Párizsi klímaegyezmény: mi lesz a bolygóval, ha az USA kilép?

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy ki akar lépni a 2015-ben elfogadott, majd 2016-ban 195 ország által aláírt Párizsi Megállapodásból. Ennek komoly hatásai lehetnek az egész bolygóra nézve.

A Párizsi Megállapodás, közismertebb nevén a párizsi klímaegyezmény fő célkitűzése, hogy az aláíró országok 2 Celsius-fok alatt tartják a Föld légkörének melegedését (az iparosodás előtti mértékhez képest), és komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a melegedés legfeljebb csak másfél fok legyen. Az egyezményt az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményét adó országok írták alá, köztük Magyarország is. Az egyes országok különböző vállalásokat tettek, amelyek mind a közös cél elérését szolgálják.

Az USA részéről akkor Barack Obama demokrata elnök szignálta a megállapodást, aki azt mondta, az Egyesült Államok vállalja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 27 százalékkal csökkenti a 2005-ben mért szinthez képest. Ehhez tiszta energiát és a gépjárművek üzemanyag-hatékonyságát nevezte meg a két legfontosabb irányvonalként. A kevésbé fejlett országok, mint például Kína vagy India pedig azt vállalták, hogy néhány évnyi növekedést követően kibocsátásuk csökkenni fog, és végül egy állandó szintet ér el. 

Egy berlini Climate March demonstráció résztvevői (Fotó: Getty Images)
Egy berlini Climate March demonstráció résztvevői (Fotó: Getty Images)

Obama utóda, a republikánus Donald Trump azonban már kampánya során jelezte, hogy alapvetően más elképzelései vannak a környezet védelmével kapcsolatban. Trump korábban többször kijelentette, hogy nem hisz a globális felmelegedés egyébként tudományosan bizonyított tényében, azt városi legendának, illetve az amerikai gazdaságot visszafogni kívánó Kína ármánykodásának tartja. Trump egyébként a fent említett kínai és indiai vállalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy ez „rossz üzlet” volt az USA számára, és hogy a két távol-keleti ország ezzel akarja lenyomni az amerikai gazdaságot, főleg a szén- és olajipart.

Mi Trump baja a párizsi klímaegyezménnyel?

Bár a párizsi klímaegyezmény valójában nem kötelezi semmire az amerikai elnököt – vagyis Obama hiába írta alá a dokumentumot és hiába vázolta fel környezetvédelmi terveit, Trumpnak abból semmit sem kötelező megvalósítania, ha nem akarja. Ennek ellenére Trump láthatóan presztízskérdést csinál az ügyből, leginkább azért, mert saját meggyőződése mellett a kilépéspárti támogatói is arra szoktak hivatkozni, hogy szerintük a világ kutatóinak és tudósainak 97 százaléka túllihegi a kérdést, és az extrém időjárási események, valamint a láthatóan emelkedő tengerszint kérdését riasztóbbnak állítják be, mint amilyen valójában. Trump Twitter-csatornáján egyébként többször azzal próbálta átverésként beállítani a globális felmelegedés kérdését, hogy a szokatlanul nagy mennyiségű hóra és hidegre panaszkodott, amit az USA területén lehetett tapasztalni az elmúlt 1-2 évben, noha arra a legtöbb kutató is rámutat, hogy a klímaváltozás és a melegedés hatására is előfordulhatnak ilyen szokatlan, szélsőséges időjárási események.

Donald Trump üdvözli Scott Pruittot, az EPA vezetőjét (Fotó: Getty Images)
Donald Trump üdvözli Scott Pruittot, az EPA vezetőjét (Fotó: Getty Images)

Trump kormányát is alaposan megosztja az elnök vélekedése, ő azonban azoknak a nacionalista érzelmű szavazóknak kíván kedvezni, akik úgy érzik, a párizsi klímaegyezmény összeegyeztethetetlen a 45. elnök által megfogalmazott „America First” doktrínával.

„Amerika csak a második, harmadik vagy negyedik lehet [a klímaegyezmény szempontjából]” – mondta az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA élére kinevezett Scott Pruitt, aki egyébként maga is tagadja a klímaváltozás tényét. „Kínának és Indiának nincsenek kötelezettségei 2030-ig” – tette hozzá, noha, mint korábban írtuk, az USA-t sem kötelezi semmi, legfeljebb saját vállalásai.

Mit történik most?

Bár Trump egyelőre lebegteti a kilépés lehetőségét, a Fehér Ház munkatársai azt mondták a CNN hírcsatornának, hogy az elnök formálisan vissza fog lépni a párizsi klímaegyezménytől.
Ezzel az USA azon kevés országok közé fog tartozni, amelyek elutasítják a klímaváltozás jelentette fenyegetéseket. Ez jelenleg Szíriát és Nicaraguát jelenti, előbbi országban az évek óta dúló polgárháború miatt nem foglalkoznak érdemben a kérdéssel, Nicaragua viszont azért nem ratifikálta az egyezményt, mert szerintük a Párizsi Megállapodás nem tesz eleget a klímaváltozás kérdéseinek kezelése szempontjából.

Az Egyesült Államok a kilépéssel többek között azt kockáztatja, hogy tovább feszül majd a viszony például az USA európai szövetségeseivel, illetve a Kínához és Indiához hasonló fejlődő országokkal.

Egyelőre bizonytalan, hogy Trump milyen utat választ majd, jelenleg több lehetőség is van. Ha más, az USA által ratifikált nemzetközi megállapodásokkal veszi egy kalap alá az egyezményt, akkor a szenátusnak kellene szavaznia róla, ahol biztos lenne a bukás. Választhatná az egyezményben rögzített hivatalos kilépési utat, ez azonban több évet is igénybe vehet. Kiléptethetné az országát az egyezményt megalapozó 1992-es megállapodásból, ezt azonban még a Párizsi Megállapodás elhagyását támogató republikánus szenátorok sem szeretnék.

Mivel fog ez járni?

Bizonyos területeken a Trump-kormányzat már most is azon dolgozik, hogy az Obama-kabinet környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos rendelkezéseit – például a Clean Power Plan nevű, tiszta energia felhasználásáról szólót – visszavonja. Az már most is látszik, hogy az EPA élén álló Pruitt egyelőre óvatosan nyúl a témához, már csak azért is, mert a levegő tisztaságát szavatoló, úgynevezett Clean Air Act törvény éppen az EPA által elvégzett tudományos vizsgálatokra hivatkozik, amikor a felmelegedést okozó gázok veszélyeit említi. Ráadásul a törvényben foglalt fenyegetések valódiságát az amerikai Legfelsőbb Bíróság is elfogadta, így Pruittnak nem lesz könnyű dolga. A Politico által megkérdezett jogi szakértők szerint az lehet számára a legjobb megoldás, ha új szabályokat hoz, amelyek korlátozzák az erőművek és más nagy források szén-dioxid-kibocsátását.

A Climate March nevű nemzetközi megmozdulás tiltakozói Washingtonban (és világszerte) demonstráltak Trump szándékai ellen (Fotó: Getty Images)
A Climate March nevű nemzetközi megmozdulás tiltakozói Washingtonban (és világszerte) demonstráltak Trump szándékai ellen (Fotó: Getty Images)

Ami a Trump szívének (és kampánystábjának) kedves szénbányászati ipart illeti, kétségesnek tűnik, hogy a visszavonulás jelentős segítséget nyújtana az iparágnak. A hidraulikus törésnek (fracking) nevezett bányászati módszerrel ugyanis jelentős mennyiségű olcsó földgáz vált elérhetővé az USA területén, ezért számos villamos energia előállításával foglalkozó cég váltott a szénről az olcsóbb gázra. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben az amerikai árampiacon a szén részesedése jelentősen csökkent. Míg 2000-ben még az erőművek fele használt szenet tüzelőanyagként, ez az arány ma már csak 30 százalék, ez a trend pedig folytatódni látszik. Ennek ellenére konkrétan a legnagyobb amerikai szénbányász cégek is azért szálltak síkra, hogy Trump ne lépjen vissza a párizsi egyezménytől, leginkább azért, hogy ne álljanak a szén környezetbarát felhasználásához szükséges technológia fejlődésének útjába. Más, kisebb cégek vezetői, például a Murray Energy vezérigazgatója, Bob Murray azonban sürgette a kilépést, és azt mondta, az egyezményhez való csatlakozás az adófizetők pénzének „illegális pazarlása”.

Sokan ellenzik, Trump legbelsőbb köreiből is

Bár az elnök egyik legközelebbi bizalmasának tartott Steve Bannon, illetve több ismert republikánus szenátor is a kilépés mellett foglalt állást, Trump kabinetjének több tagja – például Rex Tillerson külügyminiszter, aki épp az ExxonMobil olajcég éléről igazolt politikai pályára – és legbelső bizalmasi köre – lánya, Ivanka és férje, Jared Kushner elnöki tanácsadó – is a maradás mellett kardoskodott.

Ők azzal érveltek, hogy a kötelezettséget nem jelentő egyezmény nem korlátozná az elnök energiával kapcsolatos törekvéseit, azonban az USA így megőrizhetné befolyását a nemzetközi klímaügyi tárgyalásokban. A jelentősebb amerikai cégek közül a már említett ExxonMobil, az Apple, a Google, illetve a három fő kőszénkitermelő is a maradásra próbálták rávenni Trumpot. A Politico és a Harvard egyetem közös felmérése szerint az amerikai szavazók körülbelül 62 százaléka is a maradás mellett döntene. A független szavazók körében ez az arány 60, a demokrata szavazók körében 87 százalék.

Mit jelent ez a bolygóra nézve?

Nem sok jót, bár a kilátások már az előtt sem voltak túl kecsegtetőek, hogy Trump bejelentette volna a szándékait. Az Obama-kormány által elfogadott emissziócsökkentő rendelkezések ugyanis önmagukban még nem tették volna lehetővé a párizsi egyezményben foglalt értékek elérését. A jelenlegi elnök ráadásul ezen rendelkezések szinte mindegyikét fel kívánná számolni.
A tudósok és kutatók egy része szerint egyébként a klímaegyezmény célkitűzései amúgy sem elégségesek, ugyanis ahhoz, hogy tartani lehessen a hőmérséklet emelkedésének korlátozását, ehhez a Föld teljes szén-dioxid-kibocsátásának meg kellene szűnnie az évszázad végére, ami jelen pillanatban óriási, ha nem egyenesen lehetetlen feladatnak tűnik.

Klímaügyben a főszereplők tehát a most ezen a téren rendkívül aktív Kína, illetve az európai országok lesznek, amibe olyan, megátalkodottan liberális amerikai államok szólhatnak talán bele, mint például Kalifornia. A helyzet komolyságát jelzi az is, hogy Trump kilépési szándékainak hírére az Exxon részvényesei olyan rendelkezést szavaztak meg, amelynek értelmében a vállalatnak minden évben be kell majd számolnia arról, hogyan cselekszik a klímaváltozás kezelésével kapcsolatban.

Olvass tovább

Hozzászólások  ( 0 )
blog comments powered by Disqus