nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Anyák, akik életük legkülönlegesebb ajándékát kapták – videó

Sok-sok hét izgalom, álmatlan éjszakák, véget nem érő lista a tennivalókról, fantasztikus találkozások. A Hangák Hagyd a dagadt ruhát rám! kezdeményezésével egy újabb csoda született. Szombaton, egy rendhagyó anyák napi fiesztán köszönték meg egymásnak az együtt átélt napokat Hangák, álomnapos édesanyák és a megvalósulásban részt vett támogatók.  Kucsinka Gabriellának, a Hangák alapítójának és a kezdeményezés kitalálójának az élménybeszámolója az álomnapokat záró álomnapról.
NLCafé
f Ajánlom
12 elszánt nő, 12 édesanya úgy döntött, saját példamutatásukkal hívják fel a társadalom figyelmét arra, életmentő lehet, ha egy édesanya kidughatja fejét a tajtékzó hullámok közül, és egy kicsit magára találhat. A Hangák, a Zöldre Érett Nők Közössége a Balázs Gyógyulásáért Alapítvánnyal közösen időt, energiát nem kímélve ajándékozott egy napot édesanyáknak, akikkel előtte soha nem találkoztak, hogy megérezzék, milyen az, amikor csak ők számítanak. A 12 történetet itt, az NLCafén mutattuk be.

Amit a  Hagyd a dagadt ruhát rám! elindított körülöttünk, mindannyiunkat meglepett. Hittünk benne, hogy ez egy kedves és szerethető ötlet, de azt álmunkban sem gondoltuk, hogy ennyi embert megérint. A történeteket több mint százezren olvasták, és az első naptól kezdve özönlenek a levelek, hívások, megkeresések. Szervezetek, alapítványok társulnának, hogy mozgalommá nőjön az álomnap és az édesanyák segítése, cégek, különféle szolgáltatók szeretnének csatlakozni, hogy adhassanak, és számtalan magánfelajánlás is érkezett, hogy tenni szeretnének. És akkor még nem beszéltünk az igazán érintettekről, az édesanyákról.

Rengetegen írtak, hogy mennyire hálásak lennének egy álomnapért. Biztosak vagyunk a folytatásban, bár most egy kicsit mi is szeretnénk másra hagyni a dagadt ruhát. A legfontosabb üzenete a projektnek mégis az, hogy nem érdemes várni bárkire és bármire, hogy majd akkor segítek, ha elindul a mozgalom. Mindenkit biztatnánk, nézzen körül, és biztosan hamar talál egy édesanyát, akihez odafordulhat és adhat neki: figyelmet, támogatást, segítséget, időt, bármit, amire neki szüksége van. Az édesanyáknak, köztük magunknak is azt üzeni kezdeményezés, hogy merjük belátni, hogy tud ez nehéz lenni, nem kell mindig szuperhősnőnek lenni, meg kell tanulni jó érzéssel kérni és elfogadni a segítséget, mert különben rámegyünk fizikailag és lelkileg egyaránt.

A projektet záró szombati ünnepi napra úgy tekintettem, mint saját álomnapomra, ahol ajándékul megismerhetem a 12 álomnapos anyukát. Izgalmas volt, ahogy sorra érkeztek az édesanyák: mindenkinek ismerem a történetét, láttam róluk és családjukról képeket, olyan volt, mintha régi barátok lennénk, pedig most találkoztam velük először. Valahogy az első perctől nem volt kérdés, hogy ez egy tartalmas, lelkünk legmélyére ható együttlét lesz, ahol – ahogy egyik Hangánk fogalmazott – egy hatalmas szeretetgombóc növekszik, hogy végül lavinaként sodorjon minket magával.

8 Fotó megtekintése

Anyák, akik életük legkülönlegesebb ajándékát kapták

Délelőtt játszottunk, ez lett volna a könnyed bemelegítés, de már itt mindenki nagyon megnyílt. Az egyik páros feladatban hosszú percekig néztünk egymás szemébe, és többen azt fogalmazták meg, hogy ez a tiszta, őszinte másikra figyelés a nap szimbóluma volt. Natkai Áginak és Kukai Emesének köszönhetően hulahula táncot tanultunk, és a Klauzál téren tartottunk ebből egy kis nyilvános bemutatót is.

Aztán bemutattuk a kezdeményezést, és az álomnapokról készült kisfilmeket. Akiben eddig nem szakadt át az a bizonyos gát, ezen a ponton nem úszhatta meg.

 

Bepillanthatunk családok életébe, és a szereplők olyan őszintén fogalmaznak meg nagyon fájdalmas gondolatokat is, hogy mindannyiunk kalapemelése előttük a minimum.

 

Azt hiszem, az egész kezdeményezés lényegét úgy lehetne megfogalmazni, hogy fogadd el bátran, örülj és add tovább, ha tudod, és van miből adni. 

Életre szóló élményként visszük magunkkal a mögöttünk álló napokat, és addig is, amíg kitaláljuk a folytatást, ne várjatok, vegyétek át azt a nehéz táskát még ma a cipekedő édesanyáktól. Mindenkinek köszönjük, aki velünk tart!

A Hagyd a dagadt ruhát rám! történeteit itt olvashatjátok:

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon