Aktuális

Zakatolás felnőttlét és gyerekkor között – ütős film a budai Gyermekvasútról

Reményvasút címmel nemzetközileg díjazott dokumentumfilmet készített az HBO, ami látszólag a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedő legendás Gyermekvasútról szól, ám valójában inkább az ott dolgozó nehéz sorsú magyar gyermekek szívhez szóló történetét mutatja be.

Lehet, hogy csak én vagyok naiv, hogy egy Reményvasút című, gyermekvasutasokról szóló filmtől előzetesen valami pozitívat vártam, valamint azt, hogy majd sok érdekességet megtudhatok az évtizedek során ott dolgozó gyerekekről. Trencsényi Klára rendező nem így gondolkodott. A Wikipédia Gyermekvasútra vonatkozó szócikkének elolvasásából sokkal több izgalmas infót tudunk meg a témáról, mint a Reményvasút című film másfél órájából, de ezt nem szeretném hibaként felróni. A vasút ugyanis csak a kiindulópontot jelentette a rendező számára ahhoz, hogy bemutasson néhány nehéz sorsú, jellegzetesen magyar háttérrel bíró, a Gyermekvasúton szolgáló gyereket, valamint a családjukat, és ebből egy erős szociodrámát építsen fel. Persze vannak a filmben régi, még rendszerváltás előtti híradós/propagandafilmes bejátszások is, amelyekből megtudhatjuk, hogy míg nyugaton a kapitalista gyerekek éheztek, addig nálunk vígan vasutasdit játszottak, de ezek egyáltalán nem dominálnak, inkább csak színesítik és egy kis humort csempésznek ebbe az amúgy meglehetősen depresszív történetbe.

Felnőttlét és gyerekkor között lebegnek a Gyermekvasút kis vasutasai – Film készült a budai Gyermekvasútról

A Gyermekvasút népszerűbb, mint valaha

A film cselekménye három szálon fut. Az első szál maga a Gyermekvasút, és az itt dolgozó gyerekek mindennapjai, és a film vidám jeleneteinek nagy része is ehhez a szálhoz kötődik, ami nem csoda. A gyerekek leginkább azért szeretnek ide járni, mert itt maguk mögött hagyhatják az otthoni életük gondjait. A vasútnál dolgozva fontosnak érezhetik magukat, felelősséget vállalhatnak, és végre adódik egy helyzet az életükben, amikor legalább egy kicsit felnőttnek érezhetik magukat. Persze még nem teljesen felnőttnek, hanem csak pont annyira, amennyire az ember gyerekként belekóstolna ebbe.

A Gyermekvasút – ami télen is közlekedik – jelenleg népszerűbb, mint 1948-as megalapítása óta valaha volt. A tanfolyamot 2012-ben több mint kétszázan végezték el, és ez a szám csak az úttörős korszak “legdicsőbb” éveivel hasonlítható össze. A rendező jól elkapja, mit szeretnek annyira a gyerekek a vasutasdiban, és aranyos az ott dolgozó felnőttekkel való kapcsolatuk bemutatása is. A moziban talán a legnagyobb nevetést az a jelenet generálta, amikor az egyik srác a felnőtt vasutast Ferenc Ferdinánd főherceghez hasonlítja.

Felnőttlét és gyerekkor között lebegnek a Gyermekvasút kis vasutasai – Film készült a budai Gyermekvasútról

Szomorú látni, ahogy egy gyerek a szülei nélkül marad

A másik két szál már kevésbé vidám. Az egyikben megismerhetjük Gergőt, a mozdonyőrült srácot, akit a nagymamája nevel, mivel a szülei jobb híján Németországba mentek dolgozni, és csak néhány havonta jönnek haza, hogy találkozhassanak a fiukkal. A srác életében a Gyermekvasút érezhetően űrt tölt ki, részben a szülők hiányát kompenzálja. Nem csoda, hogy Trencsényi Klára izgalmasnak érezte Gergő sorsát, ugyanis ma Magyarországon rengeteg család kénytelen szétszakítva élni úgy, hogy szinte csak az ünnepek idején láthatják egymást.

Felnőttlét és gyerekkor között lebegnek a Gyermekvasút kis vasutasai – Film készült a budai Gyermekvasútról

Gergő azonban nemcsak egyfajta állatorvosi lóként, hanem saját jogán is érdekes srác. Bár a szülei hívják magukkal, és kérlelik, hogy inkább Németországban tanuljon tovább, ő inkább otthon marad a nagyija mellett, és egy lepukkant, a hajléktalanszállóknál is igénytelenebb (ő maga írja le így a helyet) kollégiumba költözik Kaposváron, mondván ott jó a társaság. Izgalmas a dinamika a gyereket külföldre csábító szülők, a maradni akaró gyerek és a magát a gyermekeinek és az unokáinak teljesen alárendelő nagymama között, és bár ezen a szálon nagy tragédia nem történik, azt mindig szomorú látni, ha egy gyerek a szülei nélkül marad.

Választania kell a gyerekei étkeztetése és a csekkek befizetése között

A harmadik szál egyben a Reményvasút legszomorúbb része is. Viktor és Kármen testvérek, és maguk is mindketten gyermekvasutasok, akiknek társaik nagy részénél nagyobb szükségük van az ott töltött órák vidámságára. Édesanyjuk ugyanis bár három nyelven beszél, és korábban külkeres vonalon dolgozott, képtelen olyan állást találni, amiből egymaga képes lenne eltartani a három gyermekét. Szívszorító, amikor meséli, hogy ha a gyerekek étkezése és egy csekk befizetése között kell választania, ő mindig az előbbire szavaz. Látszik, hogy minden tőle telhetőt megtesz értük, de itt ez sem elég. A film legdrámaibb pontján az elmaradásaik miatt kilakoltatják a családot, és míg a gyerekek a Gyermekvasút nyári táborában vészelik át a lakás nélküli heteket, addig az asszony segélyszolgálatok és hajléktalanszállók közt ingázva próbál maguknak új otthont szerezni.

Felnőttlét és gyerekkor között lebegnek a Gyermekvasút kis vasutasai – Film készült a budai Gyermekvasútról

A film életszerűségét mutatja, hogy még ezekben a drámai szituációkban is megtalálja a humort. Ők is és a nézőtér is elkeseredettségükben nevetnek azon, ahogy Viktor a testvére fent felejtett cipőjét próbálja kiszedni a régi, elzárt lakásuk ablakából. A film díszbemutatóján mindannyian ott voltak, és vidámaknak tűntek. Csak abban tudok bízni, hogy sikerült megoldaniuk a problémáikat, amivel oly sokan néznek szembe Magyarországon. Ha a filmből a Gyermekvasútról nem is tudtam meg sokat, arra tökéletes volt, hogy szembesítsen egy szituációval, aminek senki életében nem szabadna megtörténnie, pláne nem egy gyerekében.

A film december 13-án 18:35-kor látható először az HBO műsorán, majd január 13-ig még négy alkalommal megismétlik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top