Már minden harmadik nagyváros pénzt kér a bölcsődéért

Folyamatosan változik a helyzet: hol mennyi pénzt kérnek el a bölcsődei gondozásért. Az idei évtől minden önkormányzat dönthet úgy, hogy nem csak az ételért fizettet, sőt – egy bizonyos határig – arról is maguk határozhatnak, hogy mennyi az annyi, hogy kinek kell fizetnie és kinek nem, valamint hogy milyen rendszerben. Eddig az önkormányzatok 36,5 százaléka határozott meg fizetendő összeget, ugyanennyien nem döntöttek még, 27 százaléknál viszont szerencsések a családok: nem kell fizetniük. A mentesség ugyanakkor nem végleges, a települések évente kétszer újragondolhatják a rendszert.

Sok hűhó, de miért?

Azt gondolhattuk volna, hogy amire pénzt kérhetnek tőlünk, arra kérnek is, ehhez képest furcsa, hogy ennyi helyen lemondtak a lehetőségről. Vélhetően azért tettek így, mert ez a plusz nem jelent akkora bevételt, hogy kihúzzon egy települést a bajból, ám feszültséget teremthet. Sok helyen eleve nincs akkora fizetőképes kereslet, hogy megérje bevezetni a díjat; a bölcsisek többsége már amúgy is a támogatott körbe tartozik. Tudunk olyan településről, ahol bevezették ugyan a gondozási díjat, de mindössze két család fizet…

Országosan a lehető legkülönfélébb variációk fordulnak elő: az egyforma korú gyermeket nevelő szülők más és más helyzetben vannak lakóhelyüktől függően. Van, aki semmit nem fizet, van, aki 2-3 ezer forintot havonta, máshol 10 ezer forint plusszal is számolni kell – a dolog jövedelemtől is függ, a kiadásoktól azonban nem – ezt is, és egyáltalán az alapgondolatot sérelmezi a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). „Kértük, hogy be se terjesszék a módosítást, mert diszkriminatívnak tartjuk – mondta a Nők Lapja Cafénak Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke. – Nemcsak azért, mert aszerint tesz különbséget, hogy ki hol lakik, hanem mert előfordulhat például az, hogy egy két és fél éves, bölcsődés korú gyerek után fizetni kell, ha normál bölcsibe jár és az önkormányzat úgy dönt, ha viszont egységes óvoda-bölcsődébe kerül, ami kistelepüléseken gyakori, akkor nem kérnek pénzt a szülőtől.”

Egy bölcsiből kijön két ovi

A díj az étkezésivel együtt nem lehet több, mint a családban egy főre eső jövedelem 25 százaléka (és a rászorulókat ez alól is mentesítik), ám ezt kizárólag a bevételek alapján számítják, a kiadásokat – olyan hatalmas terhet sem, mint például egy lakáshitel) – nem veszik figyelembe. „Biztosan lesznek majd kiskapuk, apró trükkök, amivel néhányan élni fognak, de még átjelentkezések is elképzelhetők – mondja Szűcs Viktória, aki szerint inkább a bölcsik normatív támogatását kellene rendezni. – Ha a gyerek beteg, a bölcsődék nem kapnak utána keretet aznapra, az iskoláknál és óvodáknál ilyen korlátozás nincs. Így érthető, hogy egy önkormányzatnak sokkal drágább bölcsődét, mint óvodát nyitni. Az új rendszerrel ráadásul rengeteg adminisztráció is együtt jár. Eddig is sokat kellett könyvelnünk papíron, majd elektronikusan – ez egy újabb nyilvántartás lesz.”

Reméljük, azért gyermekgondozásra is marad majd még némi idő – és nemcsak ott, ahol külön fizetnek érte.