Nincs jogunk megérinteni egy várandós nő hasát?

Sok gyermeket váró nőnek jólesik, ha észreveszik az állapotát, mások tolakodónak tartják a sok kérdést és érintést. Winkler Nóra különvéleménye.
A hír: Sokaknak természetes, hogy ha várandós nőt látnak, szóba elegyedjenek vele, beszélgessenek az állapotáról, és akár megérintsék, megsimogassák a hasát. Van, aki örömmel fogadja a közeledést, többen viszont felszólaltak, mondván: az ő testrészük nem közkincs, hogy bárki hozzáérjen.

Nincs jogunk megérinteni egy várandós nő hasát?Winkler Nóra véleménye: Számos nagy, fontos, az életünket érintő érzésünk és állapotunk játszódik le bennünk, és hogy ebbéli érzéseinket kivel osztjuk meg, mi döntjük el. Írt a fiú/lány, aki tetszik nekünk, felvettek az egyetemre, megkaptuk álmaink állását, megjött egy jó laborlelet, összejött a baráti nyaralás. Az örömnek persze van letörölhetetlen jele, úgymint csillogó szem, optimista járás, esetleg önkéntelen ugrabugrálás, mosoly, nevetés, izgatottság. De ha titkolni akarnánk a kedvező fordulatot és semmiképpen sem adnánk oda az örömöt a négyes-hatos villamos teljes szerelvényének – rajtunk áll, pókerarccal is közlekedhetünk. És miközben az egyik legnagyobb csoda, hogy egy nő testében nőni, fejlődni kezd egy kisbaba, egy ponton túl ennek könnyen látható jelei vannak. A legintimebb dolog – két ember óriási öröme és közös története, meg persze a családé és a barátoké, és mégis közszemlére tétetik. Bármilyen hangulatú térben – lehet kellemetlenül szeles kora téli séta, fullasztó melegben sorban állás, feszült megbeszélés egy kávézóban, valahogy minden kicsit megváltozik, ha belép egy nő nagy, nagy kerek hassal. Önkéntelen mosolyok, odanézz!-ek és valami közös kedves aggódás, hogy elfér-e, jól áll-e, akar-e leülni, odadőlni, közelebb állni az ablakhoz. Szinte mindenkit megérint, az élet sima kis teendői között érezni szoktuk, hogy ez valami tényleg felfoghatatlan, magasabb rendű dolog, ami ebben az idegen, ismeretlen nőben éppen történik. És a kismamák többnyire szívesen fogadják ezt a szeretet és figyelemáradatot, még ha néha sok is nekik, alapvetően boldog érzés az örömöt megsokszorozódni látni.

Hogy egy adott régióban az emberek milyen fizikai közelséget tartanak természetesnek, nagy különbségek vannak. Egész másképp néz ki egy emberekkel teli tér Dániában, mint Törökországban, a neveltetés, szocializáció révén van, akinek elfogadhatatlan, ha egy méternél közelebb lépnek hozzá, máshol meg sértésszámba megy, ha nem ölelkezel össze hatodrendű haverjaiddal.

De a földrajzi igazságok mellett egyéni történetek is vannak, és míg Magyarországot inkább jellemzi a közelség természetessége, azért emberenként óriási különbségek mutatkoznak.
Így aztán ha egy kismama felbukkan a környezetünkben, bármekkora örömmel vennénk részt az örömében, semmiképp se menjünk közelebb hozzá, mint amennyire ő erre invitál. Igaz, hogy a hasa és benne a kisbabája kikerekedik közénk, attól még az az ő teste, ő hasa, ő babája. Biztosan jólesik, ha látja rajtunk a szimpatikus tekintetet, együttérző mosolygást, vagyis hogy egy pillanatra közös lesz velünk a sztorija, de attól még az az ő sztorija. Arra valószínűleg szívesen válaszol, hányadik hónapban jár, de például hogy fia vagy lánya lesz, szerintem túlmegy azon, amit egy ismeretlennek el kellene mondania. Nem biztos, hogy szeretné meghallgatni, kinek milyen volt a terhessége, és még ha érdekli is, rossz fordulatokat semmiképpen se osszunk meg vele. Nem kell megérinteni, pláne a hasát nem. Hacsak nem ad erre engedélyt, mondjuk egy anyjával utazó kislánynak, aki elkerekedett szemmel nézi, micsoda nagy is az a has. Egy husi kis gyerekkéz még teljesen más. De a felnőttek – mint másban, itt is – tartsák tiszteletben egymás határait.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

szárnyasló 2012-09-07 12:14

Magyarországon elég kiegyensúlyozott a megengedett közelség, és legtöbben tudják, meddig mehetnek el valakivel és mit nem szabad megtenni. A kisebbik rész előfordul, hogy rosszul méri fel a dolgot és kérdezés nélkül megérinti azt, amit egyébként nem tehetne meg, nem fér bele nálunk bárki várandós feleségének a hasát tapogatni. Érinteni sem. Illetve akit ismerünk annyira, hogy tényleg biztos, hogy vagy biztosan nem gond neki, vagy még örül is, annak meg lehet érinteni. (ezt inkább nők csinálják egymással, nem? Nekem eszembe nem jutna, hogy egy gömbölyű hasú nőhöz odacsapódjak, vagy akár ismerőstől is olyat kérjek, hogy jajj de cuki, megfoghatom?..)

Bibige 2012-07-28 23:21

Hál' Istennek, amikor én voltam terhes, még nem volt "divatos" a terhes nők hasát simogatni! Tisztára kiver a hideg verejték, ha belegondolok, hogy idegenek, vagy akárcsak családtagok nyúlkálnak a hasamhoz. Jó, hogy már nem a pi . . mat fogják meg. A hasam csak a férjemé, más ne nyúljon hozzá!

ladybird65 2012-07-27 17:27

Ne aggódj, tedd meg nyugodtan. Nem te lennél a buncó, hanem ő.

Engem még az is zavar, ha a boltban állok a sorban és valaki hozzám nyomul, mert annyira siet (mint ha én nem sietnék). És érzem a nyakamon a leheletét. Ilyenkor tízig kell mindig számolnom, hogy el ne küldjem a búsba. De hát nem lehet, mert ez Mo-n eléggé elfogadott dolog. Néha azt gondolom, talán bennem van a hiba. 

Napocska77_ 2012-07-27 16:19

Én is utáltam, mikor taperolták. Egyébként sem bírom, ha számomra "idegenek" belemásznak az intim szférámba. max a párom és a gyerekeim, a többieknek minden TABU. pl. puszilkodni is utálok! Én ezt, mikor várandós voltam, mindkét gyerekkel és fogdosni akarták a pocakot, határozottan jeleztem is, hogy nincs ínyemre, finoman szólva és nem érdekelt, ki, hogy sértődik meg rajta, mert sztem óriási bunkó, aki ezt nem veszi észre, mennyire tapintatlan...jó a cikk, nagyon korrekt, tökéletesen egyet értek ezzel az állásponttal!!!

etilany 2012-07-26 19:11

Nem vagy ufó, szerintem ez lenne a természetes. Én is megkérdeztem még a sógornőmtől is aki nem mellesleg jó barátnőm is, hogy megérinthetem-e a hasát, amikor rúg a baba. Milyen már csak úgy nyúlkálni? Főleg vadidegen nő hasát megsimogatni.........talán én vagyok ufó, mert soha nem is éreztem késztetést, hogy számomra idegen nő hasát simogassam, akármennyire is szimpatikus egy várandós nő. Én is rosszul viselném, ha odatolakodnának hozzám.

Torolt_felhasznalo_464050 2012-07-26 19:04

Én azt hittem, hogy alap dolog, hogy nem fogdosunk senkit, jelen esetben kismamát, hacsak előtte nem kértünk és kaptunk engedélyt.

 

Most komolyan, van olyan nő akinek terhesen/nem terhesen jól esik ha taperolják? :O Milyen alapon? Hiszen az az ő teste! Aztán utána majd fogdossák a mellét is, hogy miylen szép nagyok lettek, biztos kellően tudja táplálni a babát?  Apuka farkát nem akarják megsimogatni, hogy ez az haver, szép munka volt? 

 

Egyébként a cikk címe tényleg úgy hangzik, mintha fel kellene háborodni azon, hogy nem taperolhatunk kedvünkre...

 

 

gezemici 2012-07-26 18:49

Ahogy nem markoljuk meg a kolléga férfiasságát, milyen cuki csomagocska lapul itt felkiáltással, ahogy nem bizergáljuk meg a helyes idős néni haját, mondván milyen hetyke kis kontya van, a szomszédasszony fülbevalóját sem szedjük ki a füléből, hogy megnézzük, így a terhes anyuka hasát sem tapogatjuk.  

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>