Angelina Jolie a megerőszakolt nőkért: tudjuk, mi forog kockán

1992 tele, karácsony éjjele. A keresztények ünnepén született Boszniában egy muzulmán kisbaba, Lejla, de az anyja látni sem akarta. A boszniai muzulmán asszonyt kilenc hónappal azelőtt megerőszakolta  egy szerb katona. A csecsemőt egy brit újságírópár csempészte ki az országból, majd ők is fogadták örökbe. Lejla anyja a kórházban, ahol világra hozta a lányát, a vele készült interjúban azt mondta nekik, hogy vigye a gyermeket, aki akarja, neki nem kell. “Hallottam, hogy sír, de azt mondtam a nővérnek, hogy ne is mutassa meg nekem. Ha láttam volna, talán megfojtom” – fogalmazott a nő.

Az egykori csecsemő végül Nagy-Britanniában nőtt fel. Nevelőszülei tizennyolc éves korában avatták be a lányt fogantatása szörnyű történetébe.

Táborokban és szervezetten ejtették teherbe a nőket

Már csaknem húsz éve, hogy véget ért az 1992 és 1995 között Boszniában dúló háború. A vérontásról mindig is beszámoltak a híradók, ám a háború borzalmainak feltárása napjainkban is zajlik. Kevesen tudják, hogy tőlünk szinte karnyújtásnyira három év alatt húszezer, de a CIA számításai alapján akár hatvanezer boszniai muzulmán nőt erőszakoltak meg előre eltervezetten és szervezetten.
 
Egyedül Boszniában 34 olyan létesítményt azonosított az amerikai hírszerzés, amelyekben zömmel 15-35 év közötti nőket tartottak fogva és erőszakoltak meg rendszeresen. Ezeket a táborokat – kettő kivételével – szerbek irányították, de egy muszlim és egy horvát létesítményt is felfedeztek. A jelentések szerint nem csak a nőket, de a férfiakat is bántalmazták szexuálisan. A nemzetközi jog alapján a háborús körülmények között elkövetett nemi erőszak emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.

Menekülttábor a boszniai Mostarban

Nem léptek ellene

Eddig azonban kevés sikeres bűnvádi eljárást folytattak le ilyen ügyekben. 2001-ben a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai emberi jogi bíróság mindössze három boszniai szerbet ítélt el folytatólagosan elkövetett többrendbeli nemi erőszakért. Annak ellenére nem találtak felelőst, hogy hírszerzési információk alapján a szörnyű tettekkel és az erőszakkal az akkori vezetés pontosan tisztában volt, de a szerb katonai elöljárók nem léptek fel ellene kellő erővel.

A hágai eljárás során kiderült, hogy a volt Jugoszlávia területén folyó harcokban az etnikai dominanciát zászlajukra tűző boszniai szerbek által elkövetett tömeges nemi erőszak nem a katonák egyéni akciója volt: szántszándékkal erőszakolták meg a fogolytáborokba kényszerített muzulmán nőket, hogy azután teherbe ejtve őket, az abortusz lehetőségétől elzárva gyerekeket nemzzenek nekik. A CIA szerint a táborokban azt is rendszeresen ellenőrizték, hogy a nők nem szednek-e fogamzásgátlót. A célok között a demoralizálás, az elidegenítés és etnikai indokok játszottak szerepet. Más táborokat kifejezetten “bordély” jelleggel működtettek a katonák részére. A délszláv háború alatt a nemi erőszak tehát a harcászati eszköztár része volt. Európában, a huszadik század végén.

Az erőszakból született gyermekek a háború élő emlékei

A háború három éve alatt erőszakból fogant gyerekek ma már fiatal felnőttek. Ők a háború élő emlékei. A háborús szexuális erőszak tényét és az abból fogant kicsik származását gyakran titkolták az anyák, különben a család és a társadalom megbélyegzésével kellett volna számolniuk. Olyannyira tabunak számított az erőszak, hogy az orvosok előtt a gyakran nyilvánvalóan bántalmazott, és az erőszakok során HIV-vel megfertőződött nők is tagadták a velük történteket.

Tagadtak a felelősök is. Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök például korábban úgy nyilatkozott: “Nincs bizonyíték arra, hogy nőket erőszakoltak meg. Az erőszak nemcsak a háborúk idején jelenik meg, hanem akkor is, amikor minden normális.” Rengeteg nő – akárcsak Leila anyja – egyszerűen nem tudott megbirkózni azzal, hogy gyermeke nap mint nap emlékeztesse az elszenvedett szexuális erőszakra.

Lejla visszatért a szülőföldjére

Sokan máig ható súlyos fizikai és pszichológiai problémákkal – poszttraumás stressz, szorongás, szexuális úton terjedő betegségek következményei – küzdenek. A háború okozta testi-lelki sérülések felmérhetetlen károkat okoztak az egész régióban. Lejla ma, származásából merítve erőt, aktívan küzd az erőszak ellen. Többször járt szülőföldjén, és dokumentumfilmet forgatott, saját történetét felhasználva. Anyjától azt kérdezné, ha tehetné, hogy még mindig úgy érez-e, mint huszonegy évvel ezelőtt, tudja-e, ki erőszakolta meg őt, és hogyan bántak vele később, a háború után.

Bosznia-Hercegovina ugyanis igyekszik továbblépni. Ennek jegyében az országban ma már a szexuális erőszak kivédését célzó oktatással egészítik ki a katonák kiképzését. Lejla esete csepp a tengerben. A háborús nemi erőszakra, bármerre is nézünk messze térben vagy időben, mindenhol találunk elkeserítő példákat. Bosznia, Ruanda, Kongó és Kolumbia mind egy-egy elborzasztó mozaikkocka az erőszak térképén, Szíriában napjainkban is része a háborús eszköztárnak a nők tömeges és szervezetten zajló megerőszakolása.

Nemzetközi összefogással a háborús nemi erőszak ellen

Lehet bármit is tenni az ellen, hogy a háborúkkal nemi erőszak járjon együtt? Nem kérdés, ha lehet, csak nemzetközi összefogással lehet. Ennek érdekében ülésezett az ENSZ speciális küldöttsége a múlt héten Londonban. A konferencia célja az volt, hogy nemzetközi megoldásokat dolgozzon ki a háborús zónákban történő nemi erőszakkal kapcsolatos felderítés, igazságszolgáltatás és áldozatvédelem terén, illetve hogy a hadseregek képzésével lehetőség szerint megakadályozzák konfliktus sújtotta övezetekben ezt a tragédiát.

A nyitó- és záróbeszédet Angelina Jolie mondta: “Több ezer ember él a szexuális erőszak árnyékában ebben a pillanatban is, például Szíriában, Dél-Szudánban vagy a Közép-Afrikai Köztársaságban. Számukra nem lehet elég gyors a segítségnyújtás” – hangsúlyozta. Ennek érdekében az egyeztetés résztvevői úgy vélik, meg kell erősíteni a nemzetközi protokollt a hasonló bűncselekmények megakadályozására és megszüntetésére. Fontosnak tartják, hogy segíteni kell a túlélőket, és meg kell ismertetni a világgal a szörnyűségeket.

Jolie szerint a munka csak most kezdődik, és felszólított mindenkit – különösen a kezdeményezéshez nagy örömére csatlakozó szép számú férfi vezetőt –, hogy emeljék fel a hangjukat, és használják a befolyásukat. “Soha többé nem hivatkozhatunk tudatlanságra, tudjuk, hogy mi forog kockán” – fogalmazott  a színésznő.