nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Kidobták a Vásárcsarnokból, mert koszos volt a cipője

Történt egy szép őszi napon, egész pontosan a múlt héten, hogy egy hajléktalan férfi besétált a Vámház körúti Vásárcsarnokba gyümölcsöt venni, egy biztonsági őr pedig – arra hivatkozva, hogy koszos és szakadt a cipője – kihajította. Gábor története.
Bakóczy Szilvia
Bakóczy Szilvia
f Ajánlom

Gábor ötvenéves, tizenöt éve hajléktalan. Ingyenkonyhákon étkezik, a nappali melegedőben fürdik, este hol itt, hol ott alszik a fővárosban. A Város Mindenkié jogvédő csoportnak is tagja, a barátai, vagy „társai”, ahogy ő nevezi őket, „elsősorban innen kerülnek ki”. Havonta 22.800 forintot kap az államtól. Fix munkája nincs, ennek ellenére mindig dolgozott valamit. Érettségi után programozott, mostanában fotós munkákat vállal egy-két alapítványnál. Ennél többet nem szeretne elmondani magáról, tart a következményektől. Többek között erre a piacra is szeretne még vevőként visszajárni…

Két héttel ezelőtt semmit nem csinált másként, mint előtte bármelyik másik nap. „Vagy harminc éve ugyanoda járok vásárolni – mondta el az NLCafénak. – Persze, én máshogy vásárolok, mint az emberek többsége. Körbejárom az egész piacot, hogy felmérjem, mi a helyzet gyümölcsfronton. Ha nagyon éhes vagyok, veszek fél kilót, olyat, ami le van árazva. A cukorbetegségem miatt elvileg hatszor kell ennem egy nap, igyekszem, hogy az egyik étkezés gyümölcs legyen. Az árusok mindig kiszolgálnak, igaz, néha lerí róluk, hogy nem szívesen, olykor be is szólnak, hogy na, mit akarsz, te csöves? Az ominózus eset idején is épp gyümölcsöt vettem, amikor odalépett hozzám egy biztonsági őr, hogy azonnal hagyjam el a csarnokot, mert szakadt és koszos a cipőm. Szakadtnak szakadt volt, de különösebben koszosnak nem találtam. De még ha az lett volna is… Nem megyek sehova, válaszoltam, és továbbmentem. Erre ő jött utánam, és folyamatosan mondta, hogy takarodjak el onnan. Ne vicceljen velem, ide turisták járnak! – erre a mondatára tisztán emlékszem. Azt feleltem, üssön meg, ha akar, vagy vezessen ki, magamtól nem megyek sehova. Erre megfogta a karom, és kivezetett a piacról. Nagyon ellenkezni nem akartam, hajléktalan emberként egyedül esélyem sincs egy ilyen helyzetben. Tudja, ez arról szól, hogy ha nem hagyom, hogy kivezessenek, akkor megütnek, ha pedig visszaütök, hárman jönnek rám. Nem volt más opció, így lehet túlélni, higgye el.”


Részlet a biztonsági őr és Gábor közötti beszélgetésből (hangfelvétel):

– Miért akar kidobni?
– Ilyen öltözékben nem lehet itt lenni.
– Milyen öltözékben?
– Hát hogy néz ki?
– Miért, hogyan kellene kinézni? Az az úr rövidnadrágban van, miben különbözik tőlem?
– Abban, hogy nem ilyen cipőben van. Menjen ki!

Ember van a cipőben is

Az AVM  (A Város Mindenkié csoport) 2017. október 10-én szolidaritási akciót szervezett, hogy felhívják a figyelmet: ez a város mindenkié, nemcsak a szépeké és a gazdagoké, nem csak a turistáké, nem csak a szép cipősöké. “Mindenkinek joga van a tisztelethez és ahhoz , hogy a nagycsarnokban vásároljon.” – vallják. Az akción mintegy harminc ember vett részt, akik a vásárcsarnokban sok cipőt raktak ki a földre, és táblákkal tiltakoztak a diszkrimináció ellen. Az akció kapcsán a Piacfelügyelőség munkatársa is megjelent a helyszínen, akinek az aktivisták elmondták, hogy ha a Piac nem kér nyilvánosan bocsánatot, akkor az ügyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé fogják vinni. Az alkalmazott megígérte, hogy az üzenetet átadja a főnökeinek.

A főként lakásproblémákkal küzdő emberekből álló civil csoport október 14-én (14 órakor) hetedik alkalommal szervez Lakásmenetet, ami egy tömeges felvonulás a lakhatáshoz való jogokért. 

Mit gondol erről az egészről?
Hogy számít is meg nem is.

Mégis eljött az AVM megmozdulására.
Eljöttem, persze, a többiek miatt. Ha együtt nem állítjuk meg az ehhez hasonló eseteket, mi lesz itt, mondja? Előbb-utóbb már külön piacra mehetnek csak be a szegények? Majd kötelezően egy külön városrészbe? A biztonsági őr nevét megkérdeztem, meg is mondta. A beszélgetés nagy részét felvettem a telefonomra, még épp be tudtam nyomni a gombot rajta. 

Megviselték a történtek?
Nem nagyon. Volt már ennél rosszabb. Ha szegény valaki, akkor gyakran előfordul, hogy megverik, szóval ilyen szempontból ez nem volt egy kiugró eset. Nem ez esik a legrosszabbul, hanem az, amikor a játszótéren az anyukák, nagymamák velem riogatják a gyerekeiket.

Ez mit jelent?
Szó szerint azt mondják egy gyereknek: „Ha rossz leszel, elvisz az a bácsi.” Na, ez fáj. Nagyon szeretem a gyerekeket.

Az AVM szerint a csarnok házirendjében nem szerepel a megjelenésre vonatkozóan semmilyen szabály. A NLCafé a helyszínen megkérdezte az ott dolgozó biztonsági őrt, hogy tud-e bármit az esetről, illetve, hogy mit gondol róla. Azt mondta, nincs tudomása az ügyről.

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon