Aktuális

Jé, vannak még tinik, akiket nemcsak az okostelefon mozgat

Pár napja megtört a jég: beleláthattam nyolc 15 év körül fiú életébe, akik bár egy okostelefon köré csoportosultak, azt nem a virtuális öldöklés miatt tették...

Bár lélekben sokszor tinédzsernek érzem magam, a mai tinikkel kapcsolatban megáll minden tudományom: egyszerűen nem találom velük a közös hangot, nem értem, hogyan működnek, milyen dolgok mozgatják őket, és fel nem foghatom hogyan bírják azt a vészes tempót, amiben élnek. A megértésben mit sem segít, ha felidézem 15 éves énem, a hormonális átváltozás jellemző tünetein kívül ugyanis semmi közös nem maradt. Jó pár éve ezért csak messziről szemlélem őket, próbálom dekódolni, hogy miről beszélnek, hogyan kommunikálnak, és kíváncsian leskelődöm virtuális építőkockákból emelt életükben – gondolatban pedig szépen betettem őket egy nagy dobozba, amiben helyett kapott megannyi negatív sztereotípia.

Lelki szótáramban a tinédzser az a fiatal egyed, akinek kezéhez ragadt az okostelefon, izomzata jellemzően fejletlen, mindent gyorsan csinál, mindent azonnal akar, hangos, fene öntudatos, furcsa az öltözködési stílusa, virtuális szókincse nagyon fejlett, informatikai tudása pedig elképesztő. Hosszan tudnám sorolni, hogy mit (nem) néztem ki a tinikből – eddig. Pár napja ugyanis megtört a jég: beleláthattam nyolc 15 év körül fiú életébe, akik bár egy okostelefon köré csoportosultak, azt nem a virtuális öldöklés, hanem a néptánc miatt tették. 

Miközben vészesen zakatolt velünk a vonat, nem tudtam nem hallgatózni. Nem volt más témájuk csak a néptánc. Szenvedélyesen és lelkesen magyaráztak technikákról, lépésekről, videókat nézegettek, és elemezték a táncosok mozdulatait. Jó vágású, kedves, illemtudó fiúk voltak, akik a másfél órás út során semmi másról nem tudtak beszélni, mint a néptánc.

Hirtelen azon kaptam magam, hogy kapcsolódni tudok hozzájuk: eszembe jutott, hogy tinédzserként minden gondolatom a kézilabda körül járt, mindennap edzettem, gyakoroltam, futottam, súlyzóztam, kapura lőttem, ugráló köteleztem, hogy én legyek a legjobb átlövő. A fiúkhoz hasonlóan én is kaptam az élettől egy olyan mankót, ami átsegített a pokoli nehéz tiniéveken – és miközben hallgattam őket, szépen kiradíroztam gondolataimból a tinikről alkotott korlátolt definíciómat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top