Aktuális

Mit oldjon meg a “nőügyi” biztos?

Április elsejétől külön miniszteri biztos segít nekünk egyenlő esélyekhez jutni munkatéren. Mi pedig neki igyekszünk segíteni: eljuttatjuk hozzá a Nők Lapja Café olvasóinak javaslatait. Tessék panaszkodni!

Konkrét intézkedési tervet készíteni arra, hogyan lehetne megszüntetni a nők munkaerő-piaci hátrányait:  első beszédében ezt nevezte fő feladatának Varga Zsoltné Szalai Piroska, az e célra kinevezett miniszteri biztos, aki április elsejétől fél évig dolgozik majd az ügyön. Ehhez persze előbb meg kellene fogalmazni, mik a legnagyobb akadályok jelenleg: miben érzik magukat a nők hátrányos helyzetűnek. 

Mit oldjon meg a

 

Ebben tudunk segíteni; bizonyára a Nők Lapja Café olvasóinak is bőven lennének javaslatai. Gondolatébresztőnek összegyűjtöttük a leggyakoribb problémákat – kommentben várjuk a személyes tapasztalatokat és véleményeket, amiket továbbítunk az illetékesnek, emellett szavazni is lehet a legkézenfekvőbb megoldásokra.

Részmunkaidőt a kismamáknak!

Bár rengeteget halljuk, hogy sokkal több részmunkaidős álláslehetőség kellene itthon a nőknek és távmunkában is rosszul állunk, ez önmagában még nem segít a helyzeten. Két éve az összes dolgozó 5,5 százaléka dolgozott részmunkaidőben, miközben az unió átlaga ennél sokkal magasabb, 18,5 százalék. Tavaly ezen a területen annyi változott, hogy 27 helyett csak 20 százalék tb-járulékot kell fizetni a részmunkaidős dolgozók után, ha két szülés után visszatérő kismama lát el közösen egy feladatot, de ez nagyon speciális eset.

„Szó sincs a közép- és kisvállalkozásoknál a távmunkáról vagy egyéb munkaidő-csökkentésről – mondta a gyakorlati tapasztalatokról dr. Sipos Márta munkajogász. – A két kismama közötti munkamegosztást ölelkező munkakörnek hívják, és az angoloktól vettünk át, ami abban a gazdasági helyzetben jó megoldás. Az itteni  helyzetben viszont egy munkaerő az én számításaim szerint minimum 1,6 munkakört lát el, mert a válság alatt annyira lecsökkentették a létszámokat. Ezt sehol nem vizsgálják, hogy ennyit egyáltalán el lehet-e végezni. Tehát a két csökkentett munkaidős helyett megcsinálja egy is alacsonyabb bérért.” Ehhez jön hozzá, hogy a gyest elbukja az anyuka, ha teljes munkaidőben dolgozik.

Bölcsi nincs, bölcsődei díj van

Hogy a bölcsődék számát tekintve katasztrofális a magyarországi helyzet, azt másfél hete a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is elismerte, amikor pályázatot írtak ki munkahelyi családi napközik létesítésére, de ez nyilván nem lesz elég. Ha viszont nincs kire bízni a gyereket a munkaidő alatt, akkor a munka szóba sem jöhet. Új bölcsődék a tervek szerint uniós pénzekből épülhetnek majd.

A helyzeten egyáltalán nem segít viszont a bölcsődei díj helyenkénti bevezetése a magát első hazai anyabarát munkaközvetítő és tanácsadó műhelyként meghatározó Jó-Lét Alapítvány szerint. „Ritka az a család, ahol a gyermekfelügyelet kérdését közösen oldják meg a nők és férfiak, ezért alapvetően úgy számítják, megéri-e a nőnek dolgozni, hogy levonják a várható fizetéséből a bölcsődei díjat – magyarázta Keveházi Katalin, az alapítvány vezetője. – Ez visszaveti az alacsony keresetű nők munkavállalását akkor is, ha a férj viszonylag sokat keres.”

„A bölcsőde a már dolgozók részére biztosít gyermekfelügyeletet – árnyalta tovább a problémát az alapítványvezető. – Munkáltatói igazolást kérnek, szinte várandósan kell várólistára jelentkezni, akkora a túljelentkezés. Vagyis előrelátást igényel. Akinek nincs állása, annak a munkakeresési időszakban nem segít a bölcsőde. Pedig mennyivel könnyebb lenne beszoktatni, túllenni a kezdeti nehézségeken, és csak aztán elkezdeni a munkát.”

Segítene az is, ha átvennénk a svéd modellt, ahol az apának is ki kellene vennie a részét a gyesből. Ez idén márciusban nálunk is felmerült, de egyelőre csak az a lehetőség működik, hogy az apa menjen az anya helyett gyesre, a megosztásra nincs lehetőség.

Kevesebbet keresünk, kevesebbet dolgozunk

Mit oldjon meg a „A nők sokkal könnyebben maradnak tartós munkanélküliek, mint a férfiak, és a munkanélküliség a nőknél mindig magasabb, pedig egy részük nem is szerepel a statisztikákban, főleg a kisgyermekesek, akiknek kis része regisztrál a gyes után – mondta Keveházi Katalin. – Megszűnt a START-kártya is, pedig járulékkedvezményt jelentett az új munkahelyre belépőknél a gyermekgondozási szabadság lejárta után. Ez egy jó kezdeményezés volt, bár viszonylag kevesen tudtak róla, de a kiszámíthatóság nagyon fontos lett volna.”

Magyarországon 21 százalékkal keresnek kevesebbet a nők ugyanazzal a munkával, mint a férfiak. Ez mondjuk nem a magyar nők kiváltsága, de Európában legalább kisebb a különbség, 17 százalék. „A nők elfogadják ezt, mert inkább dolgozni akarnak, és alacsonyabb bérért is elvállalják” – mondja a munkajogász. Ez tovább erősíti azt, hogy nem feltétlenül tartjuk kifizetődőnek a szülés utáni munkábaállást, pláne ha még a munkába járás költségeit, például az utazást is hozzávesszük, és a bölcsődei díjat, ha nálunk bevezették.

Diszkrimináció: kismama az állásinterjún

Hogy a munkaadók nem szívesen alkalmaznak kisgyerekes nőket, arról rengeteg felháborító történet kering. „A kismamákat tipikusan nem veszik vissza dolgozni. Általában megígérik ugyan, hogy majd később sor kerülhet erre, de azt mondják, hogy ha közös megegyezéssel elmennek, akkor az átmeneti megoldást jelenthet a munkaadó problémájára” – mesélt egy jellegzetes esetet a munkajogász. Felhívta a figyelmet az 55 év feletti nők helyzetére is, akik ha nem elég egészségesek, akkor reménytelen a helyzetük egy elbocsátás után. Szerinte sokan kerülnek most kilátástalan helyzetbe a járatritkítások miatt is: „Újkígyós és Gerendás között például nincs sem busz, sem vonat, és míg egy férfi megteheti, hogy hétfőn elmegy, majd pénteken hazajön, a nők ezt a gyerekek elhelyezése vagy az idősek ápolása miatt kevésbé engedhetik meg.”

„A munka világában a nők elleni diszkrimináció gyökere az a felfogás, hogy a gyermeket tervező vagy nevelő nők számára elsődleges a család, ezért nem olyan jól terhelhető munkavállalók, mint a férfiak vagy a gyermektelen nők – tette hozzá Keveházi Katalin. – Ezt számtalan tanulmány és a mi gyakorlatunk is bizonyítja. Jönnek hozzánk pálya-újrakezdési tanácsadásra kisgyerekes nők, 2002 óta több ezren fordultak meg nálunk. A fejekben az a felfogás él, hogy a nők elsődleges feladata a család, ezért hosszú ideig maradnak otthon, és utána is olyan munkát szeretnének vállalni, ami mellett ezt gördülékenyen el tudják látni.”

Egy fizetéstől függ a család

Szerinte a megoldás az volna, hogy legyen egy munkamegosztás férfi és nő között, mert a kockázatot is együtt kell viselniük, ha leromlanak a nő munkaerő-piaci esélyei amiatt, hogy sokat marad otthon. A család egzisztenciája így sokkal nagyobb veszélyben van, mert egyetlen fizetéstől függenek. Tehát ez nemcsak a nők, hanem a megélhetés szempontjából is fontos.

„Kevés az az álláskereső, aki nem az elhelyezkedésével van elfoglalva, hanem a diszkriminációs esetnek jár utána – tette hozzá. – Nem foglalkoznak vele, és nem feltétlenül érzékenyek maguk sem erre, de az is előfordul, hogy túldimenzionálják. Közben nap mint nap előfordul, hogy nem veszik vissza őket, vagy hogy valaki 180 álláskereső levél után sem talál állást, miután látszik, hogy 5-6 év szünet van az önéletrajzban a gyerekvállalás miatt.”

Pedig a munka fontos lenne az egészséges élethez; a Jó-Lét Alapítvány álláspontja szerint az az anya lesz képes tartósan jó szülőként működni, aki elégedett a sorsával és megfelelő kilátásai vannak a munkája és a magánélete területén.

A(z) “Szerinted melyik lenne a leghasznosabb?” című szavazás véget ért!
A szavazók többségének véleménye szerint:
Több részmunkaidős állás vagy távmunka.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top