Aktuális

Bangladeshez akarunk hasonlítani vagy Svájchoz?

Amikor Rómában laktunk pár napig egy külvárosi negyedben, feltűnő volt, hogy mennyi bangladesi bevándorló él ott. Svájci emigránsokkal bezzeg még életünkben nem találkoztunk, az '56-ban kivándorolt svájci rokonok csak hobbiból utazták körbe egy év alatt a Földet, mert ők megtehetik. És hogy mi a nagy különbség a két ország között? Többek között az, hogy miközben Svájc a világon az elsők között tette alapkövetelménnyé az ott lakók számára a szélessávú internetelérés lehetőségét, Bangladesben az egyik legmagasabb az internetadó a világon.

Miközben Budapesten 2014-ben az utcára mennek az emberek, hogy a fejlődést hátráltató internetadó ellen tiltakozzanak, nem is olyan régen ünnepelték a világháló feltalálásának 25. évfordulóját. 1998 végén vette a fejébe Tim Berners-Lee nevű ember, hogy kellene egy olyan hálózat, amin bárki a világon információkat oszthat meg egy másik emberrel, és könnyedén, szabadon lehet rajta böngészni.

Forrás: Facebook/Százezren az internetadó ellen
Forrás: Facebook / Százezren az internetadó ellen

Pár évvel később a világháló alapvető szolgáltatásait szabadon és ingyen elérhetővé tették a nagyközönség számára. Mára a világ 40 százaléka netezik, és Tim Berners-Lee egy idei előadásában azt a kérdést tette fel, hogy mit tehetünk azért, hogy a maradék 60 százalék is hozzájusson.

Lássuk, hogyan áll az internet ügyéhez az állam azokban az országokban, ahol ezt a célkitűzést komolyan veszik:

USA

Az Egyesült Államokban törvény tiltja az internet-hozzáférés megadóztatását 1998 óta, és ezt éppen most készül újra megerősíteni az ottani törvényhozás.

FINNORSZÁG

2010-ben nyugat-európai nyelvrokonaink a világon elsőként törvénybe foglalták, hogy alapvető emberi jog a hozzáférés az 1 Mbit/s sebességű internethez. Ezt jövő év végére el is szeretnék érni. Ennek a híre itthon úgy terjedt el, hogy Finnországban alanyi jogon jár ingyen az internet, de ez azért nem egészen fedi a valóságot. A törvény arra vonatkozik, hogy a Lappföldön élő Télapónak is meg kell tudnia nyitni otthon a számítógépén a mailben érkező kívánságlistákat.

ÉSZTORSZÁG

“Észtország olyan hely, ahol a legutolsó faluban is tábla mutatja, hol lehet internethez jutni, ahol az alkotmányban rögzített alapjog a világhálóhoz való hozzáférés. Ingyenes wifi mindenütt van. Ülsz egy fának dőlve az erdőben a laptopoddal, távol a lakott településektől, és vidáman internetezel. Ugyanez a helyzet minden szállodában, vasútállomáson, buszpályaudvaron, étteremben, közparkban” – írta keddi cikkében a nol.hu, és ennél jobban nem is lehetne összefoglalni a lényeget.

NAGY-BRITANNIA

A brit kormány négy évvel ezelőtt rálicitált a finnekre, és bejelentette, hogy Európában övék lesz a legjobb internethálózat 2015-re, és nem lesz olyan ember az országban, akinek ne lenne 2 Mbit/s-os hozzáférése. Abban az évben a BBC készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a világban minden öt emberből négy azt vallja, hogy a hozzáférés az internethez alapvető emberi jog.

FRANCIAORSZÁG

A franciák már többször bedobták az internetadó ötletét, de egyrészt ők legújabban azt szeretnék elérni, hogy a Google, a Facebook és a hasonló óriáscégek náluk is fizessenek tekintélyes mennyiségű adót, ami biztosan nem lesz egyszerű. Másrészt 2009-ben itt is kimondták, hogy az internet-hozzáférés alapvető emberi jog.

NÉMETORSZÁG

Tavaly tűzték ki a célt, hogy az egész országot lefedjék szupergyors szélessávú internettel 2018-ig.

GÖRÖGORSZÁG

A görögöknél az alkotmány mondja ki, hogy az államnak kötelessége, hogy elősegítse az elektronikusan hozzáférhető információk előállítását, terjesztését és elérését.

SPANYOLORSZÁG

Itt is alapvető jog a szélessávú netelérés.

TAJVAN

Itt 2007-ben határozták el, hogy minden apró kis faluba elviszik a szélessávú internetet. Többek között azért, hogy az idős gazdálkodók online adhassák el, amit megtermeltek, és internetes tanfolyamokat is tartanak kifejezetten a vidéken élőknek.

COSTA RICA

2009-ben a legfelsőbb bíróság ítéletben mondta ki, hogy a modern kommunikációs technológiák használata elengedhetetlen az alapvető emberi jogok és a demokrácia gyakorlásához, a civil kontroll megfelelő működéséhez, az oktatáshoz, a szólásszabadság gyakorlásához, az információk szabad áramlásához, az online közszolgáltatások eléréséhez és a kormány működésének átláthatóságához. Ennek része az internethez való megfelelő hozzáférés alapvető joga.

Akkor hol adóztatják az internetet?

Többek között Bangladesben, Kongóban és Törökországban. A lenti térképen az látható, melyik országokban mennyire adóztatják meg a mobiltelefonokat, számítógépeket, a telefon- és internetszolgáltatást együttvéve. A citromsárga az alacsony, a vörös a magas. Magyarországot sárgával jelzik, de a térkép még a magyar távközlési adók bevezetése, és természetesen az internetadó bejelentése előtt készült.

A felmérést készítő intézet egyik fontos megállapítása, hogy:

Gazdasági tanulmányok szerint ezek az adók lassítják az internetelérés terjedését és a gazdasági növekedést.

 

Források: Forbes, BBC, Deutsche Welle, Ted Talks, Wikipedia, Information Technology and Innovation Foundation, Inetnet Access as a Human Right

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top