Aktuális

Emberi Jogok Világnapja: hol tartunk ma?

Azokkal találkozhatunk, akikkel akarunk, azt mondhatjuk, amit gondolunk, nem kell megtennünk, amit nem akarunk, abban hiszünk, amiben szeretnénk...: magától értetődő dolgok. Az emberi jogok születésünktől fogva megilletnek mindannyiunkat, jelentőségüket viszont igazán csak akkor értjük meg, ha hiányoznak.

December 10-e hatvankét éve az Emberi Jogok Világnapja, amióta az ENSZ közgyűlése kijelölte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának emlékére.
Persze minden írásbeli jog annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A nyilatkozatot például a világ összes országa elfogadta, ehhez képest kisebbségi létben élők, menekültek, hajléktalanok és egyéb perifériára szorult csoport tagjai szenvednek világszerte.

Emberi Jogok Világnapja: hol tartunk ma?

„Nem a jogi környezet a lényeg, hanem a jogalkalmazás – mondja Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke, aki szerint ma Magyarországon a legégetőbb emberi jogi probléma a romák helyzete. – Sok esetben intézményesült diszkrimináció figyelhető meg különféle hatóságok részéről. De aggasztóak a különféle önszerveződő egyenruhás szervezetek megmozdulásai és az ezekre adott, legtöbbször határozatlan reakció. A szólás- és sajtószabadság szintén gyenge pont, ahogyan a lelkiismereti szabadság területe is: a közelmúltban több mint háromszáz bejegyzett egyház veszítette el egyházi státuszát.”

Emberi Jogok Világnapja: hol tartunk ma?Dr. Bence Rita, a TASZ betegjogi és önrendelkezési programvezetője szerint a rendszerváltás óta erősödött hazánkban a jogtudatosság, de messze vagyunk az ideálistól: „Az emberek sokszor nem tudják, hogyan lehet érvényesíteni a jogaikat, és sokan azt sem, hogy egyáltalán melyek is ezek pontosan. Sajnos ez nemcsak az átlag állampolgárok esetében igaz, de olykor vezető pozíciókban lévők

sem értik igazán az emberi jogok lényegét.”

Ugyanakkor vannak eredmények – Bence Rita szerint több területen is történtek fontos előrelépések. Ilyen például az, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabálysértési tényállást, ami alapján a hajléktalanok büntethetők voltak, sőt a korábbi döntések felülvizsgálatát is elrendelték. A betegjogok érvényre juttatása kapcsán fontos eredmény lehetne, hogy létrejön az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ, amely a betegjogi képviselőket koordinálja majd, és feláll a Nemzeti Betegfórum is: mindkettő hivatása az lenne, hogy erősebb jogvédelmet adjon a pácienseknek, ám a jelenlegi szabályozás szerint úgy tűnik, a tervezett működés nem fog kellően erős védelmet nyújtani.

Továbbra sem megnyugtató a TASZ képviselője szerint az abortusz szabályozása körüli állandósult vita. „Mi nem szeretnénk a hazai jogszabályok szigorítását, de ettől most reálisan lehet tartani – mondja Bence Rita, aki azt is sérelmesnek tartja, hogy az abortusztabletta nem hozzáférhető Magyarországon, miközben nincs ellene orvosszakmai indok. – A nőket kiemelten érintő kérdések között van azonban egyik legnagyobb sikerünk is: azzal, hogy egy konkrét ügyet elvittünk Strasbourgba, elértük, hogy itthon is szabályozták az otthon szülés körülményeit, bár a helyzet még mindig diszkriminatív, hiszen ez a forma nem része az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátásnak, még mindig nagy ellenállást érzékelünk és kevés bába tudta megszerezni a működési engedélyt. De legalább szó van a dologról, zajlanak az eszmecserék, talán sikerül az eddiginél többet is elérni.”

Rendezvények Budapesten
Az emberi méltóság nemzeti emléknapja – Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Emberi jogi tárlat – Amnesty International
Dokumentumfilm-vetítés – Romédia Alapítvány
Fotókiállítás – Roma Polgárjogi Alapítvány 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top