Gyatra állapotban az emberi jogok Magyarországon

A szerdán nyilvánosságra hozott Human Rights Watch-jelentés szerint “Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében, amióta az Európai Bizottság 2014 márciusában a jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó intézkedést hozott”.

A budapesti keltezésű jelentés számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, s ezt a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonítja. Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország “ékes példája” annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. “Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét.”

A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel. A HRW sürgette egyebek mellett

• a civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését,
• az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását,
• a bírói függetlenség biztosítását,
• a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését,
• a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását,
• az Emberi Jogok Európai Bírósága egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását,
• a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is,
• a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést,
• a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését,
• valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.

A szervezet közleményében megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, “de ha a magyar kormányról van szó – amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában –, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen”.