Szerintem is érdekes...
Jó lenne tudni hozzá, hogy a koreai kultúrában mit gondoltak az emberek a halálról...
Érdekes, hogy a megélhetésüket nem félti a nő, inkább a férjétől kapott lelki útravalóról mesél, és felelőssé teszi a férjét, amiért az elhagyta őt - mintha megválaszthatná bárki is a halála időpontját (eltekintve az öngyilkosoktól persze - ha a férfi öngyilkos lett, akkor a szégyenről miért nincs szó?)...
Az is érdekes, hogy azt hiszi, az álmokon keresztül majd kommunikálhatnak egymással, de neki azért kellett egy levél hozzá, hogy ezt leírja, és a sírba tegye... miért nem kérte csak úgy gondolatban?
Mindenesetre nagyon átjön az elhagyatottság és a mély kötődés, ami volt köztük.