nagy kincs.
...
.
Kedves Paradicsom07!
Nagy orommel olvastam apam verset, koszonom, hogy megosztottad :-) Ha ven meg tole mu a birtokodban, kerlek vedd fel velem a kapcsolatot.
Udv,
Judit
A Tv-ben a beszélgetők, riportban és egyebütt , mindegy hogy politikus vagy nem folyton ööööööööööö-zik..........
Sziasztok!
Engem megőrjít az őőőőőőőőőőő-zés!
a magyar észjárás nyelvi: annál mélyebben tudunk gondolkodni, minél inkább otthon vagyunk nyelvünkben a magyar nyelv képes bármilyen fogalom megalkotására, ugyanakkor erőteljesen őrzi képiségét; a magyar toldalékoló nyelv. A szó töve lényegében gyökér, mely a mélyben szétágazva folyamatosan szóbokrokat hajt; a gyökök zömmel még képek, melyek az újonnan alkotott szavakat is érthetővé teszik; a szóbokrokkal összefüggően óriási, és mindenki számára érthető a szókincsünk; nyelvünk szemlélete mellérendelő: a) egészből a részekre következtető (deduktív); b) analogikus - kapcsolatot teremt távoli jelentések, sőt, ellentétek között; c) holisztikus - rendszerszemléletű, pl. egészség, gondolkodik; d) az előbbiekből következően önmagában filozófia: magyaráz; ősrégi műveltség őre, ld.: számok; a magyarul gondolkodó számára mindkét agyfélteke lehetőségeit megnyitja.Forrás: http://czakogabor.hu, 'nyelvédesanyánk' rovat, http://osnyelv.hu
Ismeretes, hogy a gondolkodás agyunk két helyén, a jobb-, illetve a bal féltekében történik.
"A beszéd főleg bal féltekés, míg a jobb félteke néma, viszont jobban lát, sokkal többet tud a térmanipulációban. Digitális elven működik a bal félteke, a másik félteke analóg. - hallottuk Hámori József: Mit tud az emberi agy? című előadásában a Mindentudás Egyetemén. A "digitális", az erőteljesen fogalmivá vált nyelvek beszélőinél az egész folyamat döntően a bal féltekében zajlik. Ám a magyar nyelv képisége, levezető mivolta és analógiás természete, erősen igényli a jobb féltekét.
A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a jobban látó félteke. A képzelőerő, kreativitás, muzikalitás jobb féltekés." - Számos nyelvnek nincs annyi szava, ahány mesénk, adománk és népdalunk van nekünk. Melyik nyelv képes efféle tréfákra? "Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja; jaj Baranyában a vadon élö Kis Pálnét nem keresik." Tessék elolvasni visszafelé; 20 szó, 84 betű!
- "Ám a zene komponálása (.) erőteljesen bal féltekés (.), mert az időérzés (.) csak a bal féltekében található meg. (.) A humorérzék, (.), a jobb félteke tulajdonsága. (.) Ha új dolgokat próbálunk kitalálni (.) a jobb félteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a bal féltekének, az raktározza, és (.) úgy dolgozik vele, mintha a sajátja lenne. A két félteke között tehát együttműködés van." A magyar gondolkodás ilymódon két féltekés: az értelem balos, az érzelem jobbos, akár az érdek és az érték. E következtetést magánlevélben megerősítette Gulyás Balázs agykutató is - Stockholm, Karolinska Intézet, az MTA külső tagja.
A német és általában az európai filozófia csodálatos erőssége a hajszálpontos fogalomképzés- és alkalmazás. A fogalmak reflektorként világítanak a homályosra. Világítani mi is tudunk, de akad még valami a tarsolyunkban! Zsoldos Imre nyelvészprofesszor szerint "a legmagyarabb szó a magyaráz!" Mi egyedülálló módon anyanyelvünket bocsátjuk a homályosra. Pl. egészség szavunk egybefogja a korszerű, holisztikus orvostudomány alapelvét. Vagy: magyarul a gondolkodás a gonddal való foglalkozás! Ez a rendszer-elvű összefüggés erősen meglepte Heideggert, amikor valaki szóbahozta előtte a dolgot.
A magyar filozófia a nyelv maga! Hegygerince az irodalom, különösképpen a népdal és a költészet. A mi nagy eszméltetőink írók és költők: Zrínyi, a zsoltárosok, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Ady, József Attila, Weöres, Krúdy, Jókai, Hamvas.
Aki nem tanul népdalokat, s nem igen olvas anyanyelvünkön, az műveletlen lesz, akár a sivatag, s talán közepes fizikatanár sem válik belőle.
Hámori akadémikus figyelmeztet arra, hogy "A szűkre szabott logika gyakran téveszméken alapuló láncolat, ami inkább az 'irracionális', egyben holisztikus jobb félteke bizonyos előnyeit mutatja." Tehát a bal-féltekés gondolkodás korlátos. Ámde ugyanez áll a jobbosra is. Talán ebből is fakad a magyar lélek sokat emlegetett szélsőségessége, érzelmessége, föl- föllobbanó szalmaláng természete, rajongása és dühös kiábrándulása: hol agyunk egyik felére bízzuk magunkat, hol a másikra. Művészi és politikai irányzatok alakultak eszerint - a magyar észjárás ellenére! Sokan érzik úgy, hogy nekik vigyázó szemüket folyton az éppen fönnforgó Párizsra kell vetniük, feledve látó tehetségüket. Csoda-e, ha a végén ilyeneket adnak írásba: "a humán perszonalitás hermeneutikai kognitivitása". Mások viszont azonnal és minden értelmi próba nélkül rajonganak bármiért, amiben holmi nemzeti délibábot látnak megképleni.
Ezért szenved népünk kétoldali történelemhamisítástól.
Az igazi magyar észjárás nem árvalányhaj és ingyom-bingyom, és nem is divat-izmus szerinti okostojáskodás, hanem különleges és hatalmas adottság.
Teller Ede, a marslakók, Ady, Krúdy, Mari néni meg minden mélymagyar gondolkodási előnye a magyar észjárás képessége. Ennek lényege: párhuzamosan gondolkodni analógia és Arisztotelész szerint, képekben és fogalmakban, két agyféltekénket együtt használni.
A magyarban lényegében szabad a szórend, és úgyszólván korlátlan a szóalkotás lehetősége, aminek az a lényege, hogy nem csupán gyárthatjuk a szavakat, hanem a képiségből következően az először hallott szóleleményeket minden nyelvtársunk azonnal érti: "léptei lepotyorásztak a lépcsőn," olvasom egy regényben.
Talán az anyatejjel belénk ivódott nyelvi szabadságból következik egyénieskedésünk, kuruckodásunk, politikai szabadságvágyunk?
Észjárásunk tehát alapvetően nyelvi, s mint ilyen, független a származástól, függ viszont a nyelvben való otthonlét mélységétől.
Karácsony Sándor híres könyvében, A magyar észjárás ban azt állítja, hogy "a mi gondolkodásunk lényegében mellérendelő", s ennek nyelvünk ezer bizonyítékát adja. Fogyaszt: a sonka a tányérról fogy, amitől a hasam nő. Az európai nyelvekben jórészt ismeretlen ikerszavak ellentéteket kapcsolnak össze: süt-főz, esik-kel, jön-megy, sőt: él-hal! A fogalmi gondolkodás szerint pl. élni, enni, lakni, lélek, bűnhődés külön fogalmak. A magyar lát összefüggést élet, táplálék, otthon, nász, börtön és lélek között. Nézzük: élet és étel szavaink azonosak, hangátvetéssel különültek el: nem élek hússal. Feleségemmel és anyámmal élek - tehát velük lakom. A lak gyök eszerint otthont is jelent, ahol lakozom. A lakás majdnem olyan fontos, mint az élelem. Lakni ugyanaz, mint élni valahol, lakhatatlan az élhetetlen bolygó. Jól lakni annyi, mint eleget enni, esetleg lakmározni. Némelyik étel laktat, némelyik nem. A lakodalom a nászi, házasodási lakmározás. A házasodás és a lakodalom közti összefüggésre mutat a régi nyelvhasználatunk "Én atyámnak házában sok lakodalmak vannak" (Müncheni kódex, János 14.2.) A XV. században a lakodalom tehát helyet, otthont is jelentett. Miután az ember lelkes lény, ezért a száz lakos száz léleknek is mondható. Szent István törvényei szerint bizonyos vétkesek börtönben böjttel lakoltak bűnükért.
Ezt a viszonyrendszert csak egy háromdimenziós képen ábrázolhatnánk, melyen látnánk az él-élvez-élelem-élet-étel-evés sort, majd ezek elágazásait, pl.: él - él vele - létezik, van - használ: kihasznál, fölhasznál, lehasznál, fölél - lakik - közösül, stb. majd ugyanezt végigvenni a sor többi szavával, kikutatva az élvez, az élelem és a többi rokonságát. Átjutván a lak - lakozás - lelakik - belakik - lakmározik - lakodalom - lakol családhoz, s megtennénk ugyanezt, akkor kiderülne, hogy egymással gyökkapcsolatban nem lévő szók közt jelentés-megfelelések akadnak: közösül, lakik, eszik, stb. Midőn egyre távolabbi szóbokrokba kerülünk, nem hagyjuk el nyelvünk háromdimenziós hálóját, melynek minden csomója többszörös összeköttetésben áll egymással. Látnánk, hogy a jelentések egy része a gyökökön, mint képeken keresztül áramlik, másika fogalmak értelmi összefüggései révén. És, amikor "mintegy félhomályban átsuhan értelmünkön a szó másodlagos jelentése" (W. Heisenberg), a magyarban sokadlagos jelentése, akkor mind valami nyomot hagy ott, legkivált megnyit egy asszociációs lehetőséget. Ezzel az adottságukkal kerültek előnybe a "marslakók", a kvantumfizikában, ahol newtoni mechanika fogalmai elvesztették használhatóságukat.
Az analógiás logika kutatta az asztrológiában, az alkímiában az elemek, a számok, a csillagok, a tulajdonságok összefüggéseit-kölcsönhatásait, s ez működik máig a gyermeknyelvben, a szerelmesek becézésében, a költészetben.
"A szám minden létező dolog ősképe" mondá hajdan Püthagorasz. Nyelvédesanyánk hajszálra ugyanezt állítja! Szám 'élőlények rendje, sora' (Etimológiai Szótár.) Számomra, számodra, számára stb. szavainkban a részesülőt magával a szám szóval nevezzük meg! Számlál, számít - aminek száma van, az létezik, aminek nincs, az nem számít, számfölötti, nem tartjuk számon, tehát fölösleges, sőt megeshet, hogy már nem létezik, fölszámoltatott. Akit száműztek, azt kitaszították a közösségből, a számosak közül, nem veszik többé emberszámba. A száműzött jogfosztott lett, bárki megölhette. Aki számadást végez, vagy számot vet, az mérték és érték szerint rendez, stb. Püthagorasznál az egy a legnagyobb szám, Isten száma, tehát egyetemes, egyesít, egyenlő - a számok összessége egytől egyig tart, és így tovább. Ötszáznál több szavunk tudja ezt! A kettő a meghasonlás száma: kétséges, kétszínű, máslás, másodörökös, fél, féleszű, pár. A három a tökéletességé: ennyi az igazság, a népmesei kerek erdő, a címer keresztje alatt a halmok száma. A négy a teljességé: elemek, év- és napszakok, stb. A kör és a kereszt-köröszt is közös gyökből ered. Jó hír, hogy más nyelvekben is, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy hol és mikor tettünk szert erre az őskori tudományra, melyről - meg lehet számolni - ezernyi! szavunk tanúskodik? Nem tudjuk. Tudósaink nem is kutatják.
Talán mást is érdekel...
A magyar észjárásról -
Czakó Gábor
Vajon létezik-e magyar észjárás? A XX. században a magyarok meghatározó szerepet játszottak Amerika fejlődésében Hollywoodtól az ennél "sokkal ártalmatlanabb atombomba" megteremtéséig - írta Norman Macrea, az Economist főszerkesztője. A Los Alamosban dolgozó magyar atomfizikusokat marslakóknak nevezte Asimov, közéjük sorolva a nagy matematikus Neumann Jánost is.
A marslakók egyike, Teller Ede gyakran mondogatta, hogyha ő nem Ady Endre nyelvén tanul gondolkodni, akkor belőle legföljebb csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lett volna.
Milyen Ady Endre nyelve? Lírai és drámai, ellentéteket egybeszövő és láttató és kifejtő, hatalmas erejű képek áradata, miközben okos: mélyen megvilágítja az emberi gondokat. A magyar nyelv önmagában is erőteljes képisége Adynál megerősödik.
"Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk."
A kép olyan, akár a tölcsér, az egész szemhatár belékerül: a csók, a félig csókolt, a tűz, a hideg, a futás, a cél, az elérhetetlen.
A képi látásmód megfelel az őskori analógiás gondolkodásnak: A olyan mint B, és C stb. "Az analógiás észjárás holisztikus, az egészre, mint összefüggésrendszerre figyel." A fogalom dobozra hasonlít: amit fontosnak nyilvánít, azt beveszi, becsukódik, a többit kirekeszti. A nem B - határozta meg a formális logika lényegét Arisztotelész.
A nyelvek különböző arányokban használnak képeket és fogalmakat. A magyar szavak gyökerei, a gyökök, jobbára képek, melyek összekapcsolódva egész filmet vetítenek elénk - körmönfont, halovány, kerge, stb. A gyökök és jelentések finom változásaiban összefüggések szerves kapcsolatrendszere tárul föl, s állandó gondolattársításra, analógia-sorok áttekintésére késztet bennünket, pl.: válik, válság, választ, valag, völgy, stb. Egyszerű szavainkban természeti jelenségek képlenek meg, melyek magát a jelenséget vetítik elénk: Kelet-Nyugat, este, eső. Az ér gyökből ered az érint - értelem -érzelem - érték - érdek - értelmes - értelmetlen - érdekes-érvényes - ahány ellentét, annyi összefüggés?!
Egyik-másik gyökből több száz szó sarjadzott, másfelől szinte nincs olyan fogalom, melyet ne tudnánk több szóval-képpel megvilágítani. Beszédünk és gondolkodásunk ily módon kétfelől kapcsolódik össze, akár az összekulcsolt kéz. Szókincsünk mérhetetlen gazdagságát hadd jelezze három szám: a fogyatékos értelműre 200-nál több, a beszélésre legalább 500, a helyváltoztatásra bizonyára van 1131 olyan szavunk, amelyet minden magyar azonnal megért. Ugyanis eddig számoltam - figyelmen kívül hagyva az eszközzel történő mozgásokat: a szánkázik bekerült, a szánkózik kimaradt.
"A gyökrend révén a magyar holisztikusan szemlél: az egészet látja, a lényeget, s abból eredezteti a részeket. Tehát levezető, az idegen szavak kedvelőinek: deduktív ." Ezért hangsúlyos szavaink eleje, és ezért tesszük a mondatban előre a fontosat.
Ezért beszélünk egyes számban a többes testrészekről - láb, fog, haj, szarva közt a tőgyét, csikorgatom a fogam, stb. Ugyanilyen, tehát a névhasználatunk, a keltezésünk, a leveleink címzése. Számolásunk is ilyen: tizenegy, tizenkettő, tizenhárom, tehát elöl a nagy egység, a tíz, latinul: undecim, duodecim, tredecim.
folyt.
Megkérdeztük a császárt: Hát assziszi szent Ferencz, hogy ez így jó lesz? Egy bizonyos Kun Béla egy másik bizonyos Vlagyimir Iljicstől egy táviratot kapott: Hát maguknak egy szikra távírójuk sincs? De van! Volt rá vágva a válasz és gyerekek tódultak az utcákra és kiabálták miki, miki, Horthy Miki! Lesztek ti még bolsevik. És az illegális kommunista párt illegalitásból illegalitásba vonult. A Donnál a Magyar hadsereg a második. Volt. Kodály figyelmeztet: Kállai kettős politikát folytat. Matahari tárgyalásán a védő így fordul az esküdtekhez: Uraim. Mentsék fel szegény kémet. A háború, ha nem is éppen hiro-simán, de befejeződött. S a nürnbergi mesterdalnokok perén, még elhangzott néhány tisztafa-jú ária, de azért az igazság is szolgáltatva lett.
Magyar Rádió, Budapest. 1945. április 3. Jó estét kívánok! 1945. április 4. Jó estét Ivánok! S egy bizonyos Joszip Sztálin a balti népekhez intézett beszédében ekképp szólott: Akinek az Isten észt adott, adjon hozzá Litvánt is! És ez így is Lett. Kínában megjelenik az első német nyelvű napilap, a Mao cejtung.
Elkészülni, vigyázz, Rajk! Kezdődnek az ötvenes évek...
(Kiadjuk a jelszót: Aki kesztyűt vásárol, legyen annyi esze, nézze meg nincs-e benne az ellenség keze!) Ávó cézár! (Többen mondták, hogy Andrássy út hatvan, ma már egy Péter Gábor és Farkas Mihály ellátogatott egy előadásra. Új tendenciák jelentek meg az amatőrszínjátszásban. A darabokat a vasfüggöny mögött játszották. Így történt, hogy a Nemzetibe a Péter és a Farkas ment.
S a Sztahanovról elnevezett horgászversenyen valaki kifogta az úttörők tizenkét pontyát. Rákosi Mátyás mindent beismer: Elvtársak, hajszál híján kopasz vagyok!
(Közmondás: Aki ötöl-hatol, előbb-utóbb ötvenhatol!)
Nem Mindszenti ami fénylik!
Magyar Rádió, Budapest. 1956. október 22. Jó estét kívánok! 1956. október 23. Jó estét Ivánok!
S mi büszke Magyarok! Büszkék vagyunk tudósainkra. Bánki Donát rekesztett, Csonka Magyarország. Kandó Kálmánnak köszönhetjük, ha néhanapján nagymamáinkat a Batthyány téren elragadja a HÉV! (Magyar találmány a lidércnyomás mérésére kifejlesztett Manó méter is.)
Sűrű sötét Erdély! Dühöng a déli széle országunknak. Határainkon túli határaink vannak... Nincs Kárpátlás?!
A disznó, öbölbeli amerikai zsoldosok így kiáltoznak: Castrót akarok kötni! Castrót akarok kötni! A Vietnámban harcoló francia csapatok megtanulták merrő Fú a Dien Bien.
Új gazdasági mechanizmusunkhoz új gazdaság is társul. Testvérnépeink rendőreinek ügybuzgalmát mutatja, hogy ha szólítja őket a kötelesség, hát Visztulában hagynak csapot, papot ...
A nemzetközi terrorizmus seregszemléjén utoljára a Svédek vitték el a Palmét.
Mi itt egy GMK-n belüli PJT keretében kötvényeket bocsátunk ki. A kötvényekért az állam jót áll. De ki áll jót az államért? Érkezett a hír: A csernobili katasztrófát még nem tudni, hogy a nyugati láncreakciós körök, vagy a honi nehéz elemek okozták-e.
Mindenesetre a TASSZ jelentette: Már Madame Curie is csodálkozott az urán! - akinek kedve vagyon, folytathatja...
Nincs mit...
ÁRPÁD A PUNK
Cézár nyílj ki, mondta Brutus és belevágta a tőrt. Hátul Antoniusék összesúgtak: Ez már döfi. Egy katona sehogyan nem akart harcolni a légiósok ellen. Azok csodálkozva körbe veszik, de érdeklődésükre csak ennyit mond: Szabin vagyok...
És kezdődött a Kárpát medence története. Hun volt, hun nem volt. Élt egyszer Attila, aki egy hamis damaszkuszi pengét előrántva így kiáltott: Csoda szar vas! És lett lészen nosza.
Kezdődött a magyar történelem megannyi huszárvágással és megannyi császár metszésével. Tas alkoss gyarapíts! Nem Töhötöm. Álmos vagyok. Ez Huba. És megkondultak a harangok és Örsbe szorult az öklük. Sétálunk az Árpádok alatt, Géza kézben. István király vágtat fakón. Valaki rálő tömegből, de Gellért kap a lövedék, s o lőtt sebbel lobbal elillan.
Országom egy hóhér! (Halotti beszéd...) Hej Magyar hon! Van sok rozsod, volt sok búzád, de nem volt több Árpád... Így halt ki az Árpád-ház.
Elpusztult az aranybullát tojó tyúk. IV. Béla vagy negyedik Béla aki korszerűsítette a közigazgatást, felszámolta a tatár járásokat, egyik nyilatkozatában emígyen szólott: Hej tatárok tatárok! Hoztok is, bifsztek is.
Az Anjouk úristenit! De Salamon töke még messzire látszott...
Moldva csinált problémának hittük a török sereget is, de mikor Dugonics tituszt kapott, hát kitört a háború. Néhány végbéli vitéz felsóhajtott: Csak az a vég, azt tudnám feledni...
Gyűzött a Dózsa, gyűzött a Dózsa! Tegnap a parasztok felkeltek! Megreggeliztek, majd kiegyenesített kaszáikkal üldözték Zápolyát, akit egyébként még veszett kutyák falkája is üldöz. Több is veszett Mohácsnál. A törökök persze tudták, hogy a fáknak melyik oldala Mohács... II. Lajos maga itta meg a cselének a levét. Földet osztottak. Mindenki kapott egy fél holdat.
Az ország három tagba szakadt. Megtanultunk Isztambul, de Gül babát türbe csalták. Húzd rá kóczi! Ne Thököly! Nem oda Buda! Kiabáltunk, persze ekkor Buda már rég oda volt. És Salamon töke Mária Terézia kezébe került. De kifogjuk a bécsi szelet a vitorlájukból. Persze Szilágyi Erzsébet ekkor már a fasorban sem volt.
Folyt a világtörténelem is. Bocsánat, elveszett az egész Spanyol hajóhad? Nem, csak a harmada. Bléket kaptak. Egy bizonyos Nagy Katalin nevű cárnő így szólott: Elnézést uraim mennem kell, Szentpéter vár. Ha ott lett volna egy bizonyos Vlagyimir Iljics, csak ennyit mondott volna: Jól illik ez a len ing rád.
Egy Napóleon nevű császár nem dupla Nelsont rendelt, mondván Korzika vesém. De holló a hollónak nem kaparja ki a gesztenyét, mikorra a helyzet tarthatatlanná vált, hát megkérdeztük: Gyalog megyünk, vagy szabadok, s minthogy a válasz jól hallható igen volt, így kérdést nem képezett a cselekedendő irány. Rohantunk a forradalomba, s mikor a közepére értünk, rémülten láttuk, hogy már csak kifelé vezet az út. Futott Jellasics a_gyáva_1 nehezen követve korunk eseményeit. Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a régi mente... Újat húztak, de valahány csepp esett rája, annyi áldás szájon vágta. Így éltünk, de élhettünk volna még nagyobb sikereket is.
Petőfi magának választott csillagot. Kossuthból cigaretta lett. Széchenyi lánchídként végezte a Duna két partja között. Bem apó bemondta az ultimátumot... és mindenki előtt világos lett. S a kiegyezés után az ország a milleneumra készült.
Ékes magyar anyanyelvünk... (Rádiókabaré-részlet)
http://www.youtube.com/watch?v=PNez5AHadsk&NR=1
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettől mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.
Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.
Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
A 80-as évek elején Sinkovits mondta a Humorfesztiválon és még ő is belezavarodott!!!
Olyan sokszor megkapjuk, hogy a magyar nehéz nyelv. Kár, hogy akik ezt mondják, nem értik meg a következő kis verset :
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
És talán engedjétek meg nekem e sorok idézését, mert igaz és aktuális.
Bágyoni Szabó István: Március idusa – Húsvét – a Költészet ünnepe – József Attila születésnapja (jegyzet)
Nem véletlenül kerülnek egymás vonzáskörébe megtartó fogalmaink. Persze, mondhatnók úgy is: a Petőfiék megfogalmazta Mit kíván a magyar nemzet 12 pontja, szabadságvágyunk első, Európát „megrendítő” kinyilatkoztatása voltaképpen azt az örökérvényű (hiszen már megváltott) pillanatot emelte polgárjogi magasságokba, amelyért – hitünk szerint – Isten Fia 1848 évvel annak előtte életét adta. És mi lett a szabadsággá nyilvánított Megváltásunkból, az idők húsvéti ünnepnapjaiból? Jött Arad, a mi keresztre feszítésünk. És nyomában azok az évtizedek, amelyek az őszinte magyar szót – a késlekedő Feltámadás hiányában – hegyibeszéd-szerű allegóriákba, szimbólumokba, vergődő versszövegek homályába (a társadalom jó részét pedig szociális nyomorba) kényszerítette.
Vannak, akik úgy vélik, József Attila versnyelve az első, amelyben anyanyelvünk sikerrel rázza le magáról a „késlekedő Feltámadás” kényszereit: Petőfi hiányát. És hozzáteszik: Pőcze Borbála fiának egész életvitele, mérhetetlen nélkülözései, lelki egyensúlyvesztése, aztán Szárszó – voltaképpen csak a Versben testet öltött „krisztusi pillanat” magyarázatai, emberre szabott vetületei. Legyen. De vajon nem a született zsenialitás ama törekvése, hogy a Feltámadás, a megváltottság élményét elérhetővé tegye a hétköznapok számára? Szóban, képben, igazságainkról és szabadság-szomjunkról szóló – Szárszó óta is naponta felsikoltó – fájdalomkiáltásainkban?
Megváltás és vers. Vers és édesanya. Lám, okkal kerülnek egymás vonzáskörébe a fogalmaink. A Megváltó keresztje alatt tragédiáját panaszoló édesanya szinte az anyanyelv panaszlását műveli: ez vagyok, ez maradtam. Egy megszenvedett Anya megszenvedett anyanyelve. Talán ez volna maga a költészet? Annak panaszló vonulata?
„Feleségemmel együtt hosszabb idő óta a szó szoros értelmében éhezünk – panaszol költőnk 1933-ban Babits Mihályhoz írt levelében. – Ellenőrizhető adat: az Írók Gazdasági Egyesülete ebéd gyanánt egy kávét és egy zsömlét utalt ki számomra…”
Az I.G.E.! Igen. Igéink, mondataink, egész irodalmunk József Attila után sincs abban a helyzetben, hogy ne áhítozná a megváltást. Miérettünk. Mimiattunk. Átszúrt mellényű Petőfikre, éhező József Attilákra emlékezve, Európa másik irányába való nagy-nagy igyekezetünk közepette ismételten fölidézzük: megváltani önmagunkat kell, önnön hibáinkkal és erényeinkkel, önmagunkért.
Anyanyelvünkön. Idegen Megváltó nincs!
http://www.krater.hu/krater.php?do=3&action=a&pp=19210Tegnap volt a Költészet Napja, melyen József Attila születésnapjára is emlékezünk... s idén a feltámadás, a reménység ünnepe egyben.
József Attila - (Az isten itt állt a hátam mögött...)
Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot
……………………………………………
……………………………………………
Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.
Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.
Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon.
1937. okt.
Nagyon jó!!!!
A magyar nyelv a legcsodálatosabb, legszínesebb és legbonyolultabb valami a világon, épp ezért a legmegunhatatlanabb is.
Egy templom hirdetőtábláján a következő olvasható:
Tudjátok, hogy a Tál család hány tagja tartozik a gyülekezetünkhöz?
Először is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni. A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.
Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál várni akar vele még egy évet.
Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi gyülekezetünk pontosan olyan legyen, mint az összes többi. Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez.
De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például kifejezetten segítőkészen intézi az egyházi ügyeket. A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet
számítani. A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a közösség ügyeit diplomáciai körökben . Az elkötelezett Agi Tál nővér élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel vele.)
Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két
unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttért más vallásra, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt.
Szerintem sok hasonló van, ahol mindkét forma használatos:
Pl. telefonozni vagy telefonálni,
ebédezni vagy ebédelni, síelni vagy sízni.
A Barátok közt esetében én azt írnám, ha nézném, hogy nézem a Barátok köztet. Mit csináljunk, tárgyragra végződő címeknél nehéz azt elhagyni, ha róluk beszélünk. De nem vagyok nyelvész, ez csak az én véleményem.
sziasztok
szeretném , hogy ha valaki segitene nekem,hogy kell mondani:
skype-olni v. skype-ozni?
illetve:
-Nézem a barátok köztet?
vagy:
-Nézem a barátok közt?
Tudom lehetne ugy is , hogy -t cimü sorozatot,de ezt otthon nem mondom ki.
köszönöm a segitséget
Köszi, szabályszerűen kéne :), mert valaki kifogásolta, hogy írtam vesszőt, mikor szerinte nem kellene.
Bár a szabály meg azt írja, hogy ingadozik...
Csak érzésre mondom: ha illeszkedik az előző tagmondat cselekményéhez, akkor nem - lásd a második példádat - , ha gyökeresen más a második tagmondat (és pl. cselekvés) hangulata, iránya, stb, akkor igen.
"Hirtelen fölugrott s feldöntötte a széket, a zajtól észhez tért és már lecsendesedve ment ki az udvarba."
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy:
http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.doc
243. pont / b)
A tagmondatok közötti írásjelek...
Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.
Ezzel kapcsolatban, én úgy tanultam anno, hogy ha a mellékmondatban újabb ige van, akkor és előtt mindenképpen kell a vessző, és én tennék.
Vélemények?