Végre megáll az albérletek drágulása

Budapesten véget ért a bérleti díjak elmúlt két évben látott jelentős emelkedése. Januárban a fővárosban átlagosan 130 ezer forintot kértek el ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. 

A januári adatok arra utalnak, hogy egyensúlyba került a kereslet és kínálat a fővárosi albérletpiacon. Erre számítani lehetett, részben azért, mert 2015-ben és 2016 első felében a befektetési célú vásárlások az adásvételek 30 százalékát adták – magyarázta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A befektetők által megvásárolt lakások visszakerültek az albérletpiacra vagy rövid távon, például lakáshotelként hasznosítják őket, de utóbbi kisebb részt fed le a piacból. Kétségtelen, hogy a lakáshotelek utóbbi két évben látott elterjedése nagy szerepet játszott a bérleti díjak korábbi emelkedésében. Tavaly januárhoz képest több mint 40 százalékkal nőtt a kiadásra meghirdetett ingatlanok száma, ez játszotta a főszerepet az árak alakulásában.

Volt, ahol nőttek a bérleti díjak

A legdrágább budapesti városrész az V. kerület, ahol idén januárban 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ám ez tavaly januárhoz képest 6 százalékos csökkenést jelent. Balogh László elmondta, hogy az V. kerületnek speciális szerepe van a piacon a központi fekvése miatt, az átlagos csökkenés ellenére továbbra is vannak a kerületben kimagasló több 100 ezer forintos bérleti díjak. 

Albérlethelyzet és apartmankiadás: a Zimmer Ferik kora lejárt!

Csökkentek a bérleti díjak az lakáspiaci szempontból szintén népszerű XIII. kerületben: az ottani átlagos bérleti díjak 7 százalékkal 130 ezerre mérséklődtek tavaly januárhoz képest. Mindkét kerületben mérséklődtek a bérleti díjak az egyetemkezdés miatt főszezonnak számító tavaly augusztusi átlagokhoz képest is, a csökkenés 6-7 százalékos mértékű volt. 

Van azonban olyan kerület, ahol nőttek a bérleti díjak. A VI. kerületben tavaly januárhoz képest 11 százalékkal 155 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 12 százalékkal 140 ezer forintra emelkedtek. Az elemzés szerint három kerületben az átlagos bérleti díj nem éri el a havi 100 ezer forintot, a XVII. kerületben 95 ezer, a XXI.-ben 85 ezer, a XIX.-ben pedig 84 ezer forint volt az átlagos bérleti díj januárban. 

Egyetemvárosok

A nagyobb egyetemvárosok kínálatában vegyes a kép. Debrecenben most januárban egy lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, ami megegyezik a tavaly januári összeggel, tavaly augusztushoz képest pedig 6 százalékos csökkenést jelent. Szegeden és Pécsen szintén 80 ezer forint volt idén januárban az átlagos bérleti díj, ez éves összevetésben több mint 10 százalékos drágulást jelent, ám megfelel a tavaly augusztusi főszezonra jellemző díjnak. Balogh László elmondta: “Az albérletpiaci adatokból az is látszik, hogy a kínálat idén januárban éves összevetésben 18 százalékkal bővült, de augusztushoz képest Debrecenben, Pécsen és Szegeden 10-40 százalékkal csökkent.” 

Miskolcon másként alakult az albérletpiac: idén januárban 65 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami 18-30 százalékkal haladja meg a tavaly januári és augusztusi szintet. Győrben 95 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami 5 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Balogh László szerint Győrben és Győr-Moson-Sopron megyében az ország más területeiről beköltözők és az Ausztriába ingázók miatt viszonylag magasak a bérleti díjak, de ezek stabilizálódás jeleit mutatják. 

Az ingatlan.com elemzése szerint a munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás hosszútávon is befolyásolhatja a bérleti piacot. A juttatásban részesülők lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széleskörű elterjedése pedig fehérítheti a piacot. Ennek következtében az albérletárak akár emelkedhetnének is, de erre utaló jelek még nincsenek.