Aktuális

Napközi: mostantól beleszámít a hiányzásba?

250 óra felett osztályozó vizsgára lehet kötelezni minden diákot. Ebben eddig semmi új nincs. A szám elsőre nem tűnik soknak, persze csak a napközi nélkül.

Önmagában az a kérdés is megérne egy misét, hogy miért a napköziben gondolkodik továbbra is a kormányzat, miért nem az egész napos iskolában, ami akár még működhetne is. De ez a cikk most nem erről szól, hanem arról, hogy ha egy szülő 16 óráig bent szeretné hagyni a gyerekét az iskolában, akkor a módosított rendelkezés értelmében az idei tanév második félévétől a “délutáni műszak”  bizony ugyanúgy hiányzásnak számít, mint a délelőtti. 

Számoljunk. (Kerekíteni fogok.)

Egy tanévben 181 tanítási nap van. Naponta pedig átlagosan hat tanítási óra. A 250 mulasztott óra (igazolt és igazolatlan hiányzásokkal együtt értendő) körülbelül nyolc hét hiányzást jelent egy tanévben, ami elég nagyvonalúnak tűnik, még akkor is, ha netán van benne egy hét síelés és néhány nap, szülői részről engedélyezett lógás. Ha viszont a napköziben töltött idő is számít a maga napi plusz három órájával, akkor a nyolc hétből könnyen öt hét lehet. Ami akár össze is jöhet néhány elhúzódó influenzából, kisebb műtétből és családi okokból.

Ha viszont összejön, akkor az érvényes jogszabályok értelmében a diáknak osztályozó vizsgát kell tennie. Ha pedig ráadásul az igazolatlan órákból is van még 20, a nevelőtestület ezt megtagadhatja, vagyis jöhet az évismétlés.

Ezek a tények, a száraz elmélet. Mit gondol erről a szakma?

Megalapozatlan, diszkriminatív

“A kérdés nem a napközi egészére vonatkozik – pontosít Mendrey László, a Pegagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki maga is gyakorló tanár. – A jogszabályok értelmében ugyanis a hiányzásba csak a napközi idejében biztosított iskolai foglalkozások számítanak bele. A gond az, hogy a gyerekeknek az idei tanév májusában el kell dönteniük, mely foglalkozásokra szeretnének járni a következő tanévben. Ez nonszensz, honnan tudja egy mostani negyedikes, hogy ötödik osztályban mihez lesz kedve? Ráadásul, ha jelentkezett, egész évben kötelező lesz járnia, különben gyűlnek a mulasztott órái. A dolog diszkriminatív is, hiszen azokat éri így hátrány, akik érdeklődőbbek, motiváltabbak.”

Az elnök hozzáteszi, hogy az osztályozóvizsga fenyegetése nem feltétlenül érint minden diákot, aki többet hiányzott 250 óránál. “Ha valakinek van három jegye egy tantárgyból az adott félévben, nem kötelezhető osztályozó vizsgára” – magyarázza. A szakember szerint a jogszabály összességében megalapozatlan, a napközi forszírozása helyett sokkal jobb koncepció lenne az egész napos iskola bevezetése. Ez azonban jelentős anyagi invesztíciót jelentene a kormányzat részéről, amely ezzel ellentétben százmilliárdokat vont ki az oktatásból az elmúlt három év során.

Napközi: Mostantól beleszámít a hiányzásba?
Forrás: MTI/Rosta Tibor

A Heti Válasz megkereste az illetékes minisztériumot is az ügyben. A tárca így reagált:

“A 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelettel módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tanulók mulasztásával kapcsolatos rendelkezései szerint valóban igazolni kell, ha a tanuló a délutáni egyéb foglalkozásokról távol van.” Magyarázatképpen pedig a következőket írták: “A módosítás indoka az volt, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) értelmében 2013. szeptember 1-jével kezdődő tanévben vezették be az általános iskolákban a 16 óráig tartó oktatást. Ennek jogszabályi alapja az Nkt 27. (2) bekezdése, amelynek értelmében az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az Nkt. 46. § (1) bekezdése a tanuló kötelezettségévé is tette, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon.” (…) “Amennyiben a tanuló az iskola igazgatójától felmentést kap, akkor a távollét természetesen nem számít igazolatlan órának.”

Vagyis a dolog bonyolultabb annál, mint ahogy elsőre kiszámoltam. Heti szinten, ha a gyerek napközis, a tanítási órákhoz átlagosan plusz két-három óra jöhet hozzá reálisan. (Ez értelemszerűen két-három foglalkozást jelent.) Ennyivel kiszámolva a 250 óra valamivel több, mint 7 (naptári) hét. 

A Heti Válasz munkatársa egyébként megkérdezte azt is, hogy mindez nem hozza-e hátrányos helyzetbe azokat, akik »napközisek«? Ezt a választ kapták: “Álláspontunk szerint a fenti rendelkezések a tanulók eredményesebb tanulását és az iskolai tanulmányokból történő lemaradás és a lemorzsolódás veszélyét csökkentik.”

 

Az igazolatlan hiányzások következményei:

10 óra után az iskola értesíti az illetékes önkormányzatot, a jegyző pedig felhívja a gondviselőt.

50 óra fölötti hiányzás esetén a családtól megvonják a családi pótlék iskoláztatási részét, és elrendelhetik a gyerek védelembe vételét.

30 óra fölött  negyed évre szüneteltetik a szülők közmunkához való jogát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top