2017. 03. 31. Árpád

Katasztrófa volt a gyerekeknek 2014

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Pusztító évnek nyilvánították a gyermekek szempontjából 2014-et: az UNICEF szerint 15 millió gyermeket érintettek súlyos konfliktusok. Magyarországon sem lehetünk nyugodtak. Bár háborúk és természeti katasztrófák nem dúltak, a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés, az orvosi ellátás hiánya komoly problémák forrása.
Írta: Kun J. Viktória | 2014. 12. 23. |

Kövess minket!

f Ajánlom

„2014 a szörnyűségek, a rettegés és a kétségbeesés éve volt sok millió gyermek számára” – áll az UNICEF drámai hangú nyilatkozatában. Gyermekeket gyilkoltak meg, miközben az iskolában tanultak vagy az ágyukban aludtak, árvaságra jutottak, elrabolták, megkínozták, besorozták, megerőszakolták, vagy akár eladták őket rabszolgának. A közelmúltban soha ennyi gyermek nem esett áldozatul ilyen leírhatatlan brutalitásnak, mint idén – figyelmeztetett a szervezet, és akkor még nem tudtuk, hogy december 16-án terroristák rontanak rá egy pakisztáni iskolára, és a támadásban 148-an veszítik életüket, többségük gyerek.

A magyar gyerekek sincsenek biztonságban?

A háborús konfliktusok, járványok ugyan távoli problémának tűnnek Magyarországon, nekünk sincs okunk nyugodtan hátradőlni. A nemzetközi szervezet, illetve a gazdasági felmérések rólunk is meglehetősen fekete képet festenek. Magyarországon 2004-ben volt utoljára olyan alacsony a családok átlagjövedelme, mint most. Soha nem látott mértékben nőtt meg a szegénység a gyermekek körében.

Sok gyerek számára a fűtés is luxus

Hajdú-Bihar megye. Itt nincsenek erdők, legfeljebb az utak mentén nyaranta felnövő akáchajtásokat lehet szigorú szabályok szerint irtani, aki ezeket megszegi, arra büntetés vár. Az itt élők többségének egész tele a fűtőanyag előteremtéséről szól. Ha egyik szülő sem jut közmunkához, akkor a bevétel a 22 800 forint segély.

Ez egy ötgyerekes családnál a családi pótlékkal és egyéb kiegészítésekkel együtt naponta fejenként körülbelül 500 forintot jelent.

Ebből kell venni ennivalót, buszjegyet, ruhát, cipőt, tanszereket, gázpalackot, fizetni a kukadíjat, feltölteni a villanyórát. Az apránként érkező pénzből ráadásul nem lehet egyszerre, kedvezményesen megvenni a fát. Marad a gyűjtögetés. Egy estére való ágat fél nap alatt tudnak kínkeservesen összeszedegetni. Be sem gyújtanak addig, amíg a kicsik nem érkeznek haza. Nem tudnak mosni, fürödni, mert a ruha vizes marad, a gyerek pedig megfázik. Aztán a fejükhöz vágják, hogy nem gondozzák rendesen a gyerekeket, akik gyakran az egész telet betegen töltik. Fáznak, nem jutnak elég vitaminhoz és sokszor nem tudják kiváltani nekik a gyógyszereket sem. Étrendjükben a tészta–krumpli–kenyér hármas a meghatározó. Leginkább a paprikás, pörköltszerű ízeket ismerik, mást és a megszokottól eltérő állagú ételeket nem szeretnek. 

 

„Sosem felejtem azt, amikor még az ittlétem elején háztartási kekszet adtam egy kislánynak, aki kihozott egy lábas vizet és beletette, hogy felázzon kicsit, és úgy kanalazta, mint a levest. Vagy egy óvodáskorú kisfiúnak a rutinszerű mozdulatát, amellyel a száraz kenyérből kimarta a belét. Ezek a gyerekek nem is tudnak mit kezdeni egy sor étellel, ami másoknak mindennapos. A rizibizit, a mártásos húst nem eszik meg, mert nem is ismerik. És én látok összefüggést a rengeteg sajátos nevelési igényű gyerek és a helytelen, fehérjeszegény táplálkozás között is.”

Így vallott L. Ritók Nóra könyvében a drámai nélkülözésről, ami ma gyerekek százezreit érinti itthon.

 

Bódvalenke (Fotó: Getty Images/Attila Kisbenedek)
Bódvalenke – fotó: Getty Images / Attila Kisbenedek

Hátrányban a fogyatékossággal élők

Rengeteg olyan esetről hallunk, amelyek arról szólnak, hogy megnehezítik a fogyatékossággal élők amúgy sem könnyű életét. Példa erre Dávid, akinek kálváriája már születésekor elkezdődött. A család ugyanis már akkor látta: a gyerekkel nincs minden rendben. Édesanyja jelezte is az orvosoknak, de nemigen foglalkozott vele senki. Hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön, valami oka csak van, hogy a kisfiú kizárólag tejet iszik.

A nyilvánosság segítsége kellett ahhoz is, hogy a gyereket végre valaki megvizsgálja. Így derült csak ki, hogy a fiúnak súlyos nyelőcső-gyomor rendellenessége van. Végül megműtötték, azóta pedig teljes életet él. Ha nem ilyen agilis, nem mozgat meg minden követ kisfiáért, a gyerek ma is csak vegetálna. Vagy már rég egy otthonban tengődne. A helyi pszichiátriai vezető szó szerint azt írta az egyébként teljesen közvetlen, barátságos és a körülmények elenére nagyon is kommunikáló fiúról: „Mentális retardációja adottnak tűnik, érdemi előrelépés nem remélhető, állandó ápolási felügyeletet igényel, s ennek kapacitáshiány miatti megoldhatatlansága esetén szociális intézményi elhelyezés javasolt.”

De nem ez az egyetlen eset, amikor egy fogyatékkal élőt hátrányos megkülönböztetés ér az egészségügyben. Budapesten a közelmúltban egy autista gyereket csak az ötödik fogorvos volt hajlandó fogadni, ő is csak azzal a feltétellel, hogy édesanyja a kezelés közben lefogja. Féltek ugyanis annak a kockázatát vállalni, hogy kezelés közben esetleg a gyerek dührohamot kap.

Történetek a mai Magyarországról, melyek azt mutatják, hogy leginkább az amúgy is hátrányban lévőkkel bánik mostohán rendszerünk. Egyre aggasztóbb a diszkrimináció a romákkal, a fogyatékkal élőkkel, a speciális nevelési igényű gyerekekkel, és azokkal szemben, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.

Súlyos kritikák a magyar gyerekek védelmében

Az UNICEF jelentése, amely a legfejlettebb országok gazdasági válságra adott válaszait vizsgálta, több szempontból marasztalja el hazánkat, ami a gyermekek jogait és jólétét illeti.

„Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az idei magyar országjelentésre kiadott ajánlásában több kérdésben is szót emelt. Így a büntethetőségi korhatár leszállítása, a gyermekeket érő erőszak, az alapvető és megfelelő minőségű ellátáshoz való hozzáférés miatt. Hazánkban gyanúsan alacsony a szexuális és egyéb erőszakos visszaélések miatti feljelentések száma, leginkább a gyermekvédelmi rendszer működési hiányosságainak okán. A 2005-ben bevezetett zéró tolerancia ellenére semmiféle következménye nincs a testi fenyítésnek.

A Gyermekjogi Bizottság különösen aggódik az iskolai őrök intézményének bevezetése miatt, akik akár erőszakkal is felléphetnek a szabályszegő kiskorúakkal szemben. A bizottság arra is külön felszólítja hazánkat, hogy állítsa vissza a büntethetőség minimum korhatárát, annak leszállítása óta ugyanis már 12 éveseket is ítéltek (javítóintézetben) letöltendő szabadságvesztésre, és az előzetes letartóztatásuk eltart esetenként akár egy évig is. Szót emelnek az iskolakötelezettség leszállított korhatára miatt, annak visszaállítását kérik a kormánytól” – sorolja a megállapításokat dr. Lux Ágnes, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója.

Szíriai menekülttábor (Fotó: Getty Images/Thomas Koehler)
Szíriai menekülttábor – fotó: Getty Images / Thomas Koehler

A pénz diktál a családok szétszakításában

Az ENSZ genfi székhelyű testülete szerint komoly probléma, hogy mind több gyereket szakítanak ki – a gyermekvédelmi törvény tiltása ellenére – családjából anyagi okok, a szegénység, munkanélküliség, illetve a szociális bérlakások, az átmeneti otthonok hiánya miatt. Az ajánlásban kifogásolja a testület, hogy a bentlakásos otthonokba való kihelyezés tilalma nem vonatkozik a fogyatékossággal, krónikus betegséggel élőkre, valamint olyanokra, ahol több testvér is van. Diszkriminatívnak látják, hogy túl sok roma gyerek van intézetekben, jellemző az érdekérvényesítésük teljes hiánya. Él a szegregáció az oktatásban, a bürokrácia miatt akár egy-két évig is átmeneti elhelyezésben sínylődnek az érintettek, vagy az örökbefogadás is hosszú évekig eltart a hosszadalmas eljárások miatt.

„Elégtelennek tartják a fogyatékossággal élő gyermekek támogatását, hogy nincs megfelelő integrált oktatásuk, a korai fejlesztés pedig vidéken szinte elérhetetlen. Súlyos gond hazánkban az egyenlő hozzáférés hiánya az egészségügyi ellátáshoz ezeken a területeken: sok helyen nincs gyermekorvos, védőnő, vagy speciális ellátáshoz sem jutnak a rászoruló kiskorúak, sokszor még a sürgős esetekben sem. A táplálkozási rendellenességek terjedése miatt pedig különösen gyors intézkedéseket vár az idén 25 éves gyermekjogi egyezmény hazai végrehajtását monitorozó testület” – folytatja a gyermekjogi vezető.

Papíron egyenrangúak csak a magyar gyerekek

„Alapvetően igaz, hogy a gyerekeket hazánkban papírforma szerint, jogszabályokkal körülbástyázva védik ugyan, de a hétköznapokban viszont nemigen tekintik őket a társadalom egyenrangú, jogaikban is egyenlő tagjainak. A gyerekeket és a velük foglalkozó szakembereket meg kell ismertetni a gyermekek alapvető jogaival, hogy a jogsértések ellen küzdeni tudjunk, hiszen éppen a gyermekeknek van a legnagyobb szükségük a jog védőpajzsára, mert ők vannak sokszor egészen kiszolgáltatott helyzetben. Egészen biztosan önhibájukon kívül” – teszi hozzá a szakmai vezető.

  • A legfrissebb gyermekszegénységet vizsgáló jelentések szerint Magyarország a 41 fejlett ország rangsorának alsó harmadában, a 29. helyen áll.
  • A helyzet az elmúlt években romlott: 2008-ról mostanra 4 ponttal, azaz 11,5 százalékról 15,4 százalékra emelkedett azoknak a 15–24 évesek fiataloknak aránya, akik sem oktatásban, sem foglalkoztatásban, sem képzésben nem vesznek részt.
  • Magyarországon a 15–24 éves fiatal munkanélküli álláskeresők száma 20 százalékról 27,2 százalékra nőtt 2008 és 2013 között.
  • A jóllét változását mérő 4 szubjektív indikátorból 2007 és 2013 között 3 romlott. Egyedül a gyermekek tanulásra és fejlődésre való lehetőségét értékelték jobbnak az emberek 2013-ban, mint 2007-ben.
  • A legnagyobb romlást az élelmiszerrel kapcsolatos biztonság terén éreztek, amely a fejlett országok között a legnagyobb mértékben romlott. Magyarország 8 évnyi jövedelemnövekedéstől esett el 2008 és 2012 között. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben volt utoljára olyan alacsony a családok jövedelme, mint 2012-ben.

 

Olvass tovább

Hozzászólások
Katasztrófa volt a gyerekeknek 2014