Schobert kontra Steiner: legalizálják-e a kannabiszt?

Schobert Norbi reakciója a hírre:

“Oké. Legálisan szívhat a fiatalság. Az agy függő lesz, a test és a lélek renyhe. Az alvilág nem fog többet beetetni fűvel tiniket, hanem inkább heroinnal, kokainnal. Kétféle ember lesz: drogos és még drogosabb. Több bűnözés, mert a hernyó drágább. Én inkább a fogyasztást is büntetném két évvel, de enyhíthető, ha feldobja a beszerzést. Dominó felfelé!”

Steiner Kristóf reagálása Schobert Norbi posztjára:

“Kommandant Schobert részletesen elmeséli, milyen módon szankcióztatná a fűfogyasztást. :)) Én meg a mesterséges édesítőszereket tiltatnám be. Meg a nagyüzemi farmgazdálkodást. És bármilyen elkötelezett vegán vagyok, soha nem írogatok olyasmit, hogy évekre börtönbe vetnék minden olyan gazdát, aki sötétben tartott, összezsúfolt csirkéket, marhákat, disznókat tart. Érdekes életfilozófia. Alkoholt inni és berúgni lehet, mindenféle élelmiszer-adalékokat tömni magunkba oké, disznóvágáson malacot mészárolni a világ legtermészetesebb dolga – de a fű, az legyen két év letöltendő BÖRTÖN. Érdekelne, hogy ha a majdani huszonéves Larát ne adj’ isten elkapná dzsointot szívni, lelkesen kitartana-e a törvényjavaslata mellett…”

A szerkesztő véleménye:

Nem lehet erről a témáról nem szubjektív módon beszélni. Akár legalizálják, akár nem. Akár büntetik a fogyasztást, akár nem, a különböző álláspontok képviselői mindig is vitázni fognak egymással. Azonban azt gondolom, hogy parttalan minden olyan vita, amely személyeskedésbe csap át.

Remek lenne, ha a testi-lelki egészségre nevelő politikusok/közszereplők/civilek/újságírók… legalább ennyire hallatnák a hangjukat az alkoholizmussal kapcsolatban.

Mert értem és megértem, hogy a fű legalizálása miért jelenthet problémát, de amíg az a bevett szokás, hogy munka előtt egy feles, munka közben egy kétdecis, és munka után is irány a kocsma, addig ne akarjuk – mert nem fogjuk tudni – a drogok kapcsán megváltani a világot. Egy legális függőséggel sem vagyunk képesek felvenni a harcot, nemhogy az illegálissal. Mert nyilván abban Norbi és Kristóf is egyetért velem, hogy az a szülő, aki minden nap “csak két söröcskét és egy felest” bedobva jön haza a munkából, majd így öleli magához a gyermekeit, az fel sem bírja fogni, hogy mekkora kárt okoz nekik, ha ezután akár egy életen át undorodnak minden olyan embertől, akin megérzik az alkoholt. Ez (is) probléma!

Nem verseny az, hogy a fű, az alkohol, az elhízás vagy a dohányzás a veszélyesebb, de az ellentmondásokat is látni kell.