Katalán népszavazás: mi ez az egész, mi történik?

Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, amelynek évszázadokra visszavezethető történelmi gyökerei a mai napig igen erősek. A második világháborút megelőző spanyol polgárháborút megelőzően már széles körű autonómiát élvezett, azonban Franco diktatúrájának évtizedei alatt komoly elnyomással igyekezett letörni a katalánok törekvéseit. Franco 1975-ben bekövetkezett halálát követően azonban újra feléledt a katalán nemzeti öntudat, az északkeleti régió pedig ismét autonómiát kapott az 1978-as alkotmány értelmében. A terület önrendelkezési jogait tovább bővítette egy 2006-os rendelkezés, amely már „nemzetnek” nevezte Katalóniát. Ezt azonban 2010-ben elkaszálta a spanyol alkotmánybíróság, a döntés pedig eléggé felbőszítette a katalán hatóságokat és az ott élőket egyaránt.

Bár Katalóniának van ugyan  saját kormányzata, a Generalitat, saját rendőrsége, saját nyelve, törvényei és szokásai is, jelenleg egyelőre Spanyolország szerves része, ez pedig évszázados feszültségeket szított. A spanyol vezetés többször megpróbálta betiltani magát a katalán nyelvet is. A függetlenségi mozgalmak pedig új erőre kaptak a 2008-as gazdasági válságot követően, amelyben Spanyolország súlyosan érintett volt, és több milliárd eurós banki mentőcsomagokkal sikerült csak visszarángatni a totális csőd széléről.

Katalán színekbe öltözött tüntető a rendőrsorfal előtt (Fotó: Getty Images)

A gazdasági válság, illetve a 2010-es alkotmánybírósági döntés csúcsra járatta a függetlenségért kampányoló hangokat, ezért 2014-ben a katalánok már tartottak egy nem hivatalos népszavazást a függetlenségükről. A régió 5,4 millió szavazójából több mint kétmillióan mentek el voksolni, az eredmény ennek megfelelően azt mutatta, hogy 80 százalék támogatja a függetlenséget.

A szeparatistákkal szimpatizáló politikusok ezt követően megnyerték a katalán választásokat, és egy kötelező érvényű népszavazás előkészítésén kezdtek dolgozni a függetlenségről. Ez szembement a spanyol alkotmánnyal, amely úgy fogalmaz, hogy Spanyolország területét nem lehet felosztani. A katalán parlament szeptember 6-án saját törvényt hozott a kérdésben, amely – szerintük – lehetővé tette a népszavazás kiírását. A szavazólapon egy viszonylag egyszerű kérdés szerepelt: „Akarja-e, hogy Katalónia független köztársasággá alakuljon?” Az elfogadott törvény értelmében a népszavazás eredménye kötelező érvényű, és azt a voksolást követően két napon belül ki kell hirdetnie a katalán elektori bizottságnak.

Carles Puigdemont katalán elnök szerint „semmilyen bíróság vagy politikai testület” nem függesztheti fel kormányát a hatalomból. Más véleményen van Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, aki illegálisnak nevezte a katalán népszavazást. A spanyol alkotmánybíróság erre reagálva felfüggesztette a katalánok által meghozott törvényt, a spanyol kormány pedig átvette a régió pénzügyeinek kezelését, valamint a katalán rendőrök helyett spanyol rendőröket küldött a területre.

A spanyol rohamrendőrök fellépésnek eredményeként 761 ember sérült meg, két embert súlyos állapotban szállítottak kórházba (Fotó: Getty Images)

A spanyol hatóságok a népszavazást megszervező katalán politikusok közül többeket őrizetbe vettek, tízmillió szavazólapot lefoglaltak, emellett több, a népszavazással kapcsolatos weboldalt elérhetetlenné tettek.

„Spanyolország de facto felfüggesztette Katalónia önrendelkezését, és szükségállapotot hirdetett” – hívta fel a közvélemény figyelmét Puigdemont katalán elnök.

A múlt vasárnapra – valószínűleg véletlenül, de épp Franco tábornok államfői beiktatásának 81. évfordulójára – kiírt népszavazást ennek ellenére megtartották, azonban a spanyol rohamrendőrök sok helyen igyekeztek ezt megakadályozni. A spanyol kormány 4000 rendőrt vezényelt Katalóniába, akik lefoglalták a szavazóurnákat, emellett a szavazni kívánó emberek közül sokakat letartóztattak, de sokakat össze is vertek. Az eddigi információk szerint 761 ember sérült meg a rendőri fellépések miatt. A különböző hírcsatornák tudósításai és az internetre felkerült videók tanúsága szerint számos olyan eset is előfordult, amikor a rendőrök látszólag békésen tiltakozó demonstrálóknak estek neki gumibotokkal. A városban uralkodó káosz miatt zárt kapuk mögött tartották az FC Barcelona–Las Palmas-focimeccset, amelyen a Barcelona játékosai a katalán függetlenségpártiak sárga-piros színeivel ellátott mezekben pózoltak a meccs előtti csapatfotón.

Az FC Barcelona játékosai a katalán színekkel ellátott edzőmezben álltak be a meccs előtti fotóra (Fotó: Getty Images)

Az egyébként barcelonai születésű Gerard Piqué nem akart pályára lépni a zárt kapus meccsen, Carles Villarrubi, a klub alelnöke pedig lemondott a kialakult ellentétek miatt. A spanyol főváros csapatának, a Real Madridnak a meccsén a szurkolók spanyol zászlókkal tiltakoztak a katalán népszavazás ellen. Az FC Barcelona Twitter-oldalán ítélte el a spanyol rendőrök fellépését, amely, mint írják, „azért történt, hogy megakadályozzák az állampolgárokat demokratikus jogaik gyakorlásában”.

pic.twitter.com/jL7OypklCW

— FC Barcelona (@FCBarcelona) October 1, 2017

Az eredményt ennek ellenére borítékolni lehetett: a szavazáson részt vevő 2,26 millió katalán 90 százaléka a függetlenségre szavazott. A szervezők szerint körülbelül 770 000 szavazat eltűnt a káoszban, ennek jelentős részét a spanyol rendőrök vihették el. A feszült helyzetet jól illusztrálja az alábbi videó, amelyen azt látni, hogy a katalán tűzoltók a spanyol rendőrökkel néznek farkasszemet.

La jornada del referéndum deja también división entre fuerzas del Estado, Mossos o Bombers por imágenes así… pic.twitter.com/MB2E9FHZlZ

— Jesús Cintora (@JesusCintora) October 2, 2017

Carles Puigdemont televíziós beszédében azt mondta, a régió kiérdemelte, hogy független állammá válhasson, az eredményeket pedig a katalán parlament is megerősíti majd a következő napokban. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök erre válaszként azt mondta: semmilyen népszavazásra nem került sor vasárnap, a zavargásokért pedig a katalán kormányt tette felelőssé. Megdicsérte ugyanakkor a spanyol rendőröket, akik „határozottan, de higgadtan” léptek fel. Ezt megelőzően olyan videók is felkerültek az internetre, amelyen spanyol rendőrök a hajuknál fogva rángatnak ki embereket a szavazóhelyiségekből.

Katalóniában több mint 40 szakszervezet általános sztrájkot hirdetett keddre a jogsértések elleni tiltakozás jegyében. Több európai politikus is arra szólította fel a feleket, hogy minél előbb igyekezzenek diplomáciai megoldással véget vetni a káosznak.