Nincs jogunk megérinteni egy várandós nő hasát?

Sok gyermeket váró nőnek jólesik, ha észreveszik az állapotát, mások tolakodónak tartják a sok kérdést és érintést. Winkler Nóra különvéleménye.
A hír: Sokaknak természetes, hogy ha várandós nőt látnak, szóba elegyedjenek vele, beszélgessenek az állapotáról, és akár megérintsék, megsimogassák a hasát. Van, aki örömmel fogadja a közeledést, többen viszont felszólaltak, mondván: az ő testrészük nem közkincs, hogy bárki hozzáérjen.

Nincs jogunk megérinteni egy várandós nő hasát?Winkler Nóra véleménye: Számos nagy, fontos, az életünket érintő érzésünk és állapotunk játszódik le bennünk, és hogy ebbéli érzéseinket kivel osztjuk meg, mi döntjük el. Írt a fiú/lány, aki tetszik nekünk, felvettek az egyetemre, megkaptuk álmaink állását, megjött egy jó laborlelet, összejött a baráti nyaralás. Az örömnek persze van letörölhetetlen jele, úgymint csillogó szem, optimista járás, esetleg önkéntelen ugrabugrálás, mosoly, nevetés, izgatottság. De ha titkolni akarnánk a kedvező fordulatot és semmiképpen sem adnánk oda az örömöt a négyes-hatos villamos teljes szerelvényének – rajtunk áll, pókerarccal is közlekedhetünk. És miközben az egyik legnagyobb csoda, hogy egy nő testében nőni, fejlődni kezd egy kisbaba, egy ponton túl ennek könnyen látható jelei vannak. A legintimebb dolog – két ember óriási öröme és közös története, meg persze a családé és a barátoké, és mégis közszemlére tétetik. Bármilyen hangulatú térben – lehet kellemetlenül szeles kora téli séta, fullasztó melegben sorban állás, feszült megbeszélés egy kávézóban, valahogy minden kicsit megváltozik, ha belép egy nő nagy, nagy kerek hassal. Önkéntelen mosolyok, odanézz!-ek és valami közös kedves aggódás, hogy elfér-e, jól áll-e, akar-e leülni, odadőlni, közelebb állni az ablakhoz. Szinte mindenkit megérint, az élet sima kis teendői között érezni szoktuk, hogy ez valami tényleg felfoghatatlan, magasabb rendű dolog, ami ebben az idegen, ismeretlen nőben éppen történik. És a kismamák többnyire szívesen fogadják ezt a szeretet és figyelemáradatot, még ha néha sok is nekik, alapvetően boldog érzés az örömöt megsokszorozódni látni.

Hogy egy adott régióban az emberek milyen fizikai közelséget tartanak természetesnek, nagy különbségek vannak. Egész másképp néz ki egy emberekkel teli tér Dániában, mint Törökországban, a neveltetés, szocializáció révén van, akinek elfogadhatatlan, ha egy méternél közelebb lépnek hozzá, máshol meg sértésszámba megy, ha nem ölelkezel össze hatodrendű haverjaiddal.

De a földrajzi igazságok mellett egyéni történetek is vannak, és míg Magyarországot inkább jellemzi a közelség természetessége, azért emberenként óriási különbségek mutatkoznak.
Így aztán ha egy kismama felbukkan a környezetünkben, bármekkora örömmel vennénk részt az örömében, semmiképp se menjünk közelebb hozzá, mint amennyire ő erre invitál. Igaz, hogy a hasa és benne a kisbabája kikerekedik közénk, attól még az az ő teste, ő hasa, ő babája. Biztosan jólesik, ha látja rajtunk a szimpatikus tekintetet, együttérző mosolygást, vagyis hogy egy pillanatra közös lesz velünk a sztorija, de attól még az az ő sztorija. Arra valószínűleg szívesen válaszol, hányadik hónapban jár, de például hogy fia vagy lánya lesz, szerintem túlmegy azon, amit egy ismeretlennek el kellene mondania. Nem biztos, hogy szeretné meghallgatni, kinek milyen volt a terhessége, és még ha érdekli is, rossz fordulatokat semmiképpen se osszunk meg vele. Nem kell megérinteni, pláne a hasát nem. Hacsak nem ad erre engedélyt, mondjuk egy anyjával utazó kislánynak, aki elkerekedett szemmel nézi, micsoda nagy is az a has. Egy husi kis gyerekkéz még teljesen más. De a felnőttek – mint másban, itt is – tartsák tiszteletben egymás határait.
Megosztás sor:
Megosztás
 

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

eszterlanc 2012-07-26 14:24

Jogos!

 

Én mindenkitől (mínusz a férjem) elvárom, hogy kérdezze meg előtte, bár, a barátaim nem is tennék kérdés nélkül és az nem is zavar, ha ők megfogják a hasam. Bárki más meg kérdéssel sem. ;)

 

Van egy szakállas: nem is értem, a pasik farkát miért nem simogatja meg senki, milyen ügyes volt :D 

cicamica8201 2012-07-26 14:22

Az első gyerenél is utáltam, most meg szabályosan gyűlölöm ha fogdossák. Ha látom a szomszédom vagy mást aki tudom hogy megfogná már köszönéskor automatikusan hátralépek . De nem szúrják ki jönnek utána. Midnegy, nekem már csal pár nap, és többet nem lesz ekkora hasam, de jó lenne ha rászoknának az emberek arra hogy legalább előtte megkérezik....

curious 2012-07-26 14:19

ahogy egy átlag nőhöz nem megyek oda megsimogatni a hasát/hátát/vállát, ugyanúgy nem fogok megsimogatni valakit azért, mert kisbabát vár. Nem hiszem, hogy bármiben is különbözne a kettő. 

 

Én utálom ha vadidegenek hozzám érnek. Azt sem szeretem, ha átlag ismerősök hozzám érnek. Meg van az a kör, akivel egymáshoz érünk és kész.

 

Sőt, ufó vagyok teljesen, de amikor a barátnőm babát várt, akkor megkérdeztem, hogy hozzáérhetek-e a hasához egyszer, amikor rúg a baba. Mert én ezt sokkal bensőségesebb dolognak éreztem, mint egy átlag érintést.

 

Aggódom, hogyha majd babát várok és egy vadidegen tapizni akar, gond nélkül pofáncsapom :D:D:D 

Jajulálá 2012-07-26 14:09

"észrevenni" és "megérinteni" nem ugyanaz...

Én biztos, hogy csákánnyal simogatnám azt az idegent, aki csak úgy spontán direkt hozzámér... 

 

évi* 2012-07-26 14:07

Nem is értem, hogy mer valaki hozzányúlni olyan ember hasához, akiéhez egyébként nem nyúlna.

Én biztos, hogy szóltam volna érte. Nem inkubátor az, hanem továbbra is az én saját testrészem...

csokidara 2012-07-26 14:05

Üdv!

 

Ez egy nagyon érdekes felvetés.

Nem mindenki szereti, ha idegenek simogatják kérdés nélkül a hasukat, ezt meg el kéne tudni fogadni.

vrgakrisztina 2012-07-26 13:56

Mircea Eliade Mayitrei c. könyvében van egy jelenet, amikor az indiai hősnő véletlenszerűen megütött valakit, rögtön rátette a jobb kezét. A Reikiben ugyancsak kézrátétellel gyógyítanak. Amikor a Reiki módszereit sajátítottam el, mesterem mondta, hogy bárkire rátehetem a kezemet,az energia áramolni fog, akár beavatás nélkül is. Tehát a simogatás jótékony, nyilván meg kell válogatni, kitől kapjuk azt. Az pedig, hogy a személyes terünkbe behatolnak, az a nyugat problémája (mondom ezt úgy, hogy még nem voltam áldott állapotban).

Nők Lapja Cafe 2012-07-26 13:56

Sok gyermeket váró nőnek jólesik, ha észreveszik az állapotát, mások tolakodónak tartják a sok kérdést és érintést. Winkler Nóra különvéleménye.

Nők Lapja Café: Nincs jogunk megérinteni egy várandós nő hasát?