Barlangot kapott ajándékba a nevelőszülőknél élő fiú

Három éve él nevelőszülőknél Imre, aki a barlangokért rajong. Még nem dőlt el a sorsa, de addig is mi igyekeztünk örömet okozni neki.
Ádi és Imre testvérek, három éve élnek családba fogadottként Barnánál és Margónál – néha már anyunak, apunak szólítják őket.

Imrét nagyon izgatja a barlangászat. Amióta látott néhány képet Aggtelekről, oda szeretett volna eljutni, és „igazi” barlangászokkal találkozni. „Tanultuk természetből, és nekem nagyon megtetszett. Láttam már ezt a barlangot természetfilmen, sőt a barátom volt is ott, és mesélte, hogy milyen jó. Mutatott képet a tigrisről, ez egy cseppkőképződmény... a suliban le akartak róla beszélni, hogy ezt kérjem, de nem engedtem” – magyarázta nekünk Imre, miért írt levelet a 33 kívánság akciónak.

További képekért kattints a képre!
További képekért kattints a képre!

„Amikor olvastam Imre kívánságát, nagyot dobbant a szívem – mondja olvasónk, Marosi Csilla. Megszólítva éreztem magam. Sőt gondolatban már túl is szárnyaltam az ő kívánságát: láttam Imrét magam előtt, amint barátjának azzal dicsekszik, hogy ő a Baradla-barlangnak nemcsak a turisták által látogatott, kivilágított szakaszaiban járt, hanem olyan helyeken is, ahová csak igazi barlangászok jutnak el. Sisakkal és lámpával a fején, barlangászoverallban túrázta végig e csodálatos barlang főágának 7 kilométeres szakaszát.”

Csilla a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagja. A baráti társaság rendszeresen szervez túrát az Aggteleki-karsztra, így nem volt nehéz megszervezni, hogy egy hétvégére vendégül lássák Imrét. „Amikor a levelezőlistánkon kértem a vezetőség és társaim támogatását, biztatást és csupa szeretetteljes hozzászólást kaptam. Mindannyian szerették volna megismerni ezt a fiút” – írta nekünk Csilla, és az ismerkedés össze is jött a napokban. Imre egy egész hosszú hétvégét kapott, nem is egy, de több barlangtúrával.

A kisfiút a Fészek Gyermekvédő Egyesület munkatársa, Mucha Judit kísérte el Budapestre. Már egy nappal előbb ott voltak, Csillánál aludtak, és másnap Nagy Géza, az egyesület elnöke ment értük, reggelivel kínálta őket, aztán indultak Aggtelekre. Mint Csilla meséli, a közösségük minden tagja igyekezett hozzátenni valamit az élményhez: ki ajándékot hozott, ki megvendégelte a srácot.

Barlangot kapott ajándékba a nevelőszülőknél élő fiúA barlangnál legalább harmincan várták a kezdő barlangászokat, és egy közös ebéddel indult a program. Először a Jósvafő melletti Vas Imre-barlangot járták be. Imrének ez volt élete második barlangja, egyszer már a Bükkben túrázott, de „ez sokkal hosszabb és cseppkövesebb, mint az volt” – mondta izgatottan. Pedig csak ezután jött még a Vörös-tó karsztos szikláival, és persze maga a vágyott Baradla. Imre már valamivel hajnali 4 után felébredt, nem tudott aludni, annyira izgult. Becsülettel végigment a barlangszakaszokon, és ahogy az várható volt, legjobban a cseppkövek nyűgözték le, hazafelé erről mesélt a legtöbbet nevelőszüleinek, akik csak azt kérdezték Csillától, hogyan hálálhatnák meg... Ám itt nincs szükség semmiféle honorálásra, hiszen erről szól a 33 kívánság: adni, önzetlenül.
„Reméljük, nem ez volt Imre számára az utolsó barlangászás – mondja Csilla –, meghívtuk őt a nyári táborunkba is, csak hát... még nem rendeződött a családi helyzete, tart az elhelyezési procedúra... reméljük, mielőbb megtalálja otthon is a helyét.”

Nézd meg azt is, hogyan teljesült a többi kívánság!
Itt mindent elolvashatsz a 33 kívánság akcióról

Megosztás sor:
Megosztás
 

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás