Aktuális

Tízezrek nem kaptak diplomát nyelvvizsga híján

Hamarosan államilag elismert nyelvvizsga nélkül is hozzá lehet jutni a végzettséghez, de ettől nem beszélünk majd jobban nyelveket.

Tízezrek nem kaptak diplomát nyelvvizsga híján

Úgy néz ki, hogy fellélegezhetnek azok, akik évek óta nem jutnak diplomához nyelvvizsga híján, miután könnyítettek a szabályokon. Közel harmincezren szerezhetik meg a végzettségüket, miután egy tavaly év végi könnyítésnek köszönhetően az egyetemek és főiskolák saját szervezésű vizsgáján is elég átmenni – írja a Magyar Nemzet.

Sok intézmény már eldöntötte, hogy él ezzel a lehetőséggel, de a részletekre még várni kell. A követelményeket maguk az iskolák határozzák meg, Kaposváron például a tervek szerint már az állami minimumkövetelmények hatvan százalékát is elég lesz megugorni a diplomáért.

Ez azért nem teljesen új keletű dolog, régebben is el lehetett lavírozni különböző egyetemi vizsgákkal. „Az ELTE Természettudományi Karán nekünk elfogadták nyelvvizsgának a szakirányú angol vizsgát, amin szakszöveget kellett fordítani. Ehhez volt rendes angolóra az egyetemen, de mellette jártam nyelvtanfolyamra is” – mesélte nekünk Zsuzsa, aki még ’88-ban kezdte az egyetemet. 

Nem beszélünk külföldiül

Bár ezzel sokak élete válik könnyebbé, az a probléma megmarad, hogy a magyarok rosszul állnak a nyelvekkel. Az EU-ban 44 százalék az, aki nem beszél egy idegen nyelven sem, nálunk ez 58 százalék az Eubarométer 2006-os felmérése szerint. Összesen hat olyan tagállamot találtak, ahol többségben voltak azok, akik csak az anyanyelvükön beszéltek, rajtunk kívül például Írországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban.

Nem csoda, hogy sokan tartanak a Rigó utcai vizsgáktól, amiket az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ szervez, de emellett rengeteg másféle államilag elismert nyelvvizsgával lehet próbálkozni (a listát itt lehet elérni). Megszerezhetjük a papírt például az Euro Nyelvvizsga Központban vagy a British Councilnál is.

Egymás helyett már nem vizsgáznak

„Sokan neki sem futnak a Rigó utcának, inkább a BME Nyelvvizsgaközpontban szoktak próbálkozni, vagy a Zöld Út Nyelvvizsgaközpontban, az sokkal könnyebb, ahogy a neve is sugallja, zöld út a papírhoz – mondta el nekünk egy magánnyelvtanár, akinek több harminc feletti tanítványa küzd azért, hogy megkapja a diplomát. – Hiába tanultak gimnáziumban vagy egyetemen is nyelvet, az nem volt elég. Régebben ment az is, hogy egymás helyett tették le a vizsgát a bátrak, de ez megszűnt, mert már nagyon szigorúan ellenőrzik a személyit.”

„Több barátomnak így lett meg a nyelvvizsgája” – mesélte nekünk egy volt bölcsész, de ez már több mint tíz éve történt. Azért teljesen ez a trükk sem halt ki, most márciusban kapott 375 ezer forint pénzbüntetést az a nő, aki más helyett tette le a nyelvvizsgát. Az írásbeli sikerült is neki, de a szóbelin lebukott, és megpróbált elfutni.

Kérdés viszont, hol szerzik meg a diákok a nyelvvizsgához szükséges tudást. Sokan próbálják saját zsebből finanszírozni az oktatásukat, pedig a nyelvtanulás nem olcsó mulatság. Az egyik helyen például 170 ezer forintért készítenek fel négy hónap alatt a középfokú nyelvvizsgára, ami aztán szintén pénzbe kerül.

„A középiskolában még jó volt a nyelvtanítás, de egyetemen már egyáltalán nem. Rossz volt a tanár, és kevés az óra. Végül nyelvtanfolyamra iratkoztam be, hogy megszerezzem a diplomát” – mondta Tamás, aki a Nyugat-Magyarországi Egyetemre járt, és a szülei állták a tanfolyam költségeit, de nem minden család engedheti ezt meg magának.

Gimiben alapfokig jutnak

Tízezrek nem kaptak diplomát nyelvvizsga híján„70-80 százalék biztosan a diplomához szeretne nyelvvizsgát – mondta el a tapasztalatokról Schwahofer Anikó, a Katedra nyelviskola nyelvvizsgaszervezője. – Az egyetemeken többnyire két-három évig nem foglalkoznak ezzel, csak akkor, amikor már muszáj, vagy amikor megvan a diplomájuk.”

„Általában a gimisek nagyon el vannak tévedve, azt gondolják, hogy egyből meglesz a nyelvvizsga, de a szintfelmérésen kiderül, hogy még csak alapfokon vannak – válaszolta arra a kérdésre, hogy az állami nyelvoktatásból érkezők nyelvtudása mennyire alapos. – Ez a két tannyelvűsekre nem igaz, ők jól beszélnek.”

Elmondása szerint legtöbben az angollal próbálkoznak. Bár korábban volt egy roham, amikor eszperantót vagy lovárit akartak tanulni, mert azok könnyebbek, ez azóta lecsengett. Vizsgaidőszakonként már csak páran választják ezt a megoldást.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top