Nagydorogról jutott Hollywoodig a magyar filmsztár, Bánky Vilma

Már tizenéves korában versengtek érte a filmgyárak

Egyes életrajzi adatok szerint 1901. január 9-én, más információk szerint 1898-ban született Koncsics Vilma néven. Hogy pontosan mikor, azt valószínűleg nem fogjuk már soha megtudni, de azt bizonyosan tudjuk róla, hogy a némafilmek korának egyik legnagyobb magyar sztárja volt. A színészi vénát valószínűleg édesanyjától örökölte, aki szintén színésznő volt, bár ő nem emelkedett a sztárok soraiba. Nagydorogról Budapestre költözve egy bérházban, szerény körülmények között nőtt fel. Visszahúzódó lány volt, de már az iskolában minden figyelmét a színészetnek szentelte. Egy alkalommal korommal kente be osztálytársait, és betanított nekik egy koreográfiát. Eközben lépett be a terembe az osztályfőnöke, és a várva várt produkcióból nem siker, hanem két óra elzárás lett. Gépírónőnek tanult, majd munka mellett végzett el egy filmiskolát, és Somlay Artúr magántanítványa lett. Már egészen fiatalon a Belvárosi Színházban játszott, majd kisebb szerepeket kapott némafilmekben is, például a Tavaszi szerelemben. Első próbafelvételének részlete a mai napig fennmaradt.

Bánky Vilma úgy robbant be a hazai filmszakmába, mint egy üstökös, majd nagyon hamar érvényesült Németországban, Ausztriában és Franciaországban is. Tehetségére ugyanis hamar felfigyeltek külföldön, és 19 évesen már főszereplőként áll kamera elé Berlinben. Népszerűségét a Balogh Béla által rendezett Az utolsó pillanatban című film hozta meg számára. Versengeni kezdtek érte a rendezők és a filmgyárak, és nemsokára már a kor híres sztárja, Max Linder mellett láthatta a közönség A szerelem bolondjában és A cirkusz királyában.

Bánky nemcsak tehetségének köszönhette hirtelen sikerét, hanem karakterének is. Ebben az időszakban élték ugyanis fénykorukat a szerelmi történeteket bemutató filmek, amelyekhez nőies, légies könnyedségű alkatot kerestek, és Bánky Vilma erre tökéletesen alkalmas volt: 160 cm-es, törékeny, kék szemű, szőke szépség.

Majdnem lemaradt a saját felfedezéséről

Bánky Vilma még csak huszonéves volt, amikor már felfigyelt rá Hollywood. 1925-ben beteljesülni látszott számára az amerikai álom, pedig akkor ő még a lábát sem tette be Amerikába, de idejöttek érte. Samuel Goldwyn a Metro-Goldwyn-Mayer filmbirodalom alapítója Magyarországra látogatott azzal a céllal, hogy tehetséges színészeket keressen a produkcióihoz, és elcsábítsa őket Amerikába. Bánky Vilmára nagyon kíváncsi volt, a nagy találkozás azonban majdnem meghiúsult. A színésznőt ugyanis nem engedték el a megadott időpontban egy forgatásról, mert az aktuális rendezője nem akarta, hogy megismerkedjen Goldwynnal. Vilma úgy gondolta, hogy majd a következő napokban találkoznak egymással, de a producer úgy döntött, hogy a tervezettnél hamarabb elutazik Magyarországról. Bánky erről értesülvén otthagyta a forgatást, és még a filmbeli kosztümjében és sminkjében taxival rohant a Keleti pályaudvarra, ahol a vonat indulása előtti utolsó pillanatban rohanta le Goldwynt. A megbeszélésük így elég gyorsra, de annál eredményesebbre sikerült. A producer rögtön le is szerződtette őt. A színésznő szülei ugyan ellenezték, hogy olyan fiatalon, ráadásul egyedül vágjon neki egy ismeretlen világnak, de ő hajthatatlan volt, és megragadta a soha vissza nem térő esélyt.

James Hall és Bánky Vilma a “This Is Heaven” című filmben

Vagyont érő sztár lett Hollywoodban

Koncsics Vilma Hollywoodba szerződött, nevét ekkor változtatta Bánkyra. Nem akármilyen beharangozással érkezett Amerika filmfővárosába. Az országban elsőként neki szerveztek tudatos reklámkampányt Magyar Rapszódia címmel, amellyel felépítették a hollywoodi image-ét. Úgy ünnepelték, mintha már eleve szupersztár lett volna, plakátjaival, villogó neonreklámjaival tele voltak a nagyvárosok utcái, fotói, interjúi elárasztották a magazinokat. A filmstúdiónak olyan sokat ért a színésznő, és annyi energiát fektettek a kampányába, hogy nem bízták a véletlenre a sorsát. Bánkyt félmillió dollárra biztosították, és komoly kitételeket szabtak számára azzal kapcsolatban, hogy mit tehet és mit nem. Így például megtiltották neki, hogy repülőgépre üljön és hogy lovagoljon, nehogy komolyabb balesetet szenvedjen. Emellett senki nem készíthetett róla fotót vagy egyéb felvételt a filmcég engedélye nélkül. Azt is megszabták neki, hogy meg kell tartania az alakját, nem hízhatott el, ezért folyamatosan diétáznia kellett.

A pályatársai irigykedve, sokan rosszallva figyelték a nagy hercehurcát, amit csaptak körülötte, így a mesebeli történetnek akadtak hátrányai is. De a rosszízű pletykákra hamar rácáfolt a színésznő, és tehetségével bizonyította, hogy megérdemli a lehetőséget. Egy csapásra a kor leghíresebb színészei közé került, például Ronald Colman mellé A sötét angyal című filmben. A sejk fia és A fekete sas című filmjeivel pedig rögtön örök helyet szerzett magának a filmtörténelemben. Rudolph Valentinóval, majd Ronald Colmannal együtt olyan szuper párost alkottak a mozivásznon, mint a kor másik népszerű sztárpárja, Greta Garbo és John Gilbert. A színésznő nemcsak a népszerűségi, hanem a fizetési listán is a legrangosabb színészek közé verekedte magát, hetente 5000 dollárt keresve, ami akkoriban felért egy kisebb fajta vagyonnal.

A filmezés hozta meg számára az igaz szerelmet

Bánky Vilma, a romantikus történetek hősnője nemcsak a mozivásznon, hanem a valóságban is megtalálta az igaz szerelmet. Munka közben ismerkedett meg Rod La Rocque színésszel, producerrel, akihez 1927-ben feleségül is ment, és 42 évig, a férfi haláláig voltak házasok. Az esküvőjük hatalmas szenzáció volt Hollywoodban. A Metro-Goldwyn-Mayer szervezte a ceremóniát, és a hozzá tartozó körítést is a médiában. Szinte hihetetlennek tűnt akkoriban, hiszen a sztárpárok általában néhány év után botrányok közepette váltak szét, ők viszont életük végéig kitartottak egymás mellett.

Bár általában visszavonultan éltek, kerülték a nyilvánosságot a szabadidejükben, egy-egy interjúban azért bepillantást engedtek a magánéletükbe. Nagyjából úgy éltek, mint az átlagemberek. Reggel nyolckor keltek, reggeliztek, aztán a filmgyárban dolgoztak, esténként házukban vacsoráztak, majd külön hálószobába vonultak vissza, hogy a másnapi forgatásra nyugodtan tudjanak felkészülni, vagy éppen zavaró körülmények nélkül tudjanak szerepet tanulni.

Bánky Vilma és férje, Rod La Rocque

Bár a Bánky-Rocque házaspár rengeteg pénzt keresett, Vilma soha nem felejtette el, honnan származott. A “luxusolás” mint olyan, kizárt dolog volt nála. Saját maga tartotta kézben a háztartásának pénzügyeit, és figyelt a kiadásokra. Az egyetlen luxusuk saját bevallásuk szerint az volt, hogy Európából hozattak maguknak a tengerentúlra szakácsnőt, hogy Vilma a jól megszokott ízeket és ételeket ehesse. Étterembe ugyanis ritkán jártak, inkább otthonról vitték magukkal az ebédet a forgatásokra.

A hangosfilm lett a veszte

Bánky Vilma 26 filmben játszott összesen, köztük A szép kalandban, a Két szerelmesben vagy a Tiltott országban, de az utókor számára már csak 8 fellelhető teljes terjedelmében, sok ugyanis ezek közül elveszett az évek során. A némafilmeknek azonban leáldozott a hangosfilmek térhódításával, és ezzel együtt Bánky Vilma karrierje is megtört. A hangosfilmekben már nem tudott úgy érvényesülni, mint a némafilmekben, mivel erős akcentussal beszélt angolul, ami a nézők számára nem volt éppen vonzó. “Egyetlen téten sokszor mindent megnyer, vagy mindent elveszít az ember” – mondogatta sokszor ekkoriban. Bár két hangosfilmet is készítettek vele, azok nem hozták meg a várt sikert és bevételt, ezért a színésznő szépen, lassan visszavonult a filmezéstől. A színészettől azonban még nem. Színházi szerepeket vállalt, és a Broadway-n óriási sikerrel mentek a darabjai, egészen 1933-ig, amikor is teljesen felhagyott a színészmesterséggel. Munkásságának elismeréseként a hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott a 7021 Hollywood Blvd szám alatt.

Másodszor is felépítette karrierjét

Bár a sztárpalettáról lekerült a színésznő, mégis, újra megtalálta a helyét az életben. 1955-ig férje karrierjét segítette, menedzselte, és egyre inkább az üzleti élet felé fordult. Emellett szenvedélyesen golfozott, olyannyira, hogy az 1950-es években ismét a hírességek közé emelkedett a golfversenyeken elért eredményeivel. Férje halála után visszavonultan élt, 1991-ben halt meg Los Angelesben szívelégtelenségben.

Végrendelete értelmében halála után megalapították a Banky-La Rocque Alapítványt, amely a gyermekek segítésétől az állatok védelméig sok területen tevékenykedik. Saját gyermeke ugyan nem született, de a gyermekek számára több mint egymillió dollárt hagyott hátra az alapítványon keresztül.