2016. Július 28.

Kijöttek a ponthatárok, kezdődhet az albérletkeresés – de mennyiért?

A szeptemberben kezdődő tanévben 300 ezren tanulnak majd a felsőoktatásban, idén 110 ezren nyújtották be a jelentkezésüket felsőoktatási intézménybe. A leggyorsabbak már júliusban elkezdtek fél gőzzel lakást keresni az egyetemek közelében, az óvatosabbak viszont csak akkor kapcsolnak rá, ha már biztosan tudják, hogy ősztől egyetemisták lesznek. Milyen árakra számíthatnak a diákok? – körülnéztünk egy kicsit az ingatlanpiacon.

Szarka Nóra

Az biztos, hogy nem olcsó

Mivel az albérletárak elég magasak az egész országban, ezért csak azok az egyetemisták fontolgathatják, hogy egyedül lakást béreljenek, akiknek a szülei mélyen a zsebükbe nyúlnak. Havi 100 ezer forint körül lehet ugyanis csak lakást bérelni, még akkor is, ha egy kis garzon a cél. Az árból akkor lehet jelentősen lefaragni, ha több diák összeköltözik, és közösen bérelnek egy nagyobb lakást, így a rezsi is többfelé oszlik.

Kijöttek a ponthatárok, kezdődhet az albérletkeresés – de mennyiért?

Az egyik legnagyobb ingatlanportál friss elemzésből kiderül, hogy a negyven és nyolcvan négyzetméter közötti lakások átlagos bérleti díja 140 ezer forint körül mozog, míg a száz négyzetméternél nagyobb lakásoké kétszázezer forint fölött van. Legjobban azonban a garzonok árai emelkedtek, ezeket ma a tavalyinál 10-12 százalékkal drágábban lehet megszerezni.

Kicsit olcsóbb, ha a külvárost is átfésülöd

Bár a külvárosban is magasabbak az albérletárak, mint tavaly, de azért egy kicsivel mégis megfizethetőbbek. A drágulás annak köszönhető, hogy a belvárosban annyira magas a lakásbérlet ára, hogy egyre többen vállalják be a hosszabb utazást is akár, csak egy kicsit kevesebbet fizethessenek. Jellemzően a 3-4 szobás ingatlanokat keresik az egyetemisták, mert így akár havi 60 ezer forintból is kijön a lakhatás, rezsivel együtt. A VIII. kerületben a 80-120 négyzetméteres lakások átlagos bérleti díja 175 ezer forint körül mozog, míg a XVII. kerületben akadnak 80-100, esetleg 100-120 négyzetméteres lakások is havi 100 ezer forint körüli áron.

Fotó: Glázer Attila

Az egyetemi városok is drágák

Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon egy év alatt igencsak megnőttek a havi bérleti díjak. Például Debrecenben a kisebb garzonokat átlagosan 65 ezer forintért lehet kivenni, a nagyobb 40-80 négyzetméteres lakások átlagosan 80 ezer forintért bérelhetők. A 80-120 négyzetméteres ingatlanokat 150 ezer forintért hirdetik.

Szegeden egy garzon havidíja 55 ezer forintra, a 80-120 négyzetmétereseké pedig 140 ezer forintra nőtt. A pécsi 40 négyzetméternél kisebb garzonok bérleti költsége 50 ezer forint, a nagyobbaké 85-110 ezer forint. Miskolcon ma mérettől függően 45-140 ezer forintért lehet kivenni egy lakást. Győr az egyetlen kivétel, ott csak kicsit emelkedtek az árak a tavalyihoz képest, míg a többi egyetemi város igencsak megdrágult. Az ok egyébként az, hogy itt már tavaly is elég borsosak voltak az albérletárak. Akinek nincs kedve a nagy ingatlanoldalakon szörfölni, érdemes ránézni a kifejezetten diákoknak szóló oldalakra, például a felvi.hu-n is rengeteg ingatlanhirdetés található, kifejezetten az egyetemistáknak.

Kijöttek a ponthatárok, kezdődhet a lakáskeresés – de milyen áron?

Magánkollégium is van

Egy szupermodern koleszt is találtunk, ahol konkrétan bérelni lehet a szobákat, pusztán fizetned kell és foglalni, itt nem kell sorba állni. A szobákban íróasztal meg lámpa is van, ágyneműt is adnak és bútorozott, inkább egy szállodára emlékeztet, mint koleszra. 2, 3, 4 és 6 ágyas szobákban lehet lakni, a közös konyhában és fürdőszobában pedig minden nap takarít a személyzet, sőt még a mosodai szolgáltatás is megrendelhető. A telefonszámukat sajnos nem vették fel, így a pontos szobaárakat nem tudjuk megmondani, de valószínűleg olcsóbbak, mint az albérletárak.

Az egyetemi kollégiumi elhelyezés is pénzbe kerül

Nagyon kevesen olyan szerencsések, hogy kollégiumi férőhelyet is kapnak. Bár az albérletárak töredékéért lehet itt lakni, de azért azt fontos tudni, hogy ezért is kell fizetni. Az állami ösztöndíjas vagy államilag finanszírozott térítési díj nyilván olcsóbb, ez nagyjából 10 ezer forintba kerül havonta, míg az önköltséges diákoknak már 25 ezer forint a havi kollégiumi elhelyezés díja. Sokan annak ellenére nem kapnak kollégiumi szobát, hogy igencsak rászorultak: “A húgom már másodéves a Külkereskedelmi Főiskolán, édesanyánk meghalt, apukánk rokkantnyugdíjas. Én vagyok az egyetlen kereső a családban, az én fizetésem pedig nem túl sok. Már másodszor utasították el a kollégiumi kérelmét, pedig igazán rászorulna, hiszen nagyon messze lakunk Budapesttől” – mesélte egy fiatal férfi az NLCafénak.

Érdekes sztorik is vannak

És mit csinálsz akkor, ha nem akarsz egyedül lakni, de nem ismersz másokat, akivel társulhatnál? “Az unokatestvéremék lányát Pécsre vették fel egyetemre, ők viszont Budapesten laktak, több generáció együtt egy családi házban. Osztottak, szoroztak, és aztán úgy döntöttek, hogy az elsős lány szeptembertől a nagymamával közösen költözik Pécsre, ugyanis az ő nyugdíja elég magas és nagyon jó fej: ő ajánlotta ezt a megoldást. Azt mondta, így tud főzni az unokájára, együtt lehetnek, és egy kicsit kiszabadul legalább a nagyi is a megszokott környezetéből.”