2016. November 14.

Adjkirály: “Szeretnék egyszer játékot venni a kislányomnak!”

Szigetváron és környékén rengeteg család él a létminimumon vagy az alatt. A Szigetvári Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai 45 településen dolgoznak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek száma 2300 főre tehető a járásban. Nekik is segíthettek most adományokkal, hogy egy kicsit könnyebben vészeljék át a téli időszakot.

nlc

Orsós Gyöngyi és családja Szigetvár mellett, a szőlőhegyen él albérletben. Gyöngyi már születése óta látássérült, mostanra 95 százalékban vak, és a látása folyamatosan romlik. Férje éppen miatta nem tud dolgozni, hiszen nem maradhat egyedül a házban, legfeljebb annyi időre, amíg kislányukat, Vivient elkíséri az ovis buszhoz. A ház nem a családé, bérlik, és az albérlet meg a rezsi kifizetése után alig marad annyi jövedelmük, hogy megéljenek.

Gyöngyi nagyon szeretne játékokat venni a kislányának, de erre eddig nem jutott pénzük. Ruhák és cipők is kellenének, no meg mosógép és konyhai gépek: mindez csak álom a családnak jelenleg. A kis házban a falak tele vannak Vivi rajzaival, igyekeznek otthonossá tenni a szegényes lakást.

Télen mindnyájan egy szobában laknak, mert csak egy kályhájuk van, és így kevesebbe kerül a tűzifa. Attila, Gyöngyi férje sokszor elmegy a környékre fát gyűjteni, hogy a családja ne nélkülözzön, de a hideg téli hónapokban ez sem segít mindig. A háromtagú család összes jövedelme az az ápolási díj, amit Attila Gyöngyi után kap és a családi pótlék. Amikor 2013-ban megszületett Vivien, Gyöngyi anyaotthonban lakott a csecsemővel egy ideig, mert az akkori otthonuk, egy fűtetlen présház, nem volt alkalmas egy csecsemő fogadására.

Amikor 2015-ben kikerültek a családok átmeneti otthonából, ahol addig laktak, kénytelenek voltak albérletbe menni. Mivel Gyöngyi nem boldogul egyedül, ezért a házaspár bajban van, hiszen a férj sem tud dolgozni. Tisztában vannak azzal, hogy saját lakásra nem számíthatnak ilyen kevés jövedelem mellett, de a kislányukat szeretnék emberi körülmények között felnevelni. Éppen ezért újra beköltöznének a családok átmeneti otthonába, mert akkor Attila elmehetne dolgozni, és Gyöngyi sem maradna egyedül, amíg Vivien óvodában van.

Bata Anikó, a Szigetvári Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője azt mondja, hogy rengeteg hasonlóan szegény család él a környékükön. Minden adománynak örülnek, mert a gyerekeknek mindig kell ruha és élelem.

“Szerintem az művészet, ahogyan ezek az emberek a havi 40 ezres jövedelmükből megélnek. Ez az élethelyzet kirekesztettséget jelent, nagyon sok mindenre esélyük sincs. Ráadásul a környékünkön munkalehetőség sincsen, rossz a tömegközlekedés, szinte lehetetlen az elhelyezkedés. 12 éve dolgozom a gyermekvédelemben, és a környékünkön csak apró sikerekről tudok beszámolni. Nagyon örülünk annak, hogy a nagy áruházláncokból mindennap kapunk kenyeret és gyümölcsöt, amit szét tudunk osztani a helyiek között. Sokan ebből oldják meg a gyerekek vacsoráját, vagy éppen a hétvégi élelmezést. De persze vannak nagyon céltudatos, szorgalmas gyerekek nálunk is, például volt egy családom, ahol annyira nem volt pénzük a szülőknek, hogy az áramot is kikapcsolták náluk, a két kisfiú pedig gyertyafénynél tanult mindennap. És így is kitűnő tanulók lettek! Minden karácsonykor osztunk szét adományokat: az itt élő gyerekeknek ez az egyetlen lehetőségük az ajándékokra, ezért fontos, hogy legalább tőlünk kapjanak” – mondta el a szakember az NLCafénak.

A Gelencsér család történetét is a szigetvári családsegítő kollégái juttatták el az Adjkirály!-hoz. A három gyereket egyedül neveli az apukájuk, mert az édesanyjuk a legkisebb gyerek születése után elhagyta őket. Az apuka igyekszik mindent megtenni értük, de az alkalmi munkákból és a családi pótlékból nem sok mindenre futja.

Egy hölgy ajánlott segítséget nekik, és amikor a csomag megérkezett, a gyerek öröme határtalan volt: amikor meglátták, alig akarták elengedni a kolbászt, a ketchupos flakont és a tusfürdőt.

Ha te is úgy érzed, hogy van időd és kedved másoknak segíteni, ne habozz, látogass el az Adjkirály! oldalára, hátha eléd jön egy testhez álló kérés. Ha pedig úgy gondolod, hogy olyasmit adnál, amit mi is továbbíthatunk, akkor hozd el a szerkesztőségünkbe (1037 Budapest, Montevideo u. 9.) az adományaidat, vagy a Millenáris B épületébe november 20-án, az NLCafé Téli fesztiváljának a napján, és mi célba juttatjuk. A következő napokban folyamatosan írunk az Adjkirály! partnereiről, így jobban beleláthatsz a munkájukba. Ne feledd: segíteni jó, és ez nem a pénzről szól. Bármikor kerülhet bármelyikünk olyan élethelyzetbe, amikor jól jöhet egy másik ember segítsége, legyen ez egy takaró, egy hálózsák, egy csomag pipereholmi, tartós élelmiszer vagy tisztítószer.