Kovács Frodó Dzsúlió: már így is elnevezhetjük a születendő babát

fotó: Jill Greenberg

Ánizs, Gyömbér, Fahéj, Babér, Paprika – nem, nem a sarki kisbolt fűszerkínálata. Ezek lehetséges lánynevek; közülük már csak a Paprika nem anyakönyvezhető külön engedély nélkül, de látva az adható utónevek egyre dagadó bőségét, meglehet, hogy rövid időn belül összefutunk eggyel a játszótéren.

Brad és Angelina nem jöhet össze újra

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján olvasható az új, bővített névlista, amely tartalmazza azt a majd négyezer keresztnevet, amelyre a büszke szülők csemetéiket keresztelhetik. A listát látva még azt sem mondhatjuk, hogy a különlegességek utáni vágynak a fantázia szabna határt, ugyanis éppen ezzel magyarázhatók az olyan ritkaságok, mint az Embavér, Febrónia vagy a Szüvellő. A mesék, filmek, híres sportolók, zenészek és színészek ötletet adnak a névválasztás előtt álló szülőknek, de ugyanígy ötletadó lehet egy külföldi nyaraláson hallott név is.
Aki már átolvasta az utónévkönyveket és mégis elégedetlen, az az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján levő listáról választhat, és ha az is szűkösnek bizonyul, különvéleményt kérhet, és a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A döntéskor a nyelvészek a jogszabályok mellett tizennégy alapelvhez tartják magukat, köztük például ahhoz, hogy földrajzi nevet, márkanevet és művésznevet nem lehet bejegyeztetni (sorry, Gyimes, Benetton és Zséda).

Egy név mind felett

Örülhetnek viszont a Csillagok háborúja- és a Gyűrűk ura-rajongók, hogy kedvenceik reinkarnációit pelenkázhatják: Amidala, Anakin, Gandalf, Frodó, Arwen a kiságyban gőgicsélhet, akárcsak Herri és Szedrik a Harry Potterből. Viszont Vackorra, a piszén pisze kölyökmackóra, illetve Bogyóra és Babócára még várni kell. Szintén átmennek a szűrőn a növény- és virágnevek, de azoknak csalódniuk kell, akik fiukat Justinnak (és nem Dzsasztinnak) vagy lányukat Jessicának (és nem Dzsesszikának) akarják hívni, mert az idegen írásmóddal kérvényezett, illetve az uniszex nevek (például: Kiki, Riki vagy Kiru), amelyeket mindkét nem képviselői viselhetnének, nem engedélyezettek. Ugyanígy nem lehet Pétert Peternek hívni, mondván, hogy úgyis külföldön fog élni, ahol nincsenek ékezetek, és helységnévvel is csak akkor érdemes pályázni, ha annak személynévből eredeztethető a neve (hajrá, Varsány!). A nevek mérhetetlen változatosságát látva a kívülálló számára így szinte már érthetetlen, hogyan maradhatott ki (az egyébként kérvényezett) Szöcske, Buba vagy a Lepke a lánynevek, és a Kadarka, Betyár, Hegyi vagy az Erdő a fiúnevek közül – a borkedvelők és Rózsa Sándor-rajongók nagy szomorúságára. A Cserta név ellenben ne hiányozzon senkinek, mert azt jelenti, hogy az ördög leszármazottja (amúgy női név lenne), az Ártánt pedig azért nem hagyták jóvá, mert kiherélt disznót jelent – így férfinévnek a legkevésbé sem lenne ideális.

Ossziánok egymás közt

Pedig a szülők szeretnének olyan nevet adni a babának, amelyet előtte még senki nem viselt, de ha másnak is megtetszik, elképzelhető, hogy két Osszián egyszer csak összetalálkozik. Ugyanis minden kérelmezett név, amelyet az Akadémia jóváhagy, a következő hónapban fölkerül az adható nevek listájára. A kivételes névadás a szülői állhatatosság és elszántság első próbaköve is lehet, ahol a kitartás elnyeri méltó jutalmát, hiszen a Bóbitát is csak sok elutasítás után szuszakolták bele az írói névadás kategóriájába, és így felkerülhetett az utónévlistára is.

A szándék világos: az ősök egyrészt szeretnének különleges, egyedi nevet adni, amellyel fiuk, lányuk kitűnhet, és ahogyan Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa saját felmérései alapján mondja: névadásnál már nem számít a jelentés, a névnap, a hagyománytisztelet vagy a névörökítés sem.

Másrészt sokan (a magyar szülők 0,15 százaléka) szeretnék, ha gyermekük kedvenc könyvük, filmjük szereplőjének, állatuknak a nevét vagy autómárkájukat viselné, még ha az sokaknak nem is mond semmit, ráadásul nehéz leírni, elolvasni, kiejteni. Továbbá – szemben például a német gyakorlattal, ahol szempont, hogy a keresztnév és a vezetéknév együttese ne okozzon a gyermeknek problémát – Magyarországon nem szólhat bele a hatóság abba, hogy a kevésbé szerencsésnek ne kelljen egy egész életen át a Cserepes Virág vagy a Karácsonyi Ajándék nevet viselnie. A ritka nevek kapcsán pedig lassan a becézésről is le lehet mondani. A Napsugárt Napsinak becézik, de mi lesz az Ovenból? Ovi? És honnan tudjuk, hogy a babakocsiban aranyosan vigyorgó, kopasz Béta, Absa vagy Miron fiú vagy lány?

Az igazán hátrányos helyzet

A nyelvészeti szempontokat ugyanis figyelembe vehetik a nyelvészek, de a gyermek érdekeiért nem léphetnek fel. A szülő joga eldönteni, minek nevezi a gyerekét, és ő meg legyinthet mások véleményére, de mégsem neki, hanem a gyereknek kell együtt élni a nevével. Happy endek persze vannak, amikor a gyerek végül megszereti a nevét, de a Pompóniáknak, Szörénkéknek és Principiuszoknak ahhoz előbb ép lélekkel túl kell élnie az óvodás és iskolás szekálásokat – bár lehet, hogy ezeket nemsokára a Jancsik szenvedik majd el.