Városi vagy? Így vásárolj faluról!

Drága a zöldség, nincs olyan „igazi” íze, az ember nem tudja, mit kap... egyre több városlakó hagyja el a piacot és indul el, hogy maga szerezze be az ebédnek valóját.

Városi vagy? Így vásárolj faluról!2007-ben nagyvárosi embereknek elege lett a szupermarketek kínálatából, s úgy döntöttek, amit csak lehet, azt közvetlenül a termelőtől szerzik be. Ők a Szatyor Egyesület, melynek Kármán Erika az egyik alapító tagja.

– Szinte mindannyian éltünk külföldön, láttunk ilyen csoportokat, ez azonban teljesen saját, itt működtethető modell – kezdi a szervezetfejlesztéssel, szakmai tréningekkel foglalkozó Erika. – Többek közt azért, mert a legtöbb biogazda itthon nem is árusít egyéni vásárlóknak. Kezdetben – ekkor még egyesületi formában működtünk – öten dolgoztunk, mindenkinek megvolt a feladata: szállítás, szervezés, kapcsolattartás. Természetesen mindannyian köszönömért, azaz önkéntesként dolgoztunk. A módszer lényege ugyanaz volt, mint ma: a tagok összeírják, milyen élelmiszerekre van szükségük, mi ezt feldolgozzuk, továbbítjuk a gazdák felé, akik a kért mennyiséget elhozzák, mi pedig fizetünk, osztunk.

40 család betevője


Városi vagy? Így vásárolj faluról!A Szatyor szépen bővült, s egyre több munkát adott Erikáéknak. Annyit, amennyit önkéntesként már nem tudtak vállalni. De ez csak az egyik ok volt, amiért lépniük kellett. Közrejátszott az is, hogy az egyesület fő céljára, nevezetesen a környezettudatos gondolkodás terjesztésére már alig jutott idejük, a Szatyor „család” folyamatos bővülésével pedig kezelhetetlenre növekedett a számlák mennyisége is.

 

Csoportok országszerte

Csömör • Fót • Kecskemét • Gödöllő • Érd • Esztergom

– 2011 tavaszára ért meg a helyzet arra – emlékszik Erika –, hogy elindítsunk egy társadalmi vállalkozást. Ekkor már 30-40 család kapcsolódott be. Szeptember környékén pedig már annyian kerestek bennünket, hogy megnyitottuk a VIII. kerületi Gyulai Pál utcában a Szatyorboltot, amely mellett az egyesület közösségi tere is működik. Ez már olyan, akár egy valódi kis közért: van pénztárgép, pult, polcok. Nyitvatartási időnket pedig a dolgozó emberekhez igazítottuk, keddtől péntekig, délután 4-től este 8-ig dolgozunk. Célunk, hogy minél közelebbről, azaz a lehető legkevesebb károsanyag-kibocsátással, minél kevesebb csomagolóanyagot használva szerezzük be az árukat. Mindig csak annyit kérünk, amennyit igényeltek a tagjaink, kizárólag olyan élelmiszerekből van „raktárkészlet”, amelyek nem romlandók, ilyen a lekvár, a liszt, a tea, a méz. Hússal azért sem foglalkozunk, mert sokunk vegetáriánus, tehát eleve távol áll tőlünk ez a szemlélet, de az is tény, hogy az engedélyeztetése különösen nehézkes.

Fél mázsa spenót

Városi vagy? Így vásárolj faluról!Noha a bolt kicsi, s a csapat is maroknyinak tűnik, a „kis közért” forgalma szépen növekszik. Honlapjukon ma már 700 regisztrált felhasználó van, akik – hogy néhány alapvető élelmiszert említsünk – hetente 60-70 kiló krumplit, 40-50 liter tejet, úgy 400 tojást, s most, hogy szezonja van, mintegy fél mázsa sóskát, spenótot vásárolnak.

– Nemcsak bioélelmiszert forgalmazunk – hangsúlyozza Erika –, de igyekszünk minél kíméletesebb gazdaságokból származó árut venni. Minden gazdát meglátogatunk, mielőtt bármit vásárolnánk tőle, sőt a tagoknak is szoktunk szervezni kirándulásokat a méhészhez, a zöldségtermesztőhöz vagy épp a sajtkészítőhöz. Így egyrészt meg tudunk arról győződni, honnan és mit veszünk, másrészt személyes kapcsolatot alakítunk ki minden gazdával.

No de mit kóstálnak ezek a kíméletes, avagy biogazdaságból származó, hírhedten drágának tartott élelmiszerek? Hiszen a magyarok – érthető okokból – roppant érzékenyek az árra.

– Előfordult, hogy aki régóta szállított nekünk, megkérdezte: bővítse, gépesítse-e a gazdaságát, hiszen úgy olcsóbb lenne neki is, nekünk is – mondja Erika. – Mi arra kértük, hogy ne tegye, hiszen ez a hagyományos módszer a környezetet is kevésbé terheli, s nem mellékesen az így termesztett áru minősége lényegesen jobb. A szatyros áruk ársávja a szupermarketek és a biopiacok között húzódik, de gyakorta előfordul, hogy szezonban olcsóbban szerzünk be például almát, mint amennyiért a nagy áruházak adják.

Városi vagy? Így vásárolj faluról! Segítenek az új sejteknek

A Szatyor Egyesület saját tevékenysége mellett azoknak a vidéki kezdeményezéseknek is segít, amelyek hasonló közösséget szeretnének létrehozni. Budapest után Érden alakult meg az első kis Szatyor, a Natúr Bevásárló Közösség, melynek Márton Anikó programszervező, weboldalszerkesztő a mindenese.

– A Szatyornak már vásárlója voltam, amikor 2011-ben tartottak egy egynapos képzést – meséli Anikó. – Egy hónapig egyedül voltam, ekkor csatlakozott hozzám a „kolléganőm”, akivel nyakunkba vettük a környéket, hogy termelőket keressünk. A legtöbb gazdánk – akik vállalták a heti szállítást – Fejér megyei, s augusztus elejére sikerült összeállítanunk az alaptermékbázist: zöldségek, gyümölcsök, tojás, tejtermékek. Az első héten hat család rendelt, de – ahogy mondani szokás – mindenki csak egyvalakinek szólt, s ma már hetente 40-50 családot látunk el. A munkát önkéntesként végezzük, péntekenként adjuk át a tagoknak a rendelést. Jelenleg úgy heti 15 órát dolgozunk ezzel, s ennél többet nem is bírunk. Ha tovább akarunk lépni, több önkéntesre vagy új csoportra volna szükség. Annál is inkább, mert időközben mi is mentorokká váltunk: a Diósdon most alakuló csoportnak segítünk, amely legalább tíz családot tudna ellátni vegyszermentes, egészséges élelmiszerekkel.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

cabron 2012-05-31 10:16

Most komolyan, azért mert a panellakónak nincs kertje benne orgonával, az azt jelenti, hogy neki is jár ingyen, vagy mi?

 

Könyörgöm pl. egy szál tulipán 300-350 Ft a virágboltokban, mit vagy úgy fennakadva egy csokor orgonán 600-ért?

Torolt_felhasznalo_465731 2012-05-30 11:09

Lehet gyüjteni az esővizet, kérdés meddig van tárolóeszköz, amiben elfér.

Ez a gyüjtögetés működhet kis kertnél, de egy bizonyos nagyság felett már nem elég semmire. 

 

Itt 2 napja óriási eső volt, örültem neki, nem kellett locsolni. Most voltam kapálni, kőkemény a föld. 

 

Én nem tudok 50-60 nm-es konyhakertben gondolkodni. Lehet, hogy az alig jár pár órás munka. Itt kicsit több munkát igényelne a kert, ha minden be lenne ültetve. Már egy szimpla fűnyírás is egy egész nap, és az csak a kert fele. A másik fele parlagon van.  Füvet nyírni legalább 2 hetente kéne, ha azt akarom valahogy ki is nézzen a kert. Meg persze ott van a veteményes, ait szinte 3-4 naponta kapálni, gazolni kell. Locsolni szinte mindennap. 

 

Nekem mázlim van, mert folyamatos műszakban dolgozom, így csak 3-4 napot megyek egy héten, de akkor 12 órát. A többi napom szabad. De aki rendesen 5 napot dolgozik és utazik 2-3 órát, annak ez nagyon sok lenne.  

 

Sokszor én is azt mondom egyáltalán nem éri meg csinálni. Csak hát én szeretem, de sajnos többre nem futja az energiámból. 

cabron 2012-05-30 10:57

Ilyen aszályos évben tudod mire elég az összegyűjtött esővíz?

 

A kedvezmény amúgy 30% a csatornadíjra. A vízdíjat akkor is ki kell fizetned 100%ban, ami még akkor is húzós, ha az az olcsóbb. Ez egy nagyon kevéske kedvezmény. 

 

Ha van is kutad, ilyen aszályos időben az sem az igazi, ugyanis a kútvíz is kemény víz ellentétben az esővízzel és a tápanyagok a lágy vízben oldódnak.

Tehát a locsolás tulajdonképpen a szintentartásra elég. :(

 

 

antironia 2012-05-30 10:45

Minden településen van a nyári hónapokra ún. öntözési kedvezmény, ha jól emlékszem, minimum 10% - amire nem kell csatornadíjat fizetni!!!

 

Ezen kívül simán lehet gyűjteni az esővizet a tetőről. Nem pedig belevezetni a csatornába....

 

 

Lillaréka 2012-05-30 10:38

Reméltem is, hogy megtalálod a topikot.. 

nagyon egyetértek!!!

 

 

cabron 2012-05-30 10:30

Nos, leginkább azért vannak kevesen, mert aki tisztességesen csinálja, annak nem fogja megérni sehova vinni az áruját csak azért, hogy lássa a sok hülye városi tekintetét, hogy mennyire drága...

 

A munka, ami a saját, kézi erővel történő termeléssel jár megfizethetetlen. 

 

Ha valaki olyan ételt szeretne enni, ami marinénitől származik, aki kézzel kapálgat, aki arra törekszik, hogy a lehető legtermészetesebben oldja meg a kártevőirtást stb., az áldozzon.

 

Mi nem is adunk el semmit, ha felesleg van, megy a családnak, a szomszédoknak. 

Akikkel az embernek nem üzleti kapcsolata van. Ugynais pénzben nem igen kifejezhető ennek értéke.

antironia 2012-05-30 10:21

Azért egy átlagos kert NEM 1600 nm!

 

És nem teljes önellátásról beszéltem. A mi telkünk házzal együtt 180 négyszögöl. Nekünk is van füves rész, meg virágoskert, de a kert végében ott van nekem egy kb. 50-60 nm-es veteményes. Rengeteg dolog elfér benne, és szombat-vasárnap max. 1-2 órányi meló. Plusz annyi, amennyit hétközben ráfordítok, hogy leszedem a termést. :-) Nem olyan ördöngősség ez. A fűnyírás is eltart 2-3 órát egy kicsit nagyobb kertben...

 

 

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>