Aktuális

Abortusz = családon belüli erőszak? Nem!

A Jobbik szerint a családon belüli erőszak legelterjedtebb és legbrutálisabb formája az abortusz. Dúró Dóra kijelentése alaposan felkavarta az indulatokat.

A jobbikos képviselő a fenti érveléssel indokolta, hogy pártja miért tartózkodik az isztambuli egyezmény kapcsán benyújtott határozati javaslat elfogadásáról szóló keddi parlamenti szavazáson. Az egyezmény célja az, hogy felszámolja a nők ellen irányuló erőszak minden formáját. Hazánk a mai napig nem ratifikálta, azaz nem tette belső jogrendje részévé a dokumentumban foglaltakat. Ez komoly hiányosság, bár tény, hogy nem egyszerű feladat: az ágazati politikák egyeztetésére minisztériumközi munkacsoportot kellett felállítani. Az is igaz, hogy az egyezményt aláíró országok több mint fele még adós ezzel az aktussal, ugyanakkor olyan országok is beillesztették már a nemzeti jogrendbe, mint mondjuk a nem épp nőbarát vezetők által irányított Törökország.

Almát a körtével

A családon belüli erőszak igen súlyos problémáját a jobbikos képviselő összemosta egy teljesen más kérdéskörrel. A két téma ugyanis nem igazán kapcsolódik. Ahogy arra a PATENT Egyesület felhívja a figyelmet:

 

…a Jobbik szerint az egyezmény első pontja még nőkről és gyerekekről beszél, míg a továbbiakban a nők elleni erőszakkal foglalkozik. Ilyen ellentmondás az egyezményben nem található. Az egyezmény ugyan elismeri a családon belüli erőszak lehetséges áldozataként a gyerekeket, a nők elleni családon belüli erőszak káros hatásait az annak szemtanújává váló gyerekekre, valamint a gyerekeken keresztül történő bántalmazási módszerek kezelésének és megelőzésének fontosságát is hangsúlyozza, de emellett konzisztensen a nők elleni erőszak a témája.

Néhány szó az abortuszról

A PATENT-et idézve “a nők elleni erőszak felszámolását célzó egyezményt az alapján nem támogatni, hogy az nem beszél embriókról és magzatokról, teljesen értelmetlen”. Ne foglalkozzunk a nők elleni erőszakkal, csak akkor, ha az abortusz szabályozásával is foglalkozunk? Ez teljesen értelmetlen. A két kérdés között mindössze annyi a kapcsolat – és ezt a dokumentum rögzíti is –, hogy a kormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy fellépnek az olyan törekvések és személyek ellen, hogy a nőket ne lehessen akaratuk ellenére meddővé tenni, vagy a terhességük megszakításra kényszeríteni. Vagy egyenesen abortusztilalmat akarna bevezetni a Jobbik? Aligha. Inkább csak blöffölnek. Valószínűleg ők lennének a legjobban megijedve, ha a a kutatók szerint elsősorban a kilátástalan szegénység miatt tavaly nem vállalt 32 ezer gyerek megszületne, majd hirtelenjében az államnak, az önkormányzatoknak kellene gondoskodni róluk.

 

Több ezren ünnepelték Párizsban januárban az abortusz legalizálásának negyvenedik évfordulóját
Több ezer párizsi ünnepelte januárban az abortusz legalizálásának negyvenedik évfordulóját. “Jogot a szabad abortuszhoz a világban!” – áll az egyik táblán. (Fotó: Aurelien Meunier – Getty Images)

 

Évente nagyjából 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében, a gyermekjóléti szolgálatok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma közel 200 000. A felismert, bejelentett gyermekbántalmazások mellett felmérhetetlen a rejtett esetek mértéke. Csak a múlt héten volt, hogy az elhíresült szigetszentmiklósi eset újból sokkolta a közvéleményt. Ennyire tudja most az állam megvédeni a leginkább kiszolgáltatottakakat.

Láttunk már történelmi példákat, mit hoz magával a kényszerű népességrobbanás, a romániai árvaházakról készült borzalmas állapotokat rögzítő dokumentumfilmek is részben azért készülhettek el, mert a Ceaușescu-rezsim tiltotta a terhességmegszakítást.

A nők elleni erőszak megállítása mindannyiunk érdeke

Végezetül, hogy körbeérjünk a gondolatmeneten és visszakapcsolódjunk az erőszak témájához: Magyarországon minden héten meghal egy nő, akit előtte átlagosan már 35 esetben bántalmazott a partnere. Ők nem szorulnak hatékonyabb védelemre? Az isztambuli egyezmény céljainak relativizálása, a napirendre vételénél való tartózkodás elárulja azokat a nőket, akik anyaotthonok híján nem tudnak hova menekülni a bántalmazó családtagjuk elől, akiket meghazudtolnak és megszégyenítenek, ha feljelentik a bántalmazójukat, és azokat is, akik egy olyan, férfiak által irányított társadalomban élnek, ahol az anyaság a szegénységi kockázatot növeli, és egy újabb gyerek a családban az idősebb testvérek megélhetését veszélyezteti. Nem az abortuszt választó nők életellenesek, hanem az a társadalom, amely annyira nem becsüli meg a nőket és az anyaságot, hogy az örökbe adó nőket jobban elítéli, mint azokat, akik megszakították a terhességüket. És hogy miképp lehetne elérni, hogy a jelenleginél sokkal kevesebb nő kényszerüljön megszakítani a terhességét? Például

  • a nők elleni erőszak megelőzésével,
  • a szexuális felvilágosítás iskolai tananyagba való beemelésével,
  • a mindenki számára elérhető és megfizethető fogamzásgátlás megteremtésével,
  • a szexuális erőszak csökkentésével és a büntethetőségének biztosításával.

Az országgyűlési képviselők – tisztelet a kivételnek – mindezzel nem foglalkoznak. A nőket védő egyezmények nőellenes érvekkel való fúrása helyett pedig okosabb lenne azon munkálkodni, hogy egyetlen nő se kényszerüljön pusztán anyagi okok, vagy a bántalmazó partnere miatt megszakítani a terhességét, vagy lemondani a gyermekéről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top