nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

“A bizonytalanság most a legrosszabb” – Angliában élő magyarokkal beszélgettünk

A brit miniszterelnök, Theresa May egy hete jelölte ki a Brexit irányát, most kedden pedig a legfelsőbb bíróság is kimondta döntését, mely szerint a parlament beleegyezése is kell Nagy-Britannia EU-ból való kilépéshez. A szigetországban élő magyarokkal beszélgettünk arról, hogyan látják most a helyzetüket, és miként tervezik a jövőt – Nagy-Britanniában vagy máshol.
Kégl Ágnes
f Ajánlom

Theresa May továbbra is homályban hagyott rengeteg részletet, viszont beszédéből lehetett érezni, hogy a brit vezetés időt akar nyerni, mert ők maguk sincsenek tisztában azzal, hogy miként történik majd a kiválás az Európai Unióból, és hogyan pozicionálja magát újra a gazdasági nagyhatalom.

A Brexit bizonytalan helyzetbe hozta a Nagy-Britanniában dolgozó EU-s állampolgárokat, köztük magyarokat is, akik nem tudják, hogy vajon a folyamat végeztével mi vár rájuk. A legriadtabbak attól tartanak, hogy egyenesen deportálják őket az országból, megfosztva mindattól, amit évek, esetenként évtizedek alatt felépítettek a szigetországban.

Voltak, akik szinte azonnal hazaköltöztek, mások azonban optimistán tekintenek a jövőbe, és eszük ágában sincs a Brexit miatt továbbállni választott, új otthonukból.

Én magam is itt élek, újságíróként dolgozom egy nagy brit lapkiadónál. Úgy látom, hogy – bár lesznek következményei – a Brexit nem lesz nagyon súlyos hátassal azokra, akik már hosszabb ideje itt élnek, rendesen dolgoznak, és adót fizetnek. Azt azonban lehetetlen megjósolni, hogy mennyire nyirbáljak meg esetleg a támogatásokat, és mennyire nehezítik meg az újonnan érkező bevándorlók helyzetét.

A választás rengeteg kérdést felvetett.

Többek között azt, hogy ez az ország, ami mindenkit elfogadott, tekintet nélkül bőrszínre vagy épp szexuális hovatartozásra, talán többé már nem is olyan nyitott, mint gondoltuk. És ha a gazdasági következmények nem is, de ez a gondolat sok már itt élő bevándorlót elszomorított és elgondolkodtatott a jövőjét illetően.

A referendum után elszaporodtak a rasszista eredetű támadások es erezhetően megosztottabbá vált az ország. Emellett bezuhant a font, és a britek megismerkedtek az infláció fogalmával is. Mindezt egy homályos ígéretért, hogy Nagy-Britannia ismét függetlenné válhat, és szabályozhatja az emigrációt.

A probléma az, hogy akik ezeket a nagyvonalú gondolatokat a referendum kampánya során megfogalmazták, még azok sem rendelkeztek konkrét elképzelésekkel arról, hogy mi történik az országgal a Brexit után. Így aztán sikerült totálisan bizonytalan gazdasági és politikai környezetet teremteni, ami kétségtelenül nem tesz jót az országnak, sem rövid, sem hosszútávon.

Személy szerint én nem félek, reménykedem abban, hogy ez a remek nemzet használja a józan eszét, és nem válik meg az adófizető állampolgároktól. Az egyetlen félelmem, hogy ne tegyék fizetőssé az oktatást a gyermekem szamara, mert az erőteljesen megnehezítené az itt maradásunkat. Azt gondolom azonban, hogy erre kicsi az esély.

Megkérdeztem néhány itt elő magyart, és azt tapasztaltam, hogy meglehetősen vegyesek az érzelmeik, és elképzeléseik a jövőt illetően.

Egy nő uniós zászlót éget a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt (Fotó: Leon Neal/Getty Images)
Egy nő uniós zászlót éget a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt (Fotó: Leon Neal/Getty Images)

“Szerintem végül nem lesz Brexit”

Az odahaza szinkronrendezőként, itt kint nannykent dolgozó 66 eves Racz Kati derűsen tekint a következő időszakra. “Az én helyzetemen a Brexit nem túl sokat fog változtatni szerintem, és azokén sem, akik már egy ideje itt élnek, itt dolgoznak. Valószínűleg az EU-s bevándorlók szociális juttatásait fogjak jócskán megnyirbálni. Én dolgozom, amíg tudok és van lehetőségem, a többi meg szerintem olyan távol van, hogy majd ráérek akkor elgondolkodni a továbbiakon. A nyugdíjamat otthonról kapom, itt mindössze heti 3.85 fontot utalnak, így aztán nem vágna földhöz, ha ezt elvennék” – nevet Kati, aki azonban hisz abban, hogy a kilepés talán be sem következik.

Azt gondolom, hogy a Brexit elhamarkodott döntés volt, ráadásul tanulatlan, a valós kérdést nem értő vidéki idősek döntötték el, és nem tudták, milyen következményei lesznek. Szerintem megpróbálja ez a vezetés kihúzni a következő választásig, mert az új parlamentnek nem lesz kötelessége megszavazni a kilepést” – véli Kati, hozzátéve, hogy amennyiben mégis bekövetkezik a kiválás, az viszont alapjaiban megingathatja a szigetországot.

“Ha mégis lesz Brexit, akkor itt minden elindul lefelé. Kivonulnak a bankok, nagyobb ipari vállalatok és az ország anyagilag jócskán leromlik majd. Ez mindnyájunkra hatással lesz, bár nyilván nem egyformán.”

Kati nem tervezi, hogy akár a Brexit után továbbköltözzön. “Ennyi idősen nem vándorol már az ember ismeretlenül és vaktában. Ha nagy baj lenne, a kint elő fiam segítséget venném igénybe, de ez csak a végső eset.”

“Anglia ebből nem jöhet ki jól”

 A vállalkozóként dolgozó 41 éves Pokorádi Gábor, aki 14 éve él a szigetországban, elemzőkre és a saját tapasztalataira alapozva sokkal kevésbé optimista, mint Kati.

“Van egy, teljesen önerőből, tisztességes és kemény munkával felépített, jól menő, specialista egészségügyi szolgáltató cégünk a belvárosban, évi közel fél milliárd forintos forgalommal. A font esése egyértelműen áremelkedést okoz. Az eszközeink 95%-a külföldről érkezik. Eddig ugyan megemésztettük a veszteségeket, de nagyon hamarosan árat kell emelnünk. Szerintem ezzel majdnem minden más vállalkozás így lesz vagy már van” – kezdi Gábor, akinek a megfelelő munkaerő megszerzése és megtartása is gondot okozhat, mivel a fizetések reálértéke csökkent.

Gábor szerint a magyarok egy részét esetleg érzékenyen érintheti a kilepés.

Azon nagyon meglepődnék, ha azokat, akik öt évnél régebben vannak itt, hazaküldenék. Már csak azért is, mert ez a réteg egy relatíve egyszerű nyelvvizsgával és teszttel állampolgárságot szerezhet. Annak sajnos van esélye, hogy azok, akik nemrég jöttek, leginkább az utóbbi 1-2 évben, olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a maradásuk vagy távozásuk politikai alkudozás tárgya lesz. Itt szerintem azok, akik bármilyen állami támogatást igénybe vesznek, és többet vesznek ki a rendszerből, mint amennyit beleraknak, különösen nagy eséllyel válhatnak célponttá. Voltak hangok, amelyek szerint azokat küldenék haza, akik évi 25 ezer font alatt keresnek. A statisztikák szerint a magyarok 60-70%-a ebbe a kategóriába tartozik.

A történtek fényében a háromgyerekes apuka is elgondolkozott a továbbköltözés lehetőségén.

“Alapvetően nem tervezem, hogy elköltözünk, London továbbra is egy nyitott, befogadó és nagyon is szerethető város. Ha lehet, maradnék. Ugyanakkor, ha tovább romlik a helyzet, el tudom képzelni, hogy mennénk. Ha borul minden Angliában, akkor Ausztrália vagy Kanada lenne szerethető opció, de vannak ismerőseim, barátaim, akik Szingapúrt, Dubait, Brazíliát vagy Malajziát választották új otthonuknak.”

Gábor szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy Nagy-Britannia csak rosszul jöhet ki a Brexitbol. 

“Az EU, szerény véleményem szerint, akár jelentős veszteségeket is hajlandó lesz elszenvedni azért cserébe, hogy a briteket megleckéztessék. Egyszerűen nem jöhetnek ki jól ebből, mert ha jól jönnek ki belőle, sokan követhetik a briteket, és összeomlik az egész EU.”

“Jó volna tisztázni a jogainkat”

 A bizonytalanság a legrosszabb tényezője a Brexitnek a 32 éves, kertészmérnökként dolgozó Elek Panna szerint, aki 3 éve el Angliában.

“Jó volna végre konkrétumokat hallani az EU-s munkavállalók jogait illetően, hogy – bármi legyen is – fel tudjunk készülni” – mondja, hozzátéve hogy ő nem különösebben tart a változásoktól, amelyek véleménye szerint maximum a tanulmányaira lehetnek befolyással.

Nem gondolom, hogy magasan képzett, tapasztalattal rendelkező szakemberként és adófizető polgárként túl sok aggódni valóm volna. Amit befolyásolhat a Brexit, az a továbbtanulás. Szeretnék itt mesterképzésre járni, ami eddig elérhető volt. EU-s diákként nagyon jó feltételekkel juthattunk diákhitelhez, míg a tengerentúli diákok másfél-kétszer annyit fizetnek, hitellehetőség nélkül. Tavaly vezették be a hitelrendszert a mesterképzésre jelentkezők számára is, így remélem, idén még igénybe tudom venni, és nem szüntetik meg, mielőtt a kilépés valójában lezajlik.

Panna a Brexit ellenére sem tervezi elhagyni az országot, sőt maga is állampolgár szeretne lenni a szigetországban.

“Mindenképpen, Brexittől függetlenül, tervezem a brit állampolgárság megszerzését. Kettős állampolgárként biztosítva látom a jövőm Angliában és a világban, bármerre is mennék tovább.”

“Több adót fizettem ide, mint otthon valaha”

Egy fiatal, név nélkül nyilatkozó anyuka barátnőm, aki nyolc éve el kint Manchesterben, egyáltalán nem tart a Brexittol.

Az első pillanattól kezdve azt gondoltam, hogy nincs mitől félni, nem fogjuk érzékelni a Brexit hatását. Optimista vagyok, és meg is lepett, hogy egyes itt elő magyarok megijedtek a referendum után. Azt látom, hogy a hétköznapi emberek és a politikusok sem igazán akarják ezt a változást, de mivel valakik megszavazták, kénytelenek végigvinni.

Az anyuka, aki párjával neveli kétéves kisfiát és emellett állandóan dolgozik is, hisz abban, hogy a befektetett munkájára és az általa befizetett adóra is szükség van az országban.

“Legitim módon élek itt, és több adót fizettem be ebben az országban, mint Magyarországon valaha. Egy teljes mértékben angol cégnek dolgozom. Egyéves ideiglenes szerződéssel vettek fel, és fél év után állandó munkát ajánlanak – Brexit ide vagy oda. Így aztán nem érzem, hogy instabil lenne a külföldiek helyzete Nagy-Britanniában amennyiben az a külföldi dolgozni akar és nem élősködni. Azt valószínűnek tartom, hogy azoknak már nehezebb lehet a helyzetük, akik a Brexitet követően akarnak Angliába költözni, de azoknak, akik már itt vannak, és tisztességgel dolgoznak, szerintem nincs okuk aggodalomra.”

 A Brexit folyamata dióhéjban

Theresa May bejelentette, hogy a Parlament szavazni fog a Brexitről, ami ismerve a hosszadalmas eljárást, szinten azt jelzi előre, hogy sokáig fog tartani már a folyamat elindítása is. Ahhoz ugyanis, hogy a Brexit elinduljon, az alsóháznak és a Lordok Házának is szavaznia kell, hogy aztán a módosított indítványt az alsóház véglegesíthesse.

 A folyamat márciusban indul és szerény számítások szerint is minimum két évig fog tartani a teljes kiválás. Márciusban a tervek szerint az 50-es cikkelyt érvényesítve Nagy-Britannia elindítja a folyamatot. Ezután megkezdődnek az egyeztetések belföldön és a nemzetközi porondon is. Az országon belül teljesen új jogrendszert kell alkotni, mert a brit törvények egy részét az EU-s törvények adják. És egyeztetni kell a jövőbeli kereskedelmi érdekeltségeket, Nagy-Britannia szabad piachoz való hozzáférését.

Ha minden a tervek szerint halad, Nagy-Britannia 2019-ben válhat teljesen önállóvá.

 

Megosztás Facebookon