“A nőktől elvárják, hogy ne férfiasan irányítsanak” – Zomborácz Virág filmrendező

Jó a filmed, de…
Amikor két nappal később leülök vele kávézni a cseh fürdőváros egyik hangulatos teraszán, már nyoma sincs a vetítések előtt tapasztalt szorongásnak. Már ő is lazán éli a filmfesztiválozók moziból partira és partiról moziba járó életét. Amikor rákérdezek, mennyire izgult a premier előtt, elmondja, hogy nagyon, de a helyzet, hál’ istennek, nem volt annyira drámai: “Leginkább azért féltem, mert az elmúlt hónapokban minden a film hibáiról szólt. Az utómunka során még mindenki azt mondogatja, hogy »jó a filmed, de…«, és ilyenkor mindig a »de« utáni részre kell odafigyelni. Annyi »de«-t kaptam, hogy egy idő után azt hittem, nem működik a film. Még a fesztivál East of the West versenyprogramjába való bekerülést sem tudtam igazán elismerésként értékelni, csak akkor lélegeztem fel, amikor láttam, mekkora szeretet fogadta a filmet, és a közönség mennyire vette a lapot.”

Afterlife mood video (teaser) from Virág Zomborácz on Vimeo.

Csak ne férfiasan!
A filmrendezőkről van egy olyan elképzelésünk, hogy egyfajta tábornokként irányítják az alájuk rendelt stábot. Középen állnak a kezükben egy megafonnal, és dühöngve ordibálnak. Ennek a képnek a látszólag törékeny és zárkózott Virág nem nagyon felel meg. “Szokták mondani, hogy hűvös vagyok és távolságtartó, legutóbb egy riporter azt is megjegyezte, hogy negatív a kisugárzásom. Tényleg elég zárkózott vagyok, lassan oldódom fel, de cserébe, azt hiszem, különösen szoros és jó munkakapcsolatokat tudok kialakítani” – magyarázza. Virág nem érzi úgy, hogy feszültséget kellene keltenie a stábban az üvöltözéssel, vagy nonstop dominanciát mutatnia ahhoz, hogy jó rendező legyen, hiszen nem az erőszakosság az egyetlen út, hogy odafigyeljenek egy emberre. “A nőktől elvárják, hogy ne férfiasan irányítsanak. Mondjuk azt is elvárják, hogy egyáltalán ne irányítsanak, de azt azért mégse lehet…” (Nevet.)

Pohárnok Gergely és Zomborácz Virág

Az ország szexista, de a filmszakma nem az
A filmrendezés azért Virág szerint is főképp férfiak uralta szakma, ám mégis úgy alakult, hogy nálunk valahogy jobb a női rendezők aránya, mint a nagyvilágban. “Már az egyetemen is kifejezetten sok lány volt a rendezők között” – mondja, és szerinte ehhez annak is köze lehet, hogy a szocializmusbéli dolgozó nő képe ebbe a szakmába is átszivárgott. Azokban az évtizedekben olyan erős rendezőnők léptek elő, mint Mészáros Márta vagy Fekete Ibolya, akik kitaposták az utat a többieknek. “Annak ellenére, hogy az ország rendkívül szexista, a filmszakmában ezt nem nagyon érzem, forgatás közben meg végképp nem. Egy pillanatra sem éreztem, hogy a stáb ne fogadna el azért, mert nő vagyok.” 

Kristóf Márton, Zomborácz Virág és Anger Zsolt

Maratoni meló
A filmezés időigényes dolog, de az Utóélet több mint hatéves munkálatai még a filmszakmában is hosszúnak számítanak. Nem lehet egyszerű egyetlen történet mellett hat éven át kitartani. Virág szerint olyan volt ez a munka, mint egy kapcsolat. Néha kicsit eltávolodtak egymástól, máskor meg ismét dúlt a szerelem. A feladásközeli állapotokban a film rutinos és tapasztalt producere, Pusztai Ferenc tartotta benne a lelket, de a munkafolyamatok változása is újabb és újabb lendületet adott. A forgatókönyv filmalapos fejlesztését az előkészítés követte: helyszínkeresés, casting, jelmezpróba, díszletépítés, snittelés. És végül eljött a forgatás ideje…

Zomborácz Virág a betlehemi csillagot instruálja

Lemondások sorozata
Virág a nézői fogadtatásnál csak egy dologtól tartott jobban: hogy miként fogja bírni az intenzív forgatást. Végül ő lepődött meg a legjobban, hogy a folyamatos hajnali ötös ébredések, a feszített tempó, a Pécsre költözés (a filmet nagyrészt a város közelében található falvakban vették fel) és a barátoktól és a családtól való eltávolodás ellenére mennyire jól bírta a gyűrődést. Még a Facebookot és a Twittert is eltiltotta magától, hogy csak a filmjére koncentrálhasson. Szerencsére a párkapcsolatát nem kellett elhanyagolnia a munka miatt, mivel a legintenzívebb időszakban amúgy is független volt, de tudja, hogy sok házas rendező ilyenkor egy-két hónapra el is költözik otthonról – még akkor is, ha ugyanabban a városban forgat –, hogy csak a munkájára fókuszáljon. Persze ettől még egy ilyen forgatás tartogathat izgalmakat: “Több szerelem is született a forgatáson, azóta már két stábbaba is világra jött, szóval el lehet képzelni, hogy tényleg nagyon családiasan éreztük magunkat együtt.”

Az Utóélet stábja

Igaz történet alapján
Az Utóélet bevallottan személyes ihletésű sztori, ám a főhős mégsem egy lány, hanem egy húszas éveiben járó srác. A váltásnak fontos oka volt. “2007-ben váratlanul meghalt az édesapám. Amikor készültem a forgatókönyv-írói diplomamunkámra, ez foglalkoztatott a legjobban, viszont annyira érzékeny voltam a témára, hogy folyton elsírtam magam az órákon, ami a tanári konzultációknál nem feltétlenül előnyös. Ezért is lett fiú a főhős, hogy minél inkább el tudjam távolítani magamtól a történetet, hiszen mégiscsak egy filmet próbáltam írni, muszáj volt képesnek lennem dolgozni a karakterekkel” – meséli Virág. Amikor arról faggatom, hogy a családjában előfordult-e sértődés azért, hogy egy ennyire személyes dolgot vígjátéki formában dolgozott fel, hevesen rázza a fejét. Náluk a bajt és a szomorú dolgokat mindig megpróbálták humorral oldani, szóval ezzel csak hű maradt a családi tradícióhoz.

Zomborácz Virág és Gálffi László

A Jóban Rosszban iskolája
Bármily hihetetlen, Virág személyes történetei időnként még a Jóban Rosszban epizódjaiba is átszűrődnek, amiket íróként jegyez. Korábban a storylinerek egyikeként (a producer és a vezető író mellett ők felelősek a történet ívéért és fordulataiért) dolgozott a sorozatnál, mostanában pedig dialógokat ír, és előfordul az is, hogy az édesanyja egy családi viccre figyel fel, miközben esténként a szappanoperát nézi. A sorozat amúgy is sokat segített neki, hiszen hála ennek a munkakörnek, egyszerre jókora történeti íveket képes átlátni. Azért voltak negatív következmények is: “A szappanoperák ragaszkodnak a reális idő- és térkezeléshez, a szereplők lekövethető utat járnak be az egyes helyszínek között. Így az Utóéletet is reflexszerűen sokáig úgy írtam, hogy minden jelenet elején bejött egy szereplő, aztán a jelenet végén kiment. Később sikerült leszokni erről.” Hiába a filmrendezői siker, a tévét továbbra sem tervezi otthagyni. A Jóban Rosszban mellett az HBO-nál is dolgozik sorozatfejlesztőként, valamint a köztévénél is rendezni készül egy új vígjátéksorozatban. És az újabb mozifilmek? Már írja a következő forgatókönyvét. Aminek nő lesz a főszereplője.

Az Utóélet című film október 30-tól lesz látható a magyar mozik műsorán.