Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Depresszióóó
Sajnos, volt szerencsém a fenti nyavalyához több évtizeden keresztül, tapasztalhattam a derék Doktor Urak és Hölgyek nem mindig szerencsés hozzáállását.
Már 1968-ban elkezdődött.Az akkori - jóemlékezetű OPNI-ban /Orsz.Nerurólógiai és Pszichiátriai Intézet/ vizsgálgattak a fenti kórral, hümmögtek, gyógyszereztek.A következő 40 /!/ évben ez néhány évenként megismétlődött, de hogy miért...egyik orvos sem tudta. Egyszer azután egy idős parasztasszony megkérdezte:
"Mikor született édes fiam?"
"1945 ápr.23-án, óbudán."
"És nem hallott a 2. világháborúról? Nem hallott arról., hogy itt óbudán 6 hétig ostrom volt /febr.13-ig/ és 6 hétig rettegtünk?"
"De igen..."
"A rettegés - ezt minden kismama tudja - nagyon nem tesz jót a magzatnak. Ilyen hosszú idő meg egyenesen katasztrófális."
Megcsinálták a CT-t és láss csudát, kimutatta az agykárosodást.Ugyan ráirták a leletre, hogy "további inttézkedést nem igényel" de tény:gyengébb idegekkel kell élni, mint lehetett volna.Azóta meg vagyok győződve arról. hogy az idősebb hölgyeknek - de gyakran a kevésbé idősebbeknek is - sokkal jobb érzékük van a gyógyitáshoz, mint esetenként a Doktor Uraknak.
A depresszió - amint a szakkönyvek és cikkek irják- nem betegség, hanem állapot. Az idegrendszer védekezése a túlzott igénybevétel ellen. Az ideg-ingerület ugyanis neuronok egész során szalad keresztül, amig a kapott parancsot végrehajtja. Az idegsejtnek egy hosszabb és több rövidebb nyulványa van,/axon/ úgy néz ki, mint egy amőba.Ezekkel az axonokkal kapcsolódik a többi sejthez. A sejthártyán az ingerület-átvitel elektromos feszültséggel történik, a sejthártyán keresztül.Depressziónál a sejthártyák ellenállása megnövekszik, és sokkal nehezebb bármilyen parancsot "keresztülerőszakolni" az idegsejtek láncolatán, mint egyébként.Ezt a beteg úgy éli meg, hogy minden megmozdulás kinos, hosszantartó erőfeszitést igényel. Ugyanakkor a feladatok elvégzésének kényszere a betegben teljesen ép. Elképzelhető, milyen lelki nyomást kell elviselnie egy kétgyermekes anyukának, kinek gyerekei esetleg ott sirnak mellette, ugyanakkor a depresszió miatt alig tud mozdulni...
A depresszió kivédésére anti-depresszánsokat alkalmaznak.Ezek a kémiai szerek ugyan csökkentik a fenti folyamat kapcsán megnövekedett sejthártya-ellenállást, de egyben kiiktatják a "védelmi vonalat" amely biztositóként müködött. Hosszabb távon ez bajt okozhat, - a gyógyszer egyéb kárositó mellékhatásáról nem beszélve.Hogy mennyire megnövekedett korunkban a stressz, azt jól példázza az a tanulmány, amely szerint a mult században vidéki környezetben élő ember EGÉSZ ÉLETÉBEN NEM SZENVEDETT EL annyi stresszt és frusztrációt, mint az a mai autóvezető, aki a belvárosban fél órát vezet..
Ennyivel kivántam az érintettek és minden érdeklődőnek a figyelmét erre a nyavalyára felhivni és jobbulást kivánni..
Igen, jobb lett volna.
Nem tudom, meddig létezik még a fészek.
Az antidepresszáns csak olyan esetben tud hatni, amikor alacsonyabb a hírmolekula termelés a szükségesnél. A MAOI típus gátolja a lebontást, az SSRI/SNRI azt szimulálja, hogy van elég.
Ha nincs hírmolekula hiány, mire hatna?
nekem sok bajom volt/van a gyógyszerekkel
sokat híztam,mára valamennyit sikerült leadnom
dagat a lábam és magas lett a vérnyomásom,összeestem az utcán
kiszáradt a szemem-szám
szexre egyáltalán nem volt igényem, nem tudom a derpresszió vagy a gyógyszerek miatt
most valamivel jobb, de a párom elégedetlenkedik a gyakorisággal
a többi kellemetlen tünet is kezelve lett,javult, vagy már megszoktam,vagy nem hat a gyógyszer?
Libidom megvan, a megvalositas miatt aggodalmaskodom.
masreszt viszont tulkeppen orulhetek - nem lettem balna meretu, nincs szedules, szorulas, hipotonia, egyebek, szval annyira rosszul nem jartam. :)
Van erre valami elmelet, hogy az agyament kenyszer-gondolatok, amik sokszor egeszen 'csunyak' tudnak lenni, olyasmi korul forogva, amit az embernek esze agaban sincs megtennie, megis valahogy betornek a tudatba, szval ezek honnan es miert jonnek?
Azert kerdem, mert kenyszereseknel is a gyogyszerezes az SSRI-SNRI, meghozza magasabb terapias dozisban, mint depresszional. Igy olvastam es ezt mondta a pszichiater is,de valahogy megis ketsegeim vannak...
Mi a tapasztalatod? kenyszerekre hogyan hat az antidepresszans?
Kenyszeres ritualeim nincsenek, 'csak' kenyszergondolatok(intrusive, obsessive thoughts), nekem ugy tunik, ezt nehezebb kicsit kezelni. :S
Igen, azok a franya rossz gondolatok...lehet am, hogy kisse kenyszeres is vagy, nem?
Tegnap toltottem le az Amazon-rol:
http://www.amazon.com/Imp-Mind-Exploring-E pidemic-Obsessive/dp/0452283078/ref=sr_1_2?s=books&ie=UTF8&qid=1340085723&sr=1-2&keywords=obsessive+thoughts
Ez akkor van igy ha az alapok megszuntetheto. Amennyiben nem lehet megszuntetni akkor meg kell elegedni azzal hogy a pszichoterapia melle gyogyszerhasznalatra is szukseg van.
Egyebkent a gyogyszerrel teljesen normalis eletet lehet elni, egyensulyban tartja a dolgokat.
Ez a jó:
http://www.palgrave-journals.com/ajp/journal/v71/ n4/full/ajp201139a.html
Aki tud angolul, annak érdemes ezt a cikket elolvasnia. Nagyon érdekes és olvasmányos. Ha jól értem, még ma ingyen letölthető, hozzáférhető.
http://www.palgrave-journals.com/ajp/j ournal/v71/n4/full/ajp201138a.html
A neurotranszmitter rendszer helytelen működése már következmény! Az antidepresszáns ugyan javíthatja a működést, de nem szűnteti meg az okot, amítől a hibás működés bekövetkezett.
Gondoltatok-e már arra, hogy az alap ok megszűntetésével a helyes működés helyreáll? Erre jó a megfelelő pszichoterápia.
Szia!
Lehet, hogy nagyon éjszaka van, de én nem látok lényeges eltérést a két álláspont között, a tied kissé részletesebb. Én "konyhanyelven" fogalmaztam, de ennek a beteg szempontjából nincs jelentősége.
/Az SSRI gátlók viszont - egyes vélemények szerint - könnyen pánikrohamot, vagy egyéb bajt okozhatnak/
nem olvatam vissza, bocsi, ha valaki már írta
nem vonom kétségbe, amit írtál, ugyanakkor bebizonyított tény,hogy a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása (is) kiváltója a depinek
a neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől - neurontól - a másikig
depi esetében a figyelem a noradrenalinra és a szerotoninra irányult.
a vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy ezek a vegyületek milyen módon hozzák létre a tünetegyüttest: egyesek szerint a noradrenalin- és szerotoninrendszer kölcsönhatása borul fel, és ezt próbálják egyensúlyba hozni a gyógyszerekkel
két nagy csoportja van ezeknek a bogyóknak:
1. SSRI: szelektív szerotonin visszavétel gátlók, és
2. SNRI: szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók
Hadd szóljak közbe: Felkavaró gondolatok nálam is mindig vannak, hol erősebbek, hol gyengébbek.Én egy jó kávéval szoktam "gyógyítani", bármilyen furcsa, nagyon hatásos. Arra persze vigyázni kell, hogy túlzásba ne vigyem a kávézást.
A hatás elmúlásával /egy óra/ tanácsos vmi lazitó tevékenységet végezni, és az idegi terhelést csökkenteni./tapasztalatom szerint/
Éveket áthidaltam igy.
Egeszsegedre!
Sziasztok!
Ha depresszióval küzdöttél, küzdesz, és szívesen olvasnád a történetemet, vennél részt könyvem szerkesztésében, valamint beszélgetnél sorstársakkal
katt ide:
http://gyozdleadepressziot.blogspot.com
Köszi, jobban vagyok, most nem feszítenek annyira azok a dolgok, amelyek feszíteni szoktak. Inkább a beszélgetős énem került előtérbe.