Állam kontra uzsorások 1:0

„A különböző pénzügyi szolgáltatók – hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások – esetén az a főszabály, hogy nem nyújthatnak olyan kölcsönt (például személyi kölcsönt, gépjárműhiteleket), amelyekben a THM meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét” – mondta el Zsoldics Arthur István, a Budapest Bank üzletfejlesztési munkatársa. Ez a február elsején érvényes 7 százalékos jegybanki alapkamattal számolva azt jelenti, hogy a hitelek után fizetendő átlagos éves költség nem lehet nagyobb 31 százaléknál.

A törvény az általános plafontól a bankoknak enged eltérést néhány nagyobb kényelmet vagy magasabb kockázatot hordozó termék esetén. Ezek:

• a hitelkártya-szerződések
• a fizetési számlához kapcsolódó kölcsön (pl. folyószámlahitelek), továbbá
• a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásához (pl. áruhitelek) nyújtott kölcsön, valamint
• a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetében.

Ezeknél a konstrukcióknál a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

A jelzáloghitelekre külön szabályok vonatkoznak.

Az egyik legfontosabb változás átláthatóbbá, összehasonlíthatóbbá teszi a hiteleket: az április 1. után kötött szerződésekben a kamaton felül – ha a fogyasztó egyébként szerződésszerűen teljesít – a bank nem számíthat fel rendszeresen fizetendő egyéb díjakat vagy költségeket. Ezenkívül pedig a szerződés megkötésekor sem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.
A fenti jó híreken túl még van egy szabály, de ez már kizárólag  a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik, a többi hitelszerződésre nem érvényes: a bank 2012. április elsejét követően a hitel kamatát az alábbi két módszer egyikével köteles meghatározni:

1. Referencia-kamatláb változásához kötve

Ebben az esetben az ügyfél által fizetendő kamatláb a referencia-kamatlábból és a megadott kamatfelárból tevődik össze (a referencia-kamatláb forinthitel esetében lehet például 3 havi, 6 havi vagy 12 havi BUBOR, vagy a 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozama).

Egy példával érzékeltetve: Ha a 6 havi BUBOR értéke 8%, a kamatfelár pedig 4%, akkor a hitel kamata 12%. Ha a kamatperióduson belül a 6 havi BUBOR mértéke 1%-kal nő, akkor a kamatfordulókor az új kamat 13% lesz. Ugyanez igaz, ha a BUBOR csökken. (Itt elolvashatod, mi az a BUBOR.)

2. Fix kamatlábbal

A kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódus alatt rögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix.

Az új kamatszabályozás célja, hogy mi, ügyfelek végre tisztán láthassuk, hogy hitelünk kamata hogyan fog alakulni.

Jó, ha tudod, hogy…

– a kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget (például postai költség, szerződésmódosítás díja) a már megkötött jelzáloghitel-szerződésekben évente egyszer az infláció mértékével emelheti a bank,

– a kamatfelár mértékét a bankok továbbra is jogosultak egyoldalúan emelni, ha az ügyfél minimum egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó késedelembe esik, vagy ha a fedezetül szolgáló ingatlan vagyonbiztosítását a bank felhívása ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.

Ha magánszemély ad kölcsön

A magánszemélyek közti kölcsönszerződésekben is letörték az uzsorások lelkesedését: április 1-jétől a törvény minden olyan szerződést semmisnek nyilvánít, amiben a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladja a kamat. Ennek megfelelően például 7%-os alapkamat mellett tehát 31%-os lehet a maximális kamatláb.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink